hirdetés
hirdetés
2022. május. 18., szerda - Erik, Alexandra.
hirdetés

Izomsérülések: nem sokat ér a jegelés

A jéghideg környezet megkönnyebbülést hoz a sérült vagy erősen megterhelt izmoknak és jóleső érzést a sérültnek, de egy nemrég publikált vizsgálat szerint az egyre népszerűbb krioterápia nem szünteti meg az izomfájdalmat és az izomerő-csökkenést.

hirdetés

A jegelés régóta bevált módszere a sportsérülések kezelésének. A fájdalmat jól enyhíti, azonban a francia Nemzeti Sport Intézet munkacsoportja kimutatta, hogy az izomsérülés többi jellemzőjét, így a duzzadást vagy az izomsejtek elektromos aktivitásának változását alig befolyásolja. „Lényegében hatástalan” – jelentette ki a Párizsban működő intézet munkatársa, a vizsgálat vezetője, Gaël Guilhem a Reuters hírügynökségnek. Eredményeiket a The American Journal of Sports Medicine közölte júniusban.

Az erős hűtést az 1970-es évek óta alkalmazzák az akut sérülések kezelésében, nemcsak az akut, hanem a krónikus fájdalmak esetében is. Maga a módszer az évek során egyre kifinomultabbá vált, megjelentek például olyan eszközök, amelyek extrém hideg levegőimpulzusokat képesek juttatni a sérült területre, és a bőr károsítása nélkül, nagyon gyorsan képesek lehűteni a sérült részt.

Láthatatlan sérülések

„Ha kevesebb fájdalmat érzek, erősebb vagyok” – gondolja a sportolók többsége, de Guilhem szerint nincs igazuk. A kemény edzések során apró szakadások következnek be az izomrostokban, amelyek regenerálódásával az izmok még vastagabbá válnak, ami akár imponáló is lehet a sportoló számára. Ám hosszú távon ezekkel az apró sérülésekkel az izomzat gyengül, gyulladttá és fájdalmassá válhat. Ty Hopkins, a Brigham Young University (Egyesült Államok) szakértője szerint a kifinomult hűtési technikák ezért is válhattak egyre népszerűbbekké az utóbbi években – az edzések során keletkező, legtöbbször nem is észlelt izomsérülések csökkentését várták alkalmazásuktól.

Csekély a különbség

Abban általában egyetértenek a szakértők, hogy a jegelésnek fájdalomcsillapító hatása van, abban viszont eltérnek a vélemények, hogy képes-e megelőzni az izomszövet károsodását. Ennek eldöntéséhez Guilhem munkacsoportja 24 önkéntes férfit kért fel olyan súlyzógépes, karhajlító-nyújtó gyakorlat végzésére, amely erősen megterhelte izmaikat. Egy napon át, szünetekkel végezték a terhelést – a nap végére a terhelt kar fájdalmassá vált –, majd két héten át követték az önkéntesek állapotának alakulását. Közvetlenül a terhelés befejezése után az önkéntesek felénél krioterápiát alkalmaztak, amelyet egy, két és három nappal később megismételtek. Egy-egy kezelés négy percig tartott, –30 Celsius fokos levegővel. A csoport másik fele nem részesült semmilyen kezelésben.

A terhelést követő napon mért izomerő mindkét csoport esetében kisebb volt az indulási értéknél, a két csoport között nem mutatkozott eltérés.

Az izomfájdalom néhány nappal a terhelés után érte el csúcspontját majd fokozatosan csökkent az elkövetkező két hét során. A krioterápia megismétlése ebben az időszakban sem okozott különbséget a csoportoknál mért értékekben, egyetlen gyulladásos marker, a C-reaktív protein plazmaszintje kivételével. Ennek értéke a kiroterápiás csoportban nem változott, míg a kontrolloknál a terhelést követő harmadik napon 93 százalékos növekedést regisztráltak.

A munkacsoport elektromiográffal is vizsgálta az izomaktivitást – s ezen keresztül az izmok károsodásának mértékét – a terhelés alatt. Azt találták, hogy a krioterápiával kezeltek izomaktivitása a terhelést követő első két nap során nem változott az indulási értékhez képest. Vagyis az izomaktivitás mindkét csoportban csökkent, de a krioterápiával a csökkenés később indult meg. Csakhogy a két csoport közötti különbség olyan csekély volt, hogy a vizsgálók szerint ez semmilyen hatással nem volt az izmok teljesítményére. „Úgy tűnik, hogy ha az erősen terhelt izmot lehűtjük, azzal nem tudjuk befolyásolni a kórélettani folyamatokat, mivel maga az izom már megsérült” – magyarázta Guilhem a Reuters tudósítójának.

Mégsem haszontalan

Bár a krioterápia a kimerítő mozgással sérülő izmoknak nem sokat segít, ez nem jelenti azt, hogy más esetekben ne lenne hasznos. Az ízületi sérülések kezelésében több szerepe lehet, és segíthet megelőzni a másodlagos sérüléseket, keretek között tartani a sérüléssel járó ödémaképződést, és a fájdalom mérséklésével még az izomsérülések esetében is elviselhetőbbé teszi a nyugalomban töltendő napokat. Ráadásul semmilyen káros hatásáról sem tudunk – tette hozzá a vizsgálat vezetője.

Dr. Varga Zoltán
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 3,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés