hirdetés
hirdetés

Hol tart az ebola elleni vakcinafejlesztés?

A GSK ebola elleni vakcinajelöltjének 1. fázisú klinikai vizsgálatai több hete zajlanak az USÁ-ban, Európában és Afrikában. Humán hatásosságának és biztonságosságának igazolása esetén a jövő év elején már az afrikai egészségügyi dolgozók tömeges oltására is sor kerülhet. Pár napja a kanadai kormány által fejlesztett másik esélyes vakcinajelölt 1. fázisú klinikai vizsgálatai is elindultak az Egyesült Államokban.

hirdetés

Azóta, hogy augusztus elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította  az akkorig közel ezer halálos áldozatot követelő nyugat-afrikai ebolajárványt, meghatványozódtak a vakcinafejlesztésre koncentráló erőfeszítések. A GSK ebola elleni vakcinajelöltjének 1. fázisú klinikai vizsgálatai szeptember eleje óta zajlanak az USÁ-ban, az Egyesült Királyságban és a nyugat-afrikai Maliban. Ha az idei év végére várható előzetes eredmények az oltóanyag hatásosságát és biztonságosságát jelzik, már jövő év elején elindulhat a 2. fázisú vizsgálati szakasz, amelyben a legveszélyeztetettebbnek számító több ezer egészségügyi dolgozó oltására is sor kerül Sierra Leonéban, Guineában és Libériában. A GSK ebolavakcina-kutatási vezetője, dr. Ripley Ballou szerint a kiforrott hatásossági és biztonságossági eredmények jövő év végére várhatóak.

Néhány napja a kanadai kormány Népegészségügyi Intézete (Public Health Agency of Canada) által fejlesztett másik esélyes vakcinajelölt 1. fázisú klinikai vizsgálatai is elindultak az Egyesült Államokban, és rövidesen több európai (németországi, svájci) és afrikai helyszín is bekapcsolódik. Az elsőként megnyitott amerikai vizsgálóközpontból, a Walter Reed Katonai Kutatóintézetből decemberben várhatók az előzetes eredmények.

Az ebola elleni védőoltás-fejlesztés a nemzetközi összefogás kiváló példája, amelyben a WHO  és az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetéhez (NIH) tartozó NIAID  (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) vezető szerepet tölt be. A GlaxoSmithKleine vakcinajelöltjét (cAd3-ZEBOV) egy svájci–olasz biotechnológiai cég, a brit gyógyszeróriás által nemrég felvásárolt Okairos kutatói fejlesztették ki a NIH/NIAID Vakcinakutató Intézetével együttműködésben. Az oltóanyag nem tartalmaz fertőzőképes víruspartikulákat: egy csimpánz-adenovírust használnak vektorként, amelybe az ebolavírus két génjét ültetik be. A vektorvírus belép a sejtbe, de nem indul szaporodásnak, miközben az így bejuttatott gének az ebolavírusra specifikus fehérjék termelésére késztetik a sejtet. E folyamat végeredményben specifikus immunválaszt vált ki.

A Public Health Agency of Canada által fejlesztett vakcinajelölt (rVSV-ZEBOV) kereskedelmi jogainak licensze egy másfél évtizede alapított amerikai cégé, az immunterápiás fejlesztésekre specializálódott NewLink Genetics-é. Ez az oltóanyag élő, attenuált vesicularis stomatitis vírust tartalmaz, amelynek egy génjét az ebolavírus egyik génjére cserélték.

A NIH/NIAID további experimentális vakcinák fejlesztésében is részt veszA Johnson & Johnson leányvállalatával, a Crucell biogyógyszerészeti céggel egy, az ebola- és a vele rokon Marburg vírus ellen egyaránt hatásos immunválaszt kiváltó, multivalens oltóanyag fejlesztésében működik együtt. A vakcinajelölt rekombináns adenovírust tartalmaz vektorként. Az 1. fázisú klinikai vizsgálatok elindulása jövő év végén vagy 2016 elején várható. Egy másik amerikai biotechnológiai cég, a Profectus Biosciences Inc. ebolavírus elleni vakcinafejlesztését a NIH/NIAID anyagi erőforrásokkal támogatja. A cég preklinikai stádiumú oltóanyaga rekombináns vesicularis stomatitis vírust tartalmaz vektorként.

A NIH/NIAID a Thomas Jefferson Egyetem kutatóival együttműködve aktív részt vállal egy olyan ebolavírus elleni vakcina fejlesztésében is, amelynek kiindulási alapja a veszettség vírusa (rabies-vírus) elleni védőoltás. A legfrissebb hírek  szerint a NIAID október 15-én licenszmegállapodást írt alá a rabiesvakcina alapú ebolavakcina fejlesztőjével, amelynek értelmében a további kutatómunkába a német IDT Biologika gyógyszergyárat is bevonják, a klinikai vizsgálatok és a kereskedelmi forgalomba hozatal joga pedig a Minnesota állambeli Saint Paul-i Exxell BIO cégé. A jelenlegi experimentális vakcinák egyik típusa elölt, másik típusa élő, atteniuált rabiesvírust tartalmaz, amely egy génmódosítás eredményeként az ebolavírusra jellemző egyik fehérjét termeli. Az inaktivált vakcinát humán célra, az élő, atteniuált vírust tartalmazó oltóanyagot állatgyógyászati célra tervezik használni. Ez utóbbi a vadon élő afrikai állatok oltására szolgálhatna és az ebolavírus állatról emberre való átterjedését védené ki. Az eddigi majomkísérletek alapján a vakcinák biztonságosnak tűnnek, és a kísérleti állatok szervezetében a rabies- és az ebolavírusra specifikus immunválaszt idéznek elő. A majokon tesztelt oltóanyag az ebolavírus nyugat-afrikából terjedő Zaire törzsével szemben is védelmet nyújt.

Oroszország is élen jár az ebolavírus elleni védőoltás fejlesztésében. Az RT hírportál október 12-i híre szerint háromféle vakcinajelöltet vizsgálnak. Ezek egyikéhez az ebolavírus egyik törzsét használták fel, míg a másik kettőt géntechnológiai eljárással állították elő, és bíznak abban, hogy ez utóbbiak nemcsak prevenciós, hanem terápiás célra is alkalmasak lesznek. Az attenuált vírust tartalmazó, Triazoverin névre keresztelt oltóanyagot Guineában főemlősökön kezdik tesztelni, remélve, hogy rövidesen tovább léphetnek a klinikai vizsgálatok szakaszába. Az eddigi preklinikai vizsgálatok azt jelzik, hogy a vakcinajelölt az esetek 70–90 százalékában hatásos, amit Veronika Skvortsova egészségügyi miniszter igen jó mutatónak értékel.

Az ebolavírussal való fertőződés hatásos és biztonságos megelőzésének eszközei iránti igény óriási, hiszen a WHO előrejelzése szerint a fertőzöttek száma decemberre elérheti a tízezret. A WHO vakcinafejlesztési mérföldkő-tervezete szerint a folyamatban lévő 1. fázisú klinikai vizsgálatok adatait már októberben értékelni kezdik, és az ebolajárvány által sújtott afrikai országoknak már október–november folyamán fel kell készülniük a 2b fázisú vizsgálatok elindulására. Idén november–decemberben várhatóan közzéteszik az 1. fázisú vizsgálatok előzetes biztonságossági adatait, jövő januárban pedig már kellő mennyiségű oltóanyagnak kell rendelkezésre állnia a 2. fázisú vizsgálatok megindulásához. Ennek biztosítására a kanadai kormány Népegészségügyi Intézete már tegnap megindította az oltóanyag első szállítmányát a WHO központjába – a 800 ampulla mintegy 1500 dózist tesz ki. A GSK is fokozza termelési kapacitását, és még az év vége előtt 10 ezer adagnyit tervez előállítani. A WHO tervei szerint 2015. január–február folyamán az afrikai országokban és azokon kívül is megindulhatnak a II. fázisú vizsgálatok, és ezek hatásossági adatai ismeretében a széles körű vakcinációs program is kidolgozásra kerül.

Dr. B. D.
a szerző cikkei

(forrás: WHO, National Institute of Allergy and Infectious Diseases, GSK, BBC News)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés