hirdetés
hirdetés
2020. június. 02., kedd - Kármen, Anita.
hirdetés

Jól értjük egymást? - gyakori félreértések a terápia során

Az egészségügyben alapvető fontosságú, hogy a szakemberek és a páciensek közötti kommunikáció akadálymentes legyen, pontosan értsék és megértsék egymást. Az orvosok és a betegek között lévő, az egészségügyi ismeretek terén szerzett műveltségbeli különbség miatt azonban gyakoriak a félreértések, melyek különböző problémákhoz vezethetnek.

hirdetés

Ilyen például az előírt terápia rossz kommunikációja, ebből adódóan annak téves alkalmazása, és tovább súlyosbíthatja a helyzetet a konzultációs időpont(ok) elmulasztása – a problémák halmozódása miatt a beteg elvesztheti motivációját és esetleg felfüggesztheti a terápiát. A sorozatos kudarcok negatívan befolyásolják a páciensek egészségét, ezért nő az esélye annak, hogy problémáik az idő múlásával súlyosbodni fognak.

Az egészségtudatosság fogalma

Azt az egyéni készséget, hogy milyen mértékben vagyunk képesek az egészségügyi információk befogadására, megértésére, és ez alapján felelős döntéshozatalra, egészségtudatosságnak nevezzük. Ez a meghatározás az egyéni ismereteket hangsúlyozza, valójában azonban a páciensek és az egészségügyi ellátás kölcsönhatásáról van szó. A szakemberek felelőssége, hogy olyan formában tájékoztassák betegeiket, hogy az egy átlagos felnőtt számára is könnyen érthető, értelmezhető legyen – ezt nevezik egyértelmű egészségügyi kommunikációnak.

Az egészségtudatosság témájában az első tanulmányok és felmérések az Amerikai Egyesült Államokban készültek. Különböző vizsgálatokat állítottak össze, amelyekkel mérhetővé vált a lakosság egészségügyi intelligenciája. A probléma nagyságát mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy a felnőtt amerikaiak 22 százaléka írástudatlan (nem tud elolvasni egy buszmenetrendet), további 27,5 százalékuk csak marginálisan tud írni-olvasni (nem tud elolvasni/értelmezni egy buszmenetrendet, nem tud megírni egy levelet).

Azaz a felnőttek fele nem rendelkezik elegendő – 8. osztályos szintnek megfelelő, vagy annál jobb – írás-olvasástudással ahhoz, hogy megfelelően funkcionáljon a társadalomban. Írástudatlanok valamennyi társadalmi rétegben előfordulnak. A rossz írás-olvasás készséggel rendelkezőknek problémát jelent megérteni, mikorra tűzték ki a következő orvosi ellenőrzés időpontját, mit jelentenek egyes orvosi kifejezések, mi egyes betegségek kialakulási mechanizmusa, hogyan kell használni egyes berendezéseket, például az asztma-inhalátort.

A kutatások szerint minden harmadik felnőttnek nehezére esik az orvosi információk feldolgozása, és csak 12 százalékuk rendelkezik olyan széles körű ismeretekkel, hogy magabiztosan, tökéletes pontossággal tudja követni az orvosi utasításokat.

Mindenkinek sokba kerül

Ez az arány nyilvánvalóan nagyon alacsony, így az USA-ban jelentős lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a lakosságot segítsék a tájékozódásban. Számtalan honlap született, amelynek a témája az egészségtudatosság – a honlapokon rendre feltüntetik azokat a szervezeteket, alapítványokat, amelyek a páciensek egészségügyi rendszerben való tájékozódását igyekeznek segíteni. Az intézkedések természetesen nem csak a páciensek oldaláról fontosak, a szakemberek továbbképzése, tájékoztatása is elengedhetetlen. Számukra elérhetők online segédanyagok, de rendszeresen van lehetőségük konferenciákon való részvételre is.

És még egy adat! Az USA-ban az idősek, illetve a szociálisan hátrányos helyzetűek egészségügyi ellátásainak költségére a Medicare és a Medicaid programok nyújtanak közösségi forrásokból fedezetet.A Medicaid-páciensekre éves szinten átlagosan 3000 dollárt költ az állam – ezzel szemben egy alacsony írás-olvasás készséggel rendelkező Medicaid-páciensre átlagosan 13 000 dollárt. A magasabb költségek oka: hibás gyógyszeralkalmazás, felesleges kórházi ápolás, hosszabb kórházi tartózkodás, az átlagnál gyakoribb és gyakran indokolatlan sürgősségi ellátás és az adott kórkép súlyosabb formája. Ezek a betegek és orvosaik évente 50–73 milliárd dollár felesleges pluszkiadást generálnak évente az USA egészségügyi rendszerének.

Mi a helyzet Európában? 

Hasonló vizsgálatot már Európában is végeztek, az EU megbízására (European Health Literacy Study). Ebben nyolc ország vett részt (Ausztria, Bulgária, Németország, Görögország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország); az eredmények szerint átlagosan a felnőttek 47 százalékának voltak nehézségei az orvosi, egészségügyi dokumentumok megértésével. Az európai adatok hasonlóak az USA-beliekhez: a válaszadók 12 százalékának igen alacsony az egészségtudatossága, 35 százalékának problematikus mértékben alacsony, azaz a lakosság majdnem fele Európában is korlátozott egészségtudatossággal rendelkezik. Mindazonáltal az is kiderült, hogy jelentős különbségek vannak az egyes országok között – Magyarország nem vett részt a felmérésben –, amit mindenképpen figyelembe kell venni az egészségpolitikai tervezés során.

Ezért az Európai Bizottság számára az egészségtudatosság – mely elősegíti az egészségügyi dogozók és a lakosság együttműködését – fontos új fogalommá vált. Ha az egészségtudatosság „szellemiségét” beépítik az uniós egészségügyi stratégiába – amely az állampolgár szerepének erősödését hangsúlyozza – javulhatnak az ellátórendszer hatékonyságának mutatói és csökkenhetnek az egyébként egyre növekvő terhek.

Az Európai Bizottság meghatározta az egészségtudatosság definícióját, ami a következő: „Az egészségtudatosság az emberek műveltségéhez kapcsolódó fogalom, ami azt a tudást, motivációt és kompetenciát jelenti, amely alapján eléri, megérti és értékeli az egészségügyi információkat annak érdekében, hogy ítéletet és döntéseket hozzon a mindennapi életben az egészségügyi ellátásokra, betegségmegelőzésre és egészségfejlesztésre vonatkozóan, az életminőség fenntartásának vagy minőségének javítása céljából”.

Ez a definíció egy átfogó elemzésen alapul, ami 17 meghatározást kapcsol össze különböző szempontokból.

Az egészségtudatosságnak három célja van:

  1. fontos, hogy az egyén számára érthető és értelmezhető legyen az egészségét befolyásoló információ,
  2. kívánatos lenne, hogy páciensek az orvostól kapott információk alapján képesek legyenek felőségteljesen és önnálóan dönteni,
  3. ideális lenne, ha a betegek a tudásuk alapján, a gyógyulás szempontjából releváns módszerek közül minden alternatív lehetőséget figyelembe tudnának venni.

A rossz egészségtudatosság eredménye:

  • rossz egészségi állapot,
  • az egészségügyi szolgáltatások túlhasználata,
  • a kezelés korlátozott hatékonysága,
  • magasabb páciens-elégedetlenség,
  • az egészségügyi személyzet erősebb frusztrációja.

Az Európai Uniónak az egészségpolitikai célok kijelölésével, a tagállamok együttműködésének elősegítésével kell a közegészségügyi állapotokon javítani. Ezért az Európai Bizottságnak tovább kell dolgoznia egy átfogó európai egészségügyi stratégián. Ehhez alapul szolgálhat az említett European Health LiteracyStudy

A hazai helyzet 

Az MSD magyarországi leányvállalata tegnap konferenciát szervezett a témában. Az orvosok és betegek közötti kommunikáció egyik leggyakrabban vizsgált témaköre napjainkban az úgynevezett "health literacy", amelynek egyelőre nincs elterjedt magyar fordítása. Azt fejezi ki, hogy a páciens mennyire tudja megérteni, és alkalmazni az egészségügyi információkat – mondta el a többi közt a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 1993 óta működő kommunikáció részlegét vezető dr. Pilling János. Az első hazai orvosi kommunikáció tankönyv szerkesztője szerint a lakosság harmadának-felének okoz nehézséget az egészségügyi információk megértése. Mindez azonban nem feltétlenül alacsony iskolázottságra vezethető vissza: a magasan képzett emberek számára is gondot jelenthet a sokszor bonyolult orvosi ismeretek megértése, mivel nem járatosak az egészségügyi területeken, miként orvosok körében is előfordul, hogy nem használják jól a fogalmakat. Éppen ezért számos ajánlást igyekeznek megfogalmazni annak érdekében, hogy a páciensek jobban megérthessék az egészségügyi információkat. Mint Pilling János elmondta, a legfontosabb, hogy érdemes támogatni a betegeket abban, hogy kérdezzenek, és természetesen kérdéseikre érdemi választ is kell adni. Sok egészségügyi dolgozó azt hiszi, elegendő, ha elmondja betegének a tudnivalókat, így azonban nem tudhatja, hogy a beteg megértette-e a hallottakat, így mindenképpen a kétirányú beszélgetés javasolt orvos és beteg között.Jobb, ha a beteg valamilyen írásos anyagot is kap (pl. betegtájékoztatót), vagy az orvos ajánl neki olyan internetes oldalt, ahol a további információkat akár vizuálisan (pl. videofilmen) is illusztrálják. Sokat segíthet az információk vizuális ábrázolása is – emlékeztetett az egyetemi oktató, aki hangsúlyozta, érdemes megtalálni a betegek számára legmegfelelőbb betegoktatási módozatokat, sok vizsgálat bizonyítja ugyanis, hogy ezek mérhető eredményt is hoznak: alkalmazásukkal csökken például a kórházi felvételek száma, jobbak lesznek a terápiás eredmények, javul az életminőség.

Magyarországon háromból egy funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy még egy bulvárlapot sem tud elolvasni, nemhogy egy gyógyszer használati utasítását. Élő Anita, a Heti Válasz újságírója szerint az egészségügy egyik legfontosabb kihívása az, hogy ha a betegek 42 százaléka még azt sem érti, mit jelent az, hogy éhgyomorra kell bevenni a gyógyszert, akkor hogyan lehet alanya az orvosi hightechnek, amely jóval szorosabb együttműködést igényel? Választ kell találni erre a problémára, mert az alacsonyan iskolázottaknak amúgy is sokkal rosszabbak az életkilátásaik, mint az iskolázottaknak; ha nemcsak nagyobb arányban fognak megbetegedni, de a modern egészségügyi szolgáltatások egy részéből is kimaradnak, az olló tovább nyílik. Ám erre az esélyegyenlőségi tényezőre jóval kevesebb figyelem jut, mint az egészségügy finanszírozására vagy a hálapénzre. Mint Élő Anita elemzéséből kiderült, az egészség nálunk nem tartozik a vezető témák közé: amíg például az amerikai Time magazinnak tavaly 9 egészségügyhöz kapcsolódó címlapja volt, addig a Heti Válasznak egy sem.

Manapság a jogtudatosság jobban fejlődik Magyarországon, mint az egészségtudatosság – jelentette ki a többi közt dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, a már megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet első, lemondott elnöke, aki szerint előbb-utóbb változás várható az orvos-beteg viszonyban idehaza is. E trendek közé tartozik, hogy már ma is sokan hozzájutnak olyan releváns egészségügyi információkhoz, amelyek csökkentik az orvosok és betegek közötti információs aszimmetriát. „A mindent passzívan tűrő betegből így hamarosan kiművelt beteg válhat, aki esetleg többet tud egy-egy kérdésről az ügyeletes orvosnál” – fogalmazott Kovácsy Zsombor, aki szerint ehhez elegendő lehet a jó angol tudás és az internet megfelelő használata, amellyel akár a legrangosabb szaklapok cikkei is elérhetők.

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés