hirdetés
hirdetés

Így rendeznék a patikai ügyeletet

Jövőre több támogatás jut a fiókgyógyszertáraknak, s talán közmegegyezéssel rendeződik a patikai ügyelet is, hangzott el többek között a gyógyszerészi kamara köztestületi tanácskozásán.

hirdetés

Jövőre 700 millió helyett már több mint 1 milliárd jut a kispatikák támogatására, miközben 3,6-ról 4,1 milliárdra nő a generikus programra szánt keret, sorolta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) immár VII. alkalommal megrendezett köztestületi tanácskozásán, pénteken. További fontos bevétel a patikáknak az úgynevezett szolgáltatási díj, amelynek finanszírozására 2018-ban változatlanul 4,5 milliárd forint szerepel a költségvetésben. Jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van az a jogszabály módosítás, amelynek értelmében a támogatásban részesülő kispatikák fiókgyógyszertárainak működtetését a jelenlegi havi 30 ezer forint helyett 60 ezer forinttal segítené az állam a gyógyszerellátás biztosítása érdekében. A támogatást kiterjesztenék – amennyiben a támogatott patika rendelkezik ilyennel – a harmadik fiókgyógyszertárra is, amely jelenleg nem részesülhet a fenti juttatásból.

Szóba került a béremelés is, hiszen a kórházi gyógyszerészek tavaly bruttó 107, idén további 100 ezer forintos emelésben részesülnek, s ez a rendezvény résztvevői szerint bérfeszültséget eredményez a szakmában. Az államtitkár szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése a kórházi szektorban 21 milliárdos megtakarítást eredményez, mivel ott mindenkit a valódi bérén jelentenek be. A béremelés ott okozhat gondot, ahol a dolgozók hivatalos fizetése alacsony, s a többletet zsebbe kapják.

Az államtitkár egyebek mellett kitért arra is, hogy a rendelkezésre álló források miatt nehezen kezelhető az új gyógyszerek befogadása érdekében a döntéshozókra nehezedő nyomás. Mivel ezzel a problémával nem állunk egyedül, a V4 országai megpróbálják összehangolni gyógyszerbefogadásukat, abban reménykedve, hogy a 60 milliós piac előnyei kihasználhatók a cégekkel folytatott tárgyalások során.

Támogatott generációváltás

Új cél szolgálatában ugyan, de változatlanul folytatódik a Patika Hitelprogram, amelynek létrehozása a gyógyszerészi tulajdon növelése érdekében történt még 2012-ben. Először 25, tavaly év végére viszont már 50+1 százalékra kellett növelni a patikusi tulajdoni hányadot. A némileg átalakított konstrukció ettől az évtől a generációváltást igyekszik elősegíteni. Ennek megfelelően azok vehetik igénybe, akik sem közvetve, sem közvetlenül nem rendelkeznek patikában tulajdonrésszel. A minimum 5, maximum 150 millió forintos kölcsönért azok is jelentkezhetnek, akik egy adott település egyetlen patikáját szeretnék megvásárolni, de olyanok előtt is nyitva áll e hitellehetőség, akik tovább növelnék tulajdoni hányadukat az adott gyógyszertárban. Az eredeti konstrukció egyetlen, bár nem jelentéktelen változása, hogy a korábbi 1,5 százalékos kamatot 3 százalékra emelték.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Még mindig az ügyelet…

Régi és fontos megoldandó probléma a gyógyszertári ügyelet. Erre az első javaslatok még 2001-ben láttak napvilágot, amelyet aztán 2005-ben, 2010-ben és 2014-ben újabbak és újabbak követtek, amelyeket a kamara, a magángyógyszerészek és a hálózati patikák mellett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is (OGYÉI) megfejelt a sajátjával. Ez utóbbi szerint 24 településen – megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban – zárástól nyitásig működne egy-egy ügyeletes patika, a fővárosban pedig 400 ezer lakosonként egy. Emellett azokban a kis vidéki városokban, ahol fekvőbeteg ellátó intézet működik zárástól késő estig ügyeletet, utána nyitásig készenlétet adna településenként egy-egy, összesen 31 gyógyszertár. A gyógyszerészi készenlét helyett további 700 saját orvossal és patikával rendelkező településen gyógyszerautomatákat helyeznének ki.

Ez utóbbitól a kamara elzárkózik, másrészről viszont kompromisszum késznek tűnik. Kétféle rendszerrel számolnak: ügyelettel, illetve zárástól késő estig ügyeletet, ezt követően pedig készenlétet adó patikákkal, és megszüntetnék a rendszer kizárólag készenléti elemét. Az MGYK szakértői a főváros esetében egyetértenek a 400 ezer lakosonkénti egy ügyeletes patika elképzeléssel, ám e lépésnél fokozatosságra figyelmeztetnek, hiszen jelenleg 19 patika ügyel Budapesten, lakosságszámhoz kötöttség esetében ez 5 darabra csökkenne.

Vidéken – figyelmen kívül hagyva a megyehatárokat – 20-25 km sugarú köröket alakítanának ki, oly módon, hogy legfeljebb 30 km távolságban – autóval 30 percen belül – elérhető legyen ügyeletes-készenléti patika. Ezeknek az ügyeleti körzeteknek a központjai olyan települések lennének, ahol működnek fekvő-sürgősségi ellátási pontok. E körzetek gyógyszertárai egymás között, közös megegyezéssel osztanák be az ügyeletet.

Míg jelenleg az országban 67 patika ügyel, s 87 készenlétet tart, a formálódó kompromisszum szerint a jövőben 23 ügyelet mellett 107 készenlétet adó gyógyszertár lenne.

Az ügyelet nagy kérdése hosszú évek óta a finanszírozás, amelynek jogosságát még a 2015-ben a gyógyszertári ügyeletekkel kapcsolatban megfogalmazott ombudsmani jelentés is elismerte. Hogy végül mennyi lesz az annyi, egyelőre nem tudni. Egy tavalyi kalkuláció szerint 2500 forintos ügyeleti óradíjjal számolva országos szinten a kiadás 1,4 milliárd forint lenne – ami költségvetési szempontból lényegében hibahatáron belüli alacsony összeg.

Ellenőrzött pályáztatás

Régóta a neuralgikus pontok közé tartozik a szociális otthonok gyógyszerellátása. Problémát okoz, hogy a pályázatot kiíró intézmények figyelembe veszik a szociális intézmények ellátására vonatkozó szabályokat ellentétben a gyógyszerellátásról szóló előírásokkal, így ez utóbbit a pályázók is mellőzik, miközben megoldatlan e kontraktusok betartásának ellenőrzése is. Így fordulhat elő, hogy olyan szerződéseket fogadnak el a szociális otthonok, amelyekben beszerzési áron, illetve ár alatt vállalják a nyertes gyógyszertárak a medicinák szállítását, s mindezt annak ellenére, hogy a jogszabályi előírás szerint mindenhol ugyan azt az árat kell alkalmazniuk, tehát nem lehet eltérés a patikai és a szociális otthonnak szállított készítmények ára között. Az MGYK elnöke, Hankó Zoltán azt sem hallgatta el, hogy nem egy esetben felmerült a korrupció gyanúja ezeknél az üzleteknél, s bár a kamara igyekezett az esetek végére járni, olyan megoldásra törekedtek, amelyek végleg kizárják a kétes üzletkötések lehetőségét.

Évekig tartó tárgyalás után a Magyar Gyógyszerészi Kamarának végül sikerült megállapodnia a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal többek között arról, hogy mindkét szabályrendszert – legyen szó szociális intézmények ellátásáról illetve gyógyszerellátásról – a kiírásnál és a pályázatok elbírálásánál egyaránt betartatják. Szakmai és minőségi szempontokat is igyekeznek érvényesíteni, tekintettel arra, hogy a szociális intézményben élő betegeknek ugyan olyan ellátás jár, mint azoknak, akik maguk szerzik be gyógyszereiket. A területileg illetékes kamarai szervezetek megkapják a pályázók listáját, s a versengés kontrollja is beépül a rendszerbe. Ugyanakkor a gyógyszertárak közötti versengésben a kamarai szervezetek nem jutnak döntő szerephez, ez utóbbi ugyanis az intézményt, illetve annak fenntartóját illeti, hiszen ők viselik a költségeket és a felelősséget.

Stabilizálódó EESZT

A tanácskozáson szó esett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) november elsejei bevezetéséről és az e-receptekről. A beszámoló szerint az első napokban voltak komoly lassulások, hosszú válaszidők, s többszöri rendszerleállások. Bár a nehézségeken mára nagyjából úrrá lettek a szakemberek, a rendszer finomhangolása azonban változatlanul zajlik. A hazai gyógyszertárak november 30-ig fejezik be az EESZT-hez való csatlakozást, de december 15-én még a hagyományos módon számolhatnak el az egészségbiztosítási alapkezelővel. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) és a rendszergazdák ígérete szerint november végére elvégzik a szükséges módosításokat annak érdekében, hogy stabil, gyorsan működő tér álljon a felhasználók rendelkezésére. A fejlesztés egyébként a továbbiakban sem áll le, 2018 első felében például meg kell oldani a kézi-gyógyszertárak kezelését, lehetővé téve többek között a digitális retaxát. Sürgető továbbá, hogy a szereplők mindegyike ugyan azt a gyógyszertörzset használja, s ne fordulhasson elő, hogy nem létező készítményt rendel az orvos.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés