hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 22., kedd - Móric.
hirdetés

Kiírta a vakcina tendert az ÁNTSZ

HPV: ősszel indul az oltási kampány

A 12-13 éves lányok számára 2014-től költségvetési forrásból biztosítja az állam a HPV vakcinát, csak még azt kell tisztázni, a gyakorlatban mit is jelent pontosan e védőoltás kötelezően ajánlott jellege.  

hirdetés

Megjelent az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján a HPV vakcina központi beszerzésére vonatkozó tender. A pályázat határideje február 24-én jár le. A méhnyakrák megelőzése mind a bivalens (HPV 16, 18), mind a kvadrivalens (HPV 6, 11, 16, 18) vakcinával igazolt – így két cég, a GSK, illetve az MSD indulhat a tenderen. A nyertes kiválasztását természetesen döntően, 80%-ban az ár befolyásolja (vagyis az az ár, amit az államnak egy gyerek oltási sorozatáért kell fizetnie).  A kiírásban 20%-ban azonban figyelembe veszik azt is, hogy a vakcina védelmet biztosít-e nemi szervi szemölcsök (amik tulajdonképpen jóindulatú daganatok) ellen is – ez utóbbi kritériumnak azonban csak a kvadrivalens vakcina felel meg. (A két vakcina hatékonyságáról bővebben ide kattintva olvashatnak. Az információk kizárólag orvosi, gyógyszerészi regisztráció után érhetők el.)

Mint arról már korábban írtunk, várhatóan ősszel indul az oltási kampány. A kormány az idei esztendőtől több mint egy milliárd forintot szán a serdülő, 12-13 évesek HPV oltásának központi finanszírozására. Ez optimális esetben, korosztályonként 50 ezer lányt érint, a fiúk ugyanis egyelőre – bár néhány külföldi országban már az erősebb nem ifjait is oltják – nálunk nem részesülnek a humán papilloma vírus elleni védelemben.

Kötelezően felajálandó

A kormányzati kommunikáció eddig nem tért ki arra, hogy valójában mit is jelent a vakcina kötelezően ajánlott jellege. Létezik egyébként ilyen gyakorlat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgáltat praxisában például a Hepatitis B oltás esetében. Ebben az esetben a védőoltást az iskolaorvos ajánlhatja fel – a szülőknek, akiket viszont kizárólag a gyermekeken keresztül érhetnek el; az ÁNTSZ az iskolán keresztül – egy az ellenőrzőbe helyezett betétlapon – kommunikál a szülőkkel. Valószínűleg a HPV esetében is ez lesz majd a járható út. Így az iskolaorvosoknak illetve iskolai védőnőknek egyébként kitüntetett szerep jut majd a HPV elleni védelem megszervezésében, ugyanis kampányoltást kizárólag az iskolaorvos adhat be.

Azt azonban nem tudni, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló gyermekkel kell számolni, mivel nincs pontos kimutatás arról, hogy kik kapták meg, s kik nem a néhány településen állítólag még mindig zajló önkormányzati akciók során az oltást.

Az önkormányzati akciók segítettek

A méhnyakrák kialakulásában meghatározó szerepet játszó humán papilloma vírus elleni védőoltással nem most kezd majd ismerkedni a honi közvélemény. Az elmúlt években ugyanis – a vakcina hazai megjelenése óta – számos önkormányzat vállalkozott arra, hogy az érintett korosztály serdülő lányainak ingyenesen biztosítja a védőoltást. Nagylelkű gesztusokról van szó, hiszen – attól függően, hogy a piacon kapható kétféle vakcina változat közül melyiket részesítik előnybe – személyenként kettő illetve három oltás beadása szükséges.

Egy-egy ampulla patikai ára pedig közel 30 ezer forint, s a helyi akciók még akkor sem tekinthetők olcsónak, ha figyelembe vesszük: a gyártók illetve a forgalmazók  jelentős, nem egyszer 30-40 százalékos árengedménnyel járulnak hozzá egy-egy ilyen kezdeményezés sikeréhez. Ráadásul a helyhatóságok eltérő gyakorlatot folytattak. Egyes helyeken az adott településen élő lányoknak biztosították az ingyenességet, máshol viszont a kamaszok tényleges lakóhelyétől függetlenül a helyi iskola tanulóit oltották. (Óvatos becslések szerint a 12-18 éves korosztály és legfőképpen a lányok egyötöde, de legfeljebb egynegyede lehet beoltva HPV ellen.)

Megéri a HPV elleni oltás az árát?

Nem véletlen, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2012-es ajánlása alapján Európában már 19 ország részben vagy teljes mértékben finanszírozza a szűrésből és védőoltásból álló méhnyakrákprogramot. A Magyar Tudományos Akadémián tavaly publikált kutatás egyértelmű, számszerűsített adatokat is tartalmazott. Az elemzés készítői a primer prevenciós szűrővizsgálatokkal kapcsolatos adatokat a GYEMSZI, az epidemiológiai és költségadatok az OEP adattárházából gyűjtötték össze, 2004 januárjától 2012 augusztusáig az ellátórendszerben rögzített, a HPV által okozott különféle betegséghez köthető, 560 ezer beteg adatát dolgozták fel. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a HPV által okozott megbetegedések kezelése milyen kiadásokat jelent az egészségbiztosítónak.

Az adatok elég beszédesek: amennyiben csak a közfinanszírozáshoz kötődő, direkt egészségügyi költségeket vesszük figyelembe a HPV okozta méhnyakrák, rákmegelőző állapot, gégepapillomatózis, nemi szemölcs, valamint vulva- és vaginarákok esetében, akkor elmondható, hogy a legjelentősebb terhet a méhnyakrákot megelőző állapotok és a méhnyakrák kezelési költségei jelentik, összehasonlítva más HPV okozta megbetegedések közterheivel. Ami az egyes közvetlen egészségügyi költségeket illeti, a méhnyakrák miatti éves kezelési költségek 1–1,2 milliárd forintot tesznek ki, a méhnyakdiszplázia ellátására 450-500 millió forintot költünk évente. A méhnyak konizációjának költsége 200-300 millió forint, ez nagyjából 6-8 ezer beavatkozás ellenértéke. A gégepapillomatózis kezelésének költsége 12-15 millió, a nemi szemölcs éves közfinanszírozási költségterhe pedig 80-90 millió forint körüli összeg.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés