hirdetés
hirdetés

Időzített fizikai aktivitás lehet a jetlag ellenszere

A cirkadián ritmus szabályozásában a jövőben az adott napszakban végzett sporttevékenység is szerepet kaphat, ami előre- vagy vissza mozdíthat a belső órán.

hirdetés

A fény és a sötétség ciklusainak a váltakozása a legfőbb befolyásoló tényezője a cirkadián ritmusnak. A belső óra működését azonban számos tényező megzavarhatja, a legismertebbek közé a váltott műszakos munkavégzés és a több időzónát átugró utazások okozta jetlag tartozik.

Gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési lehetőségek

A megzavart cirkadián ritmus következményei álmatlanságban, fáradtságban, gasztrointesztinális zavarokban, fejfájásban, koncentrációs problémákban ölthetnek testet. A gyógyszeres kezelési lehetőségek közül a melatonin szedése javasolható a cirkadián ritmus „normál mederbe” való visszaterelésére.

Nemrégiben a The Journal of Physiology hasábjain arról számoltak be, hogy a nap bizonyos időszakaiban végzett mozgás/sport is hatással van a cirkadián ritmusra, így az a jövőben kiaknázható lehet a jetlag vagy a váltott műszakos munkavégzés miatt felborult belső óra szabályozására.

Forrás: 123 rf.com
Forrás: 123 rf.com

Nem mindegy, hogy mikor végzik a sporttevékenységet

Egy USA-beli kutatócsoport azt vizsgálta meg (n=99) hogy a 18 és 75 év közöttiek cirkadián ritmusára miként hat az, ha 3 napon keresztül, a nap megadott időszakában 1-1 órás futópados, közepes megterhelést jelentő mozgástevékenységet végeznek. A vizsgálatban részt vevők belső óráját a vizeletből – 90 percenként – végzett melatonin-szint meghatározással „olvasták le”.

A futópados vizsgálatok eredményei rámutattak arra, hogy a sportolás ideje döntő hatással van a cirkadián ritmusra. Kiderült, hogy a reggel 7 órakor, illetve a délután 1 és 4 óra között végzett fizikai aktivitás képes korábbra hozni a cirkadián ritmust, míg az este 7 és este 10 óra közötti mozgástevékenység hátrafelé irányba tolja el a belső óra mutatóját. A nem és az életkor nem voltak befolyással a megfigyelt összefüggésekre.

Úgy tűnik, hogy az éjszakai (hajnal 1 és 4 közötti) fizikai aktivitás nincs hatással a belső órára. Hasonlóképpen, a délelőtt 10 óra tájban végzett sport sem változtat a cirkadián ritmuson.

Ez volt az első ilyen irányú vizsgálat

„Ez volt az első vizsgálat, ami a sporttevékenység belső órára kifejtett hatását boncolgatta, és ami új lehetőségeket nyithat meg a jetlag és a váltott műszakos munkavégzés okozta problémák leküzdésében” – mondta Shawn Youngstedt, a citált közlemény első szerzője.

Kiemelendő ugyanakkor, hogy a vizsgálatba fizikailag fitt személyeket vontak be, és kérdéses, hogy a kevésbé edzett átlagpopuláción is hasonló eredményekre vezetne-e az adott időszakban végzett sporttevékenység.

 

Forrás:

MNT

Dr. Budai Marianna
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés