hirdetés
hirdetés
2022. december. 05., hétfő - Vilma.
hirdetés

Ígéretes terápiás célpontok a kissejtes tüdőrák kezelésében

Amerikai kutatók jelentős áttörést értek el a kissejtes tüdőrák molekuláris jellemzőinek felderítésében, ami a betegség hatásosabb kezelésének kulcsa lehet a jövőben.

hirdetés

A lehetséges molekuláris célpontok felfedezése azért is páratlan eredmény, mert a tüdőrák ezen agresszív és jellemzően terápiarezisztens formájának kutatásában mintegy három évtizede nem történt előrelépés.

A Journal of Thoracic Oncology című folyóirat szeptemberi számában közzétett új kutatási eredmények  lényege egy úgynevezett RET típusú szomatikus mutáció felfedezése a kissejtes tüdőrák (SCLC) szövetmintáiban. A RET gén M918T típusú aktiváló mutációja – csakúgy, mint a vad típus fokozott expressziója – olyan jelátviteli mechanizmusokat indít el, amelyek felelőssé tehetők a gyors sejtnövekedésért. Az SCLC-betegek klinikai–patológiai adatbázisának felhasználásával a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a RET fehérje mutáns formáját expresszáló kissejtes tüdődaganatok érzékenyebbek a ponatinib- és a vandetanib-kezelésre. Az eredmények validálására és a célzott kezelés hatásosságának tanulmányozására RET-mutációt hordozó SCLC-betegek bevonásával terveznek klinikai vizsgálatot végezni a közeljövőben.

A PLOS One című folyóiratban megjelent közlemény szerzői a Nature című szaklapban röviddel korábban ismertetett Cancer Cell Line Encyclopedia, illetve Cancer Genome Project adataira támaszkodva kutatták az SCLC genomikai jellemzőit és farmakológiai befolyásolási lehetőségeit. Az adatbázis-elemzés eredményeként több lehetséges molekuláris célpontot nevesítettek: hősokkproteineket, ciklindependens kinázokat és úgynevezett polo-like kinázokat (PLK). Leírták továbbá, hogy az SCLC-sejtvonalak többsége a génexpressziós mintázat vagy a DNS kópiaszáma alapján egy predomináns alcsoportba tartozik. A farmakogenomikai jellemzők jó támpontot adhatnak a tumor gyógyszerérzékenységének meghatározásához. A PLK-gátlók iránti érzékenységet vizsgálva olyan genetikai ujjlenyomatot sikerült definiálniuk, amely klinikailag is alkalmas lehet az ilyen célzott terápiára potenciálisan reagáló SCLC-sejtvonalak meghatározására.

Dr. Afshin Dowlati, aki mindkét kutatásban részt vett, hangsúlyozza, hogy a fenti két vizsgálat megállapításai kicsiny, de igen fontos előrelépést jelentenek a rendkívül gyorsan növekvő és a jelenlegi kezelések többségével dacoló kissejtes tüdőrák patológiai jellemzőinek jobb megértése és a kedvezőbb terápiás befolyásolhatóság irányában.

PharmaOnline
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés