hirdetés
hirdetés
2023. február. 07., kedd - Tódor, Rómeó.
hirdetés

Hogyan kezeljük a kórházi gyógyszerhiányt?

A Bristoli Királyi Kórház gyógyszerésze a European Journal of Hospital Pharmacy-ban publikálta azt a kutatását, mely segítheti a probléma menedzselését. A kórházi-klinikai gyógyszerészek 99 százaléka tapasztalt gyógyszerhiányt 2012-ben, 63 százalékban heti vagy akár napi szinten. 

hirdetés

A European Journal of Hospital Pharmacy szakértői összeállítottak egy irányelvgyűjteményt, mely segítséget nyújthat a kórházi gyógyszerészek számára a gyógyszerhiányok megelőzésében és kezelésében. Az irányelvgyűjteménnyel a Bristoli Királyi Kórház gyógyszerésze, David Stead és munkatársai az angol állami egészségügy (NHS) hiányosságait akarták pótolni, mivel a szolgálat nem rendelkezik szükség esetén iránymutató eljárásrenddel. Reményeik szerint munkájukat más országok kórházi gyógyszerészei is fel tudják majd használni a betegbiztonság növelése érdekében.

Elemzésükben felhívják a figyelmet arra, hogy egy az NHS kórházait érintő felmérés adatai szerint 2011-ben a kórházi gyógyszerészek 3-5 millió fontba kerülő munkaórát fordítottak a gyógyszerhiányok megoldására, ennek ellenére az NHS nem rendelkezik nemzeti irányelvvel a probléma – azaz a gyógyszerhiány – helyi szintű kezelésére.

A felmérés adatai alapján az NHS azt tervezi, hogy létrehoz egy internetes honlapot, amelyen összegyűjti a gyógyszerhiányokkal, azok időtartamával és ajánlott megoldási módjukkal kapcsolatos információkat

Javasolt irányelv alappillérei:

– a kórházi főgyógyszerész legyen a felelőse és a vezetője a gyógyszerhiány esetén alkalmazandó stratégiák kidolgozásának,

– a kórházak rendelkezzenek naprakész, írott módszertannal, amellyel a gyógyszerhiányokat kezelni tudják,

– a kórházakban legyen egy gyógyszerészből, nővérből és orvosból álló, úgynevezett végrehajtó bizottság, amely az esetleges gyógyszerhiány kezelésének folyamatát ellenőrzi,

– nevezzenek ki egy gyógyszerészt, aki a gyógyszerhiány azonosítása esetén jól dokumentált kockázatelemzést végez, és előrevetíti az esetleges következményeket. A kockázatelemzésnek tartalmaznia kell a következőket:

  • a hiány becsült időtartama,
  • a gyógyszerfelhasználás adatai,
  • a megfelelő alternatív termékek elérhetősége,
  • a páciensek veszélyeztetettségének mértéke.

Az elemzést készítők úgy vélik, amennyiben hosszú időn át tartó és az ellátás szempontjából jelentős nehézséget okozó hiánnyal kell számolni, fel kell mérnie az egész intézmény raktárkészletét. A limitált a készlet egy helyre kell összegyűjteni.

Ha egy-egy készítmény felhasználását az elérhetőség hiányában korlátozni kell, azonnal szakmai konzultációt kell kezdeményezni a legilletékesebb orvos-vezetővel és a gyógyszerhiány tényét azonnal kommunikálni kell az érintett kórházi személyzet felé. A kommunikáció szerepe alapvető a betegbiztonság biztosítása és a gyógyszerelési hibák megelőzése érdekében. Az intézményeknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk a belső és külső kommunikációt érintő terveiket, hogy kiderüljön, azok valóban megfelelnek-e az adott célnak. A kommunikációs terv célja, hogy biztosítsa, hogy mindenki a kórházi személyzetből, aki érintett a gyógyszerellátási láncban, valamint, ha szükséges, az érintett betegek is tisztában legyenek a helyzettel. Alapvetően fontos, hogy a pácienseket, illetve ellátóikat tanácsokkal lássák el, ha a gyógyszerhiány elhúzódik vagy az ellátás rovására megy.

Világjelenség
Tavaly, 2012-ben az Egyesült Királyságban főként a diabétesz, az epilepszia és a skizofrénia kezelésére szolgáló gyógyszerek esetenkénti hiánya okozott gondot. Évente átlagosan 30-40 gyógyszerkészítmény érintett,  a probléma fő oka, hogy a gyógyszer-nagykereskedők a profit maximalizálás érdekében más országokba, külföldön értékesítik a készítményeiket. Az export lehetőségét a termékek szabad áramlását lehetővé tevő Uniós alapelv biztosítja, az ennek következtében megjelenő párhuzamos kereskedelem (paralel import) a tagállamok közötti gyógyszerár-különbségeket használja ki; így az alacsony gyógyszerárakkal rendelkező országok – például Magyarország, Spanyolország, Görögország –  fontos szerepet játszanak benne. Hazánkban a gyógyszerellátást veszélyeztető export elkerülése érdekében a legújabb egészségügyi salátatörvény tervezetének – T/11107. számú törvényjavaslat – egyik módosító javaslata szerint csak akkor jöhetne szóba export, ha az itthoni ellátási igényeket már kielégítették

Ha az adott helyzetben létezik potenciális helyettesítő gyógyszer és az elérhető, akkor a kockázatelemezéssel megbízott gyógyszerésznek dokumentálnia kell az alternatív készítménnyel végzett terápia hatásait, esetleges következményeit. Ha kész a kockázatelemzés, a kórházi végrehajtó bizottságnak meg kell állapodnia abban, milyen további kommunikációra lesz szükség, és meg kell bizonyosodnia arról, hogy az információ eljutott minden érintetthez, a váltott műszakban dolgozókhoz is. A bizottság a felelős azért is, hogy értesítse a hatóságot, és szükség esetén informálja a körzetében lévő alapellátókat is. Ha a helyettesítő késztmény megfelelő használata érdekében képzésre van szükség, annak hatékony és azonnali megszervezéséért is a bizottság a felelős. Miután a gyógyszerhiány megoldódott, a bizottságnak a levonható tanulságokat és a jövőbeli teendőket dokumentálnia kell.

A European Journal of Hospital Pharmacy szaklapban publikált elemzők javasolják azt is, hogy az intézmények vezessenek naprakész, részletes listát azokról a szerekről, amelyekből hiány áll fenn (ez segíthet azonosítani azokat a területeket, ahol a jövőbeli ellátási problémák kialakulása a legvalószínűbb), a meghozott döntésekről, a felhasznált alternatívákról, és minden bevezetett biztonsági intézkedésről.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés