hirdetés
hirdetés
2023. január. 30., hétfő - Martina, Gerda.
hirdetés

Hóvirág és demencia

A Gyógynövénylap legújabb cikkében a mindenki számára jól ismert kikeleti hóvirágot (Galanthus nivalis L.) és értékes hatóanyagát, a galantamint mutatatják be.

hirdetés

Bár a hóvirág fajok egész Európában elterjedtek, népgyógyászati alkalmazásukról nagyon keveset tudunk. Néhány konkrét adatot Kelet-Európában és a Kaukázus területén jegyeztek fel az 1950-es évek elején a hóvirág fájdalomcsillapítóként és gyermekbénulás esetén történő felhasználásáról. Valószínű, hogy ezek a leírások indították el azokat a hóvirágfajokkal kapcsolatos vizsgálatokat, amelyek a növényben található galantamin nevű vegyület gyógyszerré válásához vezettek.

A kutatások Kelet-Európában kezdődtek az ’50-es évek elején. A galantamint több hóvirág fajból, így a Magyarországon is honos kikeleti hóvirágból is sikerült kinyerni. A vegyület vázizomra kifejtett hatását elsőként orosz kutatók vizsgálták. Sikeres klinikai vizsgálatok eredményeként először 1958-ban Bulgáriában törzskönyvezték. A gyógyszer gyártásához a hatóanyagot egy a hóvirágnál nagyobb termetű növényből, a nyári tőzikéből (Leucojum aestivum) nyerték. A készítmény javallata az akkoriban súlyos járványokat okozó gyermekbénulás (poliomielitisz) következtében kialakult bénulás, illetve a betegséget követő, 10-15 év múlva jelentkező izomgyengeség kezelése volt. A szer Magyarországon is forgalomba került; javallatai között súlyos izomgyengeség (myasthenia gravis), izomsorvadás, ideggyulladás és a műtéteknél használt izomrelaxánsok hatásának a közömbösítése szerepelt.

Forrás: Pixabay
Forrás: Pixabay

A galantamin központi idegrendszerre kifejtett hatásával kapcsolatos első humán vizsgálat során megállapították, hogy a vegyület egészséges önkénteseknél intravénásan adagolva megszünteti a szkopolamin nevű vegyület által előidézett aluszékonyságot és delíriumot. Kiderült, hogy a szkopolamin által befolyásolható idegsejteknek (kolinerg neuronok) szerepe van az időskori memóriazavarok kialakulásában, azért a ’80-as években megkezdődtek a galantamin demencia, illetve Alzheimer-kór kezelésében való alkalmazását célzó vizsgálatok. Más, akkoriban ismert, hasonló hatásmechanizmusú vegyületekkel szemben a galantamin több előnyös tulajdonsággal (pl. kevesebb és enyhébb mellékhatások) rendelkezett. A következő évtizedben számos klinikai vizsgálat megerősítette, hogy a molekula jól használható az Alzheimer-kór kezelésére.

Az első galantamintartalmú gyógyszert, amelynek javallata az Alzheimer-kór kezelése, először 2000-ben Európában, majd 2001-ben az USÁ-ban is engedélyezték. Jelenleg Magyarországon egyetlen galantaminkészítmény, az enyhe és közepesen súlyos Alzheimer-típusú demencia tüneti kezelésére javasolt nyújtott hatású Galsya® kapszula van forgalomban.

A 2000-es években a már ismert alkalmazási területeken túl további klinikai vizsgálatokat végeztek a galantaminnal bíztató eredménnyel, pl. különböző típusú demenciák kezelése, kognitív funkciók szkizofréniához vagy bipoláris zavarhoz társuló gyengülése, alkohol- és nikotinfüggőség, autizmus, valamint stroke következtében kialakuló beszédzavar esetén.

A teljes cikk a Gyógynövénylap portálján.

hirdetés
Olvasói vélemény: 9,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés