hirdetés
hirdetés
2022. augusztus. 10., szerda - Lörinc.
hirdetés

Jelentősen a lakosságra hárul a gyógyszerárak kigazdálkodása

Míg 13 évvel ezelőtt több, mint 60 %-os volt a kormányzati költések részesedése, ma az összes gyógyszerkiadás kevesebb, mint 42 %-át állja a költségvetés – derült ki egy sajtóbeszélgetésből.

hirdetés

Az OECD elemzése szerint, amíg 2003-ban a hazai GDP 5,8 százalékát költötte az állam az egészségügyre, addig ez a szám 2013-ra 4,8 százalékra csökkent. Különösen látványos az állam szerepének visszaesése, ha egy olyan konkrét tételt nézünk, mint a gyógyszerköltések. Amíg 13 évvel ezelőtt több mint 60 százalékos volt a kormányzati költések részesedése, addig ma már az összes gyógyszer kiadás kevesebb, mint 42 százalékát állja a költségvetés. A többi a háztartásokra és az egészségpénztárakra hárul. Mindezt Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója mondta el sajtótájékoztatójukon a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint. 

Vagyis egyre nagyobb az egyének szerepe az egészségügyi költségek fedezésében. 2008 óta folyamatosan emelkedik a az OTP Egészségpénztár taglétszáma, növekszik a pénztárhoz érkező egyéni befizetések összege – számolt be Studniczky Ferenc, majd arról tájékoztatott, hogy ezért egy új, okostelefonnal igénybe vehető szolgáltatást indítottak. A "Feltöltömmagam" szolgáltatás segítségével a pénztár tagjaként néhány gombnyomással, azonnal feltölthető a személyes egyenleg, és könnyen kihasználható az egyéni pénztári befizetések után járó 20 százalékos adó-visszatértés.

A Diagnoscan Magyarország tapasztalatai is alátámasztják az állítást, miszerint az egyén, illetve a háztartások szerepe egyre jelentősebb lesz a hazai egészségügy finanszírozásában. A magán egészségügyi szolgáltató cég legfrissebb kutatása szerint alig egy év alatt 30 százalékkal emelkedett azon budapesti lakosok aránya, akik a magán egészségügyi szolgáltatókra támaszkodnak.

Leitner György, a Diagnoscan Magyarország ügyvezető igazgatója szerint két fontos tényező miatt választják a páciensek a magánellátást.

Az egyik az idő, mind a vizsgálathoz, ellátáshoz jutás ideje, mind a váróban az előjegyzett vizsgálatra várakozás ideje. Ma egy MR vizsgálatra akár 4-5 hónapot is kénytelen várni a beteg, akik erre egyre kevésbé hajlandóak. A másik tényező a „törődés”. A páciensek korrekt információkat szeretnének kapni, mind a vizsgálat előtt, mind a vizsgálat után. Jogos igényük, hogy a vizsgálat során a szolgáltató elegendő időt szánjon az korábbi leletek elemzésére, a vizsgálat elvégzésére, illetve ezt követően a diagnózis ismertetésére. Mindezeket inkább a magánellátás nyújtja, mint a közellátás túlterhelt és túlzsúfolt intézményei.”

(forrás: Pharma Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés