hirdetés
hirdetés
2022. augusztus. 13., szombat - Ipoly.
hirdetés

Húgyúti kövesség – Mit ajánlhat a gyógyszerész?

A vesekövesség tünetei, komplikációmentes esetekben, vény nélkül kapható szerekkel is enyhíthetők. Mit javasolhatunk a veseköves betegeknek?

hirdetés

A húgyúti kövesség (vesében, húgyvezetékben, húgyhólyagban vagy húgycsőben lévő „kő”) vagy ahogy a laikusok emlegetik, a vesekövesség gyakori probléma. Mégis, a vesében, illetve a húgyutakban elhelyezkedő homok és kövek mindaddig észrevétlenek maradnak, amíg azokat nem diagnosztizálják egy rutin ultrahang- vagy röntgenvizsgálat során, vagy azok nem okoznak fájdalmas, görcsös panaszokat, ilyen módon híva fel magukra a figyelmet.  

 

Statisztikák alapján Németországban a lakosság 6%-a, köztük elsősorban férfiak szenvednek vesekövességben, az arány Magyarországon is hasonló lehet. A vesekövesség tipikusan a 30 és 60 év közöttiek megbetegedése, a veseköves betegek körülbelül 1%-át teszik ki a 18 éven aluliak (1).

Kőképződés – kémiai alapok

 

A vesekövek képződésének elsősorban az kedvez, ha bizonyos ásványi sók koncentrációja jelentősen megváltozik a vizeletben. Amennyiben az adott ásványi sók koncentrációja meghaladja a telítési koncentrációt, a kristályok szilárd formában kiválnak/kikristályosodnak, és létrejönnek a kisebb-nagyobb méretű homokszemcsék, kövek.

 

A helytelen táplálkozás (túl sok állati eredetű fehérje, foszfáttúlsúly, oxalát- és ammóniumsók nagy mennyiségben fogyasztása), a szervezet kiszáradása (nyáron csökkent mértékű folyadékbevitel, lázas betegség miatti kiszáradás), a mozgáshiány, a túlsúly, a genetikai adottságok, az előrehaladott életkor, a férfi nem, illetve bizonyos alapbetegségek (húgyutak anatómiai abnormalitásai, mellékpajzsmirigy-túlműködés, diabetes mellitus stb.) egyaránt a húgyúti kövesség kialakulásának kedveznek.

A kövek a kémiai összetételükben különböznek egymástól. Valamennyi vesekő háromnegyede kalcium-oxalátos kő. A kövek körülbelül 10%-a magnézium-ammónium-foszfát alapú, és ezeknek a kialakulásában jelentős szerepet kapnak a különféle húgyúti infekciók. A húgyúti kövek 5−10%-a a hiperurikémiával összefüggő módon húgysavalapú, és ritkán kalcium-foszfát-, cisztin- vagy xantinkövek kiválásával kell kalkulálni (1, 2).

Fájdalmas kövek

 

Az esetek egy részében a vesekövek annyira kicsik, hogy azok ürülése/távozása a vizelettel nem okoz észrevehető panaszt. Több esetben azonban a nagyobb méretű kövek súrolják, felsértik a húgyutakat, és heves fájdalommal, erős görcsökkel járó tüneteket okoznak. Alkalmanként fellépő, ciklikusan vissza-visszatérő panaszokról van szó, amik 20−60 percen át tartó kólikás panaszt okoznak. A vesekövességgel együtt járó fájdalom igen gyakran kisugárzó jellegű, és a fájdalom a hasi területek felé vagy akár a genitális régióba (herezacskó, nagyajkak) is kisugározhat. 

A kólika gyakran hányingerrel és hányással társul, a veseköves görcsben szenvedő betegek sápadtak, izzadnak, nyugtalanok, a panaszaik enyhítése céljából gyakran fel-alá járkálnak. Sok esetben a vizelet véres, a vizelet ürítése akadozik. Súlyos esetben magas halálozási rátával járó uroszepszis alakulhat ki (1).

A betegek kivizsgálása

 

A labordiagnosztikai vizsgálatok megerősíthetik a húgyúti kövesség panaszok alapján felállított diagnózisát. A vizeletben található vér vagy kristályos szemcsék, csakúgy, mint a vérben az elektrolitok (kálium, foszfát) koncentrációinak az eltolódása, a húgysavszint megemelkedése, a pH-érték megváltozása vagy a gyulladásra utaló C-reaktív-protein- (CRP-) szint változása egyaránt informatív értékűek. 

 

Forrás: PT
Forrás: PT
 

A képalkotó eljárások közül az ultrahangos vizsgálat 96%-osnál nagyobb szenzitivitással képes kimutatni az 5 milliméternél nagyobb méretű köveket. A szenzitivitás és a specificitás további növelése érdekében kontrasztanyagmentes komputertomográfiás- (CT-) vizsgálat végezhető (1).

Konzervatív kezelés

A vesekövek „elhajtása” a mindennapi rutin része. Míg korábban csak az 5 mm-nél kisebb méretű kövek vizelettel való távozását próbálták meg elősegíteni, jelenleg 7 mm-ig terjed a határ. Annak érdekében, hogy a kövek spontán távozzanak, nagy mennyiségű folyadékbevitelt ajánlanak. Vagyis, a veseköves betegnek innia kell, napi akár 3 liternyi folyadékot is! Emellett javasolt a kíméletes mozgástevékenység. Lényeges, hogy a „kőelhajtás” alatt a betegek szűrjék meg a vizeletüket, és gyűjtsék össze a kiürült köveket egy esetleges laboratóriumi vizsgálat céljára (1).

Gyógyszeres kezelés – off-label

 

A fokozott folyadékbevitel és kíméletes fizikai aktivitás mellett szupportív gyógyszeres kezelés is javasolható.

Több esetben kerül sor az alfa-blokkoló hatóanyagú gyógyszerek (off-label) alkalmazására. A – prosztatahipertrófia kezeléséből ismert − tamszulozin, doxazozin, alfuzozin és terazozin a nagyobb méretű kövek (5-10 mm) húgyvezetéken keresztüli spontán távozását is elősegíthetik. Az alfa-blokkoló hatóanyagok kedvező hatása a húgyúti simaizomzatra kifejtett relaxáló hatásukon alapul, mindezt több tucat klinikai vizsgálat és több ezer bevont beteg esete is alátámasztja. A hatóanyagok alkalmazása átlagosan 3,7 nappal rövidítheti le a kövek spontán ürüléséhez szükséges időt, illetve csökkenti az esélyét annak, hogy sebészeti beavatkozásra, hospitalizációra kerüljön sor. Lényeges azonban az alfa-blokkoló hatóanyagú gyógyszert szedők figyelmét felhívni arra, hogy a hatóanyagok retrográd ejakulációt, illetve jelentős vérnyomásesést (szédülés) okozhatnak mellékhatásként (1).

OTC-gyógyszerek, vény nélküli megoldások

 

A vesekövesség jelentette erős, akut fájdalom fájdalomcsillapítók adását teszi szükségessé. 

A gyógyszertárakban vény nélküli forgalomban kapható fájdalomcsillapító szerek jelentős része megfelelő erre a célra. A metamizol, a paracetamol vagy a nemszteroid gyulladáscsökkentő diklofenák egyaránt javasolható fájdalomcsillapítási célra. Az utóbbi hatóanyag (diklofenák) azonban csak normál vesefunkciónál ajánlható a táránál állva. A Németországi Urológiai Társaság (DGU) 2019-ben aktualizált irányelvei alapján ezek a hatóanyagok a kedvező hatásuk és előnyös mellékhatásspektrumuk miatt előnyben részesítendők az opioidokkal szemben (1). A hazai gyógyszerforgalomban simaizomgörcs-oldó hatóanyagú szerek is elérhetők vény nélkül, és ezek is alkalmazhatók kólikás görcs oldására (3). A melegkezelések, úgymint a meleg vizes fürdő szintén kedvező (fájdalomcsillapító) hatásúak lehetnek a veseköves betegeknél, így ezek használata is javasolható (1).

Vissza-visszatérő vesekövek: a recidíva megelőzése

 

Sajnálatos tény, hogy a korábban vesekövességben szenvedő páciensek 50%-a a későbbiekben is vesekövességben fog szenvedni. Különösen magas a vesekövek újra kialakulásának az esélye, ha az eredeti vesekövesség már gyermek- vagy fiatalkorban lépett fel, vagy családi halmozódás mutatható ki, vagy ha a kőképződés egy bizonyos fennálló betegséggel (pl. hiperparatireoidizmus) hozható kapcsolatba.

 

A vesekövesség recidívájának a megelőzésére a legfontosabb óvintézkedésnek a fokozott folyadékbevitel (napi 2,5−3,5 liter) számít. A savanyító italok, így az almalé és a grépfrútlé kerülendők. Emellett a cukros italok is növelik a kőképződés rizikóját, így azok fogyasztása profilaktikus célból nem ajánlott. Lényeges, hogy a megnövelt mennyiségű folyadék bevitele a nap 24 órájában minél egyenletesebben legyen elosztva. A fokozott kardiovaszkuláris rizikójú betegeknél és a vesedialízisre szorulóknál a kezelőorvos egyénenként határoz meg napi folyadékbeviteli javaslatot.

 

A táplálkozást illetően a rostokban dús, növényi eredetű tápanyagokban (zöldség, gyümölcs, magok) gazdag diéta javasolható. A sós és cukros ételek fogyasztása csak kis mennyiségben javasolt. A korábban húgysavas kövekkel rendelkezőknél purinszegény diéta javasolt (ugyanis a purinból húgysav keletkezik), vagyis ajánlatos a purinban dús húsfélék, kolbászfélék, belsőségek és egyes halak kerülése.

 

Az oxalátos kövek kialakulásának a megelőzésében az oxalátban dús ételek (spárga, mangold, cékla, rebarbara, csokoládé, kakaópor) fogyasztását célszerű redukálni, mellőzni.

 

A sokak által veszélyesnek titulált C-vitamin kapcsán elmondható, hogy annak a fogyasztása elsősorban a magasabb napi dózisok (>700 mg/nap) rendszeres szedése esetén lehet problémás, a vesekövesség rizikóját fokozó tényező. Mindennek a hátterében az áll, hogy az aszkorbinsav in vivo oxálsavvá képes átalakulni. 

 

Sok betegben felmerül a kérdés, hogy „merhet-e” kalciumos gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt szedni, ugyanis azok esetlegesen vesekövességet idézhetnek elő. A válasz nem egyértelmű. A legújabb ismeretek fényében úgy tűnik, hogy az osteoporózissal küzdő férfiak és nők nincsenek kitéve a vesekövesség fokozott rizikójának, ha kalciumos készítményt szednek; miközben enyhén fokozott lehet a vesekövesség rizikója, ha egészséges posztmenopauzális nők vagy egészséges fiatal nők szedik hosszú távon a kalciumos patikaszert. Úgy tűnik, hogy a citrátos (kalcium-citrát) készítmények szedése és azok étkezéssel való egyidejű bevétele jelentős rizikócsökkentő tényezők a vesekövesség szempontjából (2). Vagyis, ha szükséges a kalciumszedés, akkor érdemes a citrátsó formát preferálni, és azt étkezéssel együtt bevenni. 

 

Az életmódbeli megszorítások mellett gyógyszeres profilaxis is szóba jöhet elsősorban azokban az esetekben, amikor a korábbi kövek kémiai összetételének a minőségi elemzése megtörtént (1). 

 

A vizelet lúgosítása, a fokozott citrátkiválasztás és a csökkent kalciumkiválasztás csökkenti a kalcium-oxalát képződésének lehetőségét, mivel a citrát gyengén lúgos közegben stabil komplexet képez a kalciummal. Ezáltal a citrátion a kalcium-oxalát (és kalcium-foszfát) kristályképződés leghatékonyabb fiziológiás inhibitora (3).

A vizelet lúgosítása céljából alkáli-citrátos patikaszer vagy nátrium-hidrogén-karbonát, míg a fokozott kalciumkiválasztás ellensúlyozására diuretikum (pl. klórtalidon, indapamid) rendelhető. Azoknál a veseköves betegeknél pedig, akik vesekövének a kialakulása húgyúti fertőzéssel hozható kapcsolatba, adekvát antibiotikum-kezelésre van szükség (1).

Hol az öngyógyszerelés határa?

 

Tudni kell, hogy hol húzódik az öngyógyszerelés határa vesekövesség esetén: ha kicsi az esély a kő spontán távozására, ha a fájdalomcsillapítás lehetőségei kimerültek, vagy a kő miatt a vizelet útjának a beszűkülése tartósan fennáll, orvosi/sebészeti beavatkozásra van szükség. 

 

IRODALOM

 

1. Steine in Harn-(Weg) www.deutsche.apotheker-zeitung.de; 2021. okt. 28.

2. Kozyrakis D, Paridis D, Karatzas A, Soukias G, Dailiana Z. Do Calcium Supplements Predispose to Urolithiasis? Curr Urol Rep. 2017;18:17.

3. www.pharmindex-online.hu; 2021. nov. 20.

Dr. Budai Lívia PhD, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés