hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

Hogyan tovább? – kérdezték az ünneplő gyógyszerészek

A megújítandó gyógyszerész képzésről, a magisztrális medicinák jövőjéről, s a kispatikák helyzetéről is tárgyaltak hét végén a patikusok.

hirdetés

A kormány és a gyógyszerész kamara között első alkalommal 2010-ben megkötött majd idén megújított  stratégiai szövetség eredményeit sorolta és értékelte Balog Zoltán azon a háromnapos szakmai konferencián, amelynek egyik apropója az MGYK megalakításának 25., illetve köztestületté válásának 20. évfordulója volt. Az EMMI minisztere példa értékűnek nevezte azt a folyamatot, amelynek eredményeként a 2006-ben elindított liberalizációt – amely meglátása szerint szimpla kereskedelmi tevékenységgé silányította volna a közforgalmú gyógyszerészetet – sikerült visszafordítani.

Az ünneplésen kívül a gyógyszerészkamara immár hagyományos, évenként megrendezésre kerülő köztestületi napjain számos fontos szakmai képzésről is szó esett. Így többek között a gyógyszerészképzésről is, amely egyébként pontosan illeszkedik az uniós kritériumokhoz, ám amelynek továbbfejlesztésére számos ötlet született.

 

Holdra lépés helyett

A kamara megfogalmazott célja, hogy az egyetemről kikerülő ifjú szakemberek ne csak a gyógyszerek, illetve azok alkalmazásának szakértői legyenek, hanem olyan tudással is rendelkezzenek, amelynek birtokában képesek gyógyszertári vállalkozásuk felelős irányítójaként jó döntések meghozatalára, valamint az egyre fontosabb népegészségügyi programokban való részvételre.

Magyarországon jelenleg a négy orvosegyetem mindegyikén működik gyógyszerész kar. S bár jelentős különbségek nincsenek közöttük a kötelező, illetve a kötelezően szabadon választott tantárgyakat illetően, szükség lenne további harmonizációra. A kamarai szakbizottság fontosnak tartaná ezen kívül az egymásra épülő tantárgyak tematikájának szorosabb egymáshoz kapcsolását, a szóbeli záróvizsga lebonyolítási rendszerének megújítását, továbbá azt, hogy a záróvizsga előtt kötelezően elvégzendő 6 hónapos szakmai gyakorlatot illetően az érintettek választhassanak: e fél évet az iparban, esetleg egy egészségügyi intézményben - kórház vagy klinika gyógyszertárában - vagy a közforgalomban kívánják eltölteni. S ha már gyakorlat: fontosnak tartanák egy olyan egységes feltételrendszer kimunkálását, amelynek alapján akkreditálhatók lennének a gyakorlati helyek. Szeretnék továbbá, ha a graduális képzésben a jelenleginél több klinikai illetve ipari szakember venne részt.

Az utóbbi kívánság nyilván találkozik a gyógyszergyártók elvárásaival is, akik egyébként szintén megfogalmazták, hogy szerintük milyen tudással és képességekkel kellene felvértezni egyetemi képzésük során a fiatalokat. Jobb idegennyelv-tudást, s olyan oktatási formákat szeretnének, amelyek növelik az ipart választó végzősök problémamegoldó gondolkodásának hatékonyságát, emellett fontosnak tartanák a gyári gyakorlat lehetőségének megteremtését is.

E témával kapcsolatban az MGYK ipari bizottságának elnöke, Ács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a „diplomák között” élesedik a verseny, egyre több mérnök igyekszik például gyógyszerészi területekre a cégeknél. Bizottságuk szerint javítani kell az egyetemek közötti átjárhatóságot, vagyis, hogy egy időben nagyjából ugyanazt a tudásanyagot adják át. Így nem okozna problémát – a jelenlegi helyzettel szemben -, ha egy hallgatónak családi okok, például költözés  miatt gyógyszerész kart kell váltania. Sokkal gyakorlatiasabb képzésre lenne szükség, ma ugyanis az a helyzet, hogy az iparban megjelenő fiatal szakember hirtelen úgy érzi, hogy a Holdon jár. Ami az ipari szakmai gyakorlatot illeti, a bizottsági elnök szerint a gyárak majd mindegyikénél fellelhető szabad kapacitásokat kellene ehhez igénybe venni.

 

Veszteséges kispatikák

Nagyszámú bezárásra már nem kell számítani, a gyógyszertárak száma 2300 körül stabilizálódik, s ami az elkövetkezendő „mozgásokat” illeti, elsősorban közforgalmú patikák  fiókgyógyszertárrá alakulásával lehet kalkulálni, derült ki a kamara gazdasági munkabizottságának jelentéséből, amelyet Sohajda Attila tolmácsolt. Az elnök szerint évente a támogatott gyógyszerek forgalmából adódó árrésbevétel 2-4 százalékos növekedésével lehet számolni, mint ahogy várhatóan emelkedik az árkiegészítésben nem részesülő készítmények forgalma is, bár ez területenként változó mértékű lehet. Fontosnak tartotta továbbá jelezni, hogy a szolgáltatási díj, a generikus kompenzáció illetve a működési támogatás jelenlegi összege idővel valorizálásra szorul.

Külön figyelmet érdemel a havi 1-12 millió forintos forgalommal működő 740 gyógyszertár. E vállalkozásokhoz jut a generikus kompenzáció 12, s a szolgáltatási díj 18 százaléka, amelyekhez működési célú támogatás is társul. Mindezek ellenére a veszteséges patikák kétharmada ebbe a körbe tartozik. A veszteség mértéke néhány százezer forinttól 1-1,5 millióig terjed, e vállalkozások azonban szigorú, racionális gazdálkodással – többek között szolgáltatásváltásokkal, flottakedvezményekkel, vagy akár a rendszergazdával illetve a könyvelővel évekkel korábban kötött szerződések újragondolásával - egyenesbe hozhatók.

 

Kell vagy sem a magi?

Míg a magisztrális készítmények a forgalom 35 százalékát tették ki 1951-ben, alig tíz esztendő alatt – 1962-re - ez az arány 10,6 százalékra esett vissza. Jelenleg a tételszám 1-5 százalékát adja, 7 milliárdos forgalmat hozva.  Jogosan merül fel a kérdés, vajon szükség van magisztrális gyógyszerkészítésre? A válasz azért sem könnyű, mert egymásnak ellentmondóak a nemzetközi tapasztalatok. Németországban változatlanul nagy jelentőséggel bír a patikai gyógyszerkészítés, míg a szomszédos Romániában gyakorlatilag eltűnőben van. Magyarországon a gyógyszertári feltételek rendelkezésre állnak, s vannak olyan szakmák – bőr- és gyermekgyógyászat -, ahol jelentős igény mutatkozik e készítményekre. A magisztrális termékek előnye személyre szabottságában, individualizmusában rejlik – fejtette ki Brezanoczy Ferenc, a szakmai munkabizottság elnöke -, s abban, hogy a legkevesebb tartósítószert tartalmazza.

Problémát jelent azonban, hogy az alap- és segédanyagok egy része beszerezhetetlen hiánycikké vált, szükségessé vált tehát a magisztrális receptek újragondolása illetve újrafogalmazása. Az új gyűjtemény (FoNo 8)  összeállítása során biztosítani kellene többek között a folyamatos frissítés lehetőségét, s megfontolandó annak a német gyakorlatnak az átvétele, amelynek során a patikák évente három alkalommal beküldik egy-egy magisztrális készítményüket egy központi laboratóriumba, ily módon is önellenőrizve munkájuk minőségét.

Szó esett továbbá arról a 23 hónapig, 50 gyógyszertárban lezajlott pilot programról, amelynek keretében kipróbálták a már korábban kimunkált, három csoportba sorolt 16 szakmai irányelv gyakorlati alkalmazását.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés