hirdetés
hirdetés

Immunonkológiai és koleszterincsökkentő szerekkel bővülhet az európai gyógyszerpaletta

Három különböző indikációban három immunonkológiai szert javasol jóváhagyásra az EMA, s engedélyezné az új hatásmechanizmusú koleszterinszint-csökkentők egy képviselőjét is.

hirdetés

Májusi ülésén nyolc új gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélykérelméről döntött jóváhagyólag az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) Humán alkalmazásra szánt orvosi termékekkel foglalkozó bizottsága (CHMP). Az alábbiakban a kiemelt jelentőségű potenciális új gyógyszereket tekintjük át: a jóváhagyásra javasolt immunonkológiai szereket, amelyek jelentős túlélésnyereséget ígérnek a daganatterápiában, valamint a lipidszint-csökkentőként engedélyezésre javasolt evolocumabot, amely a PCSK9-gátlók világelső képviselőjeként törhet be az európai piacra.

 

Immunonkológia

A bizottság javaslata értelmében az EU-országokban is forgalomba hozatali engedélyt kaphat a pembrolizumab hatóanyagú Keytruda (infúziós oldathoz való por, MSD) az előrehaladott stádiumú vagy áttétes melanoma terápiájára, amely az Egyesült Államokban tavaly ősz óta engedélyezett ugyanilyen javallattal. A monoklonális antitest célpontjai a T-limfociták: a programozott sejthalál beindításáért felelős PD1-receptor gátlószereként megakadályozza, hogy a tumorsejtek megbújjanak a detektálásukra és elpusztításukra irányuló immunválasz elől. A daganatellenes immunválasz felerősítésével a pembrolizumab monoterápia jelentősen javítja a progressziómentes túlélést a standard kemoterápiával és az ipilimumab-kezeléssel összevetve, függetlenül attól, részesült-e a beteg korábban ipilimumab-terápiában vagy sem. Nemkívánatos hatásként leggyakrabban hasmenést, émelygést, bőrviszketést és bőrkiütéseket, ízületi fájdalmat és fáradtságot okoz. Ezek mellett – a szer hatásmechanizmusából adódóan – olyan immunmediált nemkívánatos hatások léphetnek fel, mint a pneumonitis, a colitis, a hepatitis, a nephritis, az endocrinopathiák, az uveitis, a myositis, a pancreatitis, illetve a súlyos bőrreakciók, ezek azonban kezelhetőek.

A Nivolumab BMS forgalomba hozatalát támogató döntés mindössze egy hónappal követte a gyártó másik nivolumabkészítménye, az Opdivo (10 mg/ml infúziós oldathoz való koncentrátum) engedélyezési javaslatát. Az inoperábilis vagy áttétes melanoma terápiájára javasolt Opdivo jelenleg az Európai Bizottság végső engedélyére vár, és jóváhagyása esetén az első engedélyezett PD-1-gátló lehet az Európai Unióban.

A PD1-inhibitorok másik képviselőjét, a Bristol-Myers Squibb által fejlesztett nivolumab készítményét (Nivolumab BMS, 10 mg/ml infúziós oldathoz való koncentrátum) a lokálisan előrehaladott vagy áttétet adó nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) második vagy többedik vonalbeli – kemoterápiát követő – kezelésére javasolják forgalomba hozni. A CHMP támogató döntését megalapozó III. fázisú vizsgálatban olyan NSCLC-betegek vettek részt, akik daganatos kórfolyamata a kemoterápia mellett progrediált. A docetaxellel összehasonlítva a nivolumab jelentősen javította a teljes túlélést (medián értékben 9,2 hónap vs. 6,0 hónap) és szignifikánsan több betegnél váltott ki objektív terápiás választ (20 százalék vs. 8,8 százalék). Egy év elteltével a nivolumabbal kezelt betegek 42 százaléka, míg a docetaxellel kezelt betegcsoportnak mindössze 24 százaléka volt életben. A nivolumab mellékhatásspektruma hasonló a pembrolizumabéhoz.

Az immuntámadáspontú onkológiai szerek körében engedélyezésre javasolt harmadik szer a dinutuximab készítménye (Unituxin, 3,5 mg/ml infúziós oldathoz való koncentrátum;United Therapeutics Europe Ltd.), amely egy ritka gyermekkori daganatos betegség, a nagy malignitású neuroblastoma kezelésére kínálhat új alternatívát a jövőben. Az engedélykérelem alapjául szolgáló klinikai vizsgálatban az egyéb immunterápiával (GM-CSF + IL-2) és izotretinoinnal kombinált dinutuximab szignifikánsan javította a betegek túlélését az izotretinoin monoterápiával összevetve: két évvel a kezelés megindítása után a tumor növekedése vagy kiújulása nélkül túlélő betegek aránya 66 százaléknak bizonyult, szemben a kontroll ágon regisztrált 48 százalékos aránnyal. A dinutuximab a neuroblastoma-sejtek (éretlen idegsejtek) felszínén expresszálódó egyik antigénhez, az úgynevezett GD2 gangliozid fehérjéhez kötődő monoklonális kiméra antitest. A malignus neuroblastoma-sejtekhez kötődve azok megfelelő célpontjaivá válnak az immunrendszernek, ami a daganatos sejtek elpusztításával visszafordíthatja a kórfolyamatot, vagy legalábbis lassíthatja annak progresszióját. A végső engedélyre váró javallat szerint 12 hónapos kortól 17 éves korig alkalmazható, ha a beteg legalább részleges terápiás választ mutat a megelőző indukciós kemoterápia során, amit myeloablativ terápia és autolog őssejt-transzplantáció követ. Mivel a GD2 gangliozid protein az érett idegsejteken csak elvétve van jelen, a dinutuximab-kezelés viszonylag jól tolerálható: mellékhatásként jellemzően fájdalom, hipotónia és allergiás reakciók lépnek fel

 

Világelső PCSK9-gátló: az evolocumab

A Repatha néven végső engedélyezésre váró parenterális készítmény (140 mg/ml evolocumabot tartalmazó injekciós oldat előretöltött fecskendőben, illetve előretöltött tollban; Amgen Europe B.V.) a PCSK9-gátló koleszterinszint-csökkentők világelső képviselőjeként kerülhet be a terápiába. Hatóanyaga, az evolocumab olyan monoklonális antitest, amely szelektíven kötődik a szubtilizin/kexin proprotein-konvertáz enzim 9-es típusához (PCSK9). Mivel a szervezetben lévő PCSK9 fehérje fiziológiásan csökkenti az LDL-receptorok számát a májsejtek felszínén, az enzim gátlása az LDL-receptor-denzitás növekedését eredményezi. Ennek következtében a májsejtek több LDL-koleszterin-részecskét képesek felvenni – vagyis a keringésből kivonni –, így végeredményben csökken az LDL-koleszterin szérumkoncentrációja. Egyedülálló hatásmechanizmusával az evolocumab új terápiás alternatívát kínál a hiperkoleszterinémia és a kevert diszlipidémia mindazon eseteiben, amikor a sztatinkezelés nem kellően hatásos vagy nem tolerálható. Az étrendi kezelés kiegészítőjeként alkalmazható akár önmagában, akár más antihiperlipidémiás szerekkel – köztük sztatinokkal – kombinációban. A lipidanyagcsere-zavarok egy ritka, örökletes formájában, a homozigóta familiáris hiperkoleszterinémia kombinációs kezelésének részeként már 12 éves kortól adható lesz. Hatásosságát az előbbi indikációban mintegy 5500 beteg kezelési tapasztalatai (9 vizsgálat), az utóbbi javallat vonatkozásában 250 beteg klinikai adatai (2 vizsgálat) igazolják. Ha az Európai Bizottság jóváhagyja, jelentős piaci előnyre tehet szert azáltal, hogy megelőzi versenytársait – köztük a Roche és a Regeneron gyógyszergyárak által fejlesztett alirocumabot (PraluentTM), amelynek forgalomba hozatali engedélykérelmét januárban fogadta be az EMA, a döntésre azonban még várni kell.

(Forrás: EMA)

 

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés