hirdetés
hirdetés
2022. december. 07., szerda - Ambrus.
hirdetés

Házkutatási jogot kap a GYEMSZI?

A Gyemszi a jövőben nyomozati jogköröket kap majd.

hirdetés

A hazai gyógyszer-kereskedelemben érdekelt szakmai szervezeteknek, cégeknek egészen a múlt heti parlamenti vitáig nem tűnt fel, hogy az intézet a törvény hatálybalépése után nyomozati jogköröket kap majd, mivel az „Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról” szóló beadvány több mint tíz más törvényt is módosít – olvasható az index.hu-n.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről szóló rész kimondja, hogy a szervezetnek házkutatási és lefoglalási jogosítványa is lesz. „A tényállás tisztázása érdekében – a hatósági ellenőrzés keretében folytatott eljárások esetén – a gyógyszerészeti államigazgatási szerv bármely személyt vagy szervezetet nyilatkozattételre hívhat fel, bármely személy vagy szervezet köteles a kezelésében levő adatokat, illetve a birtokában levő iratok másolatát olvasható és másolható formában a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendelkezésére bocsátani.” Az intézet dolgozói önhatalmúlag behatolhatnak akár magánlakásokba is, és ha „a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges” az elkülönítés, személyes adatokat is lefoglalhatnak.


KÖZLEMÉNY


 

 A GYEMSZI (illetve jogelődje az OGYI) jelenleg is (2011. január 1-óta) rendelkezik ilyen eljárásjogi jogosítványokkal, melyet a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 20. §-a biztosít számára, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ismertetés ellenőrzése iránt indult eljárásokban.

Az engedély nélküli, vagy a hamis gyógyszerek forgalmazói jellemzően nem tisztességes szándék által vezérelve, nem ritkán büntetőjogi, vagy szabálysértési tényállást is megvalósítva folytatják tevékenységüket – rendszerint nincs ellenőrizhető székhelyük, nincsenek bejegyezve semmilyen nyilvántartásba, sokszor már az ügyfél (természetes vagy jogi) személyének is komoly nehézséget okoz, így ezekkel a piaci szereplőkkel szembeni eljárások sikeres lefolytatásához hatékonyabb, szigorúbb jogintézmények alkalmazása indokolt. 

Ez a tevékenység nem ritkán többszörösen jogszabálysértő, mind a gyógyszerészeti ágazati szabályozást sérti (engedély nélküli, vagy hamis gyógyszer forgalmazása), mind a büntetőjogi szabályokat megsérti (egészségügyi termék hamisítása, áru hamis megjelölése, rossz minőségű termék forgalomba hozatala), amely többszörös jogsértést. 
többszörösen (büntetőjogilag és közigazgatási jogilag is) szükséges szankcionálni,

A módosító javaslat célja, hogy mind az engedéllyel nem rendelkező gyógyszerforgalmazók – legyen szó akár internetes, akár klasszikus forgalmazási tevékenységről –,  mind az engedéllyel rendelkező, de engedély nélküli, vagy hamis gyógyszerek forgalmazásában közreműködő gyógyszerforgalmazók ellen indult hatósági eljárásokban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megfelelően hatékony eljárási szabályok segítségével kellő alapossággal tudja feltárni a tényállást és szankcionálni a jogsértő magatartást

Mivel a Ket-ben előirányzott közigazgatási eljárási eszköztár erre a területre jelenlegi formájában nem szolgáltat kellő, vagy kellően hatékony eszközöket, így az ágazati szabályozás kibővítése indokolt. A szabályozás szigorításának indokoltságát valószínűsíti a korábbi évek hatósági gyakorlata mellett a hasonló nemzetközi szabályozás (például Interpol: Pangea akciói, Medicrime Convention végrehajtása) és a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben való hatékonyabb fellépés is. Emellett a 6/2013. (I. 18.) Kormányrendelet 2. § d) pontja is piacfelügyeleti hatósági jogkörrel ruházza fel a gyógyszerészeti államigazgatási szervet, azonban nem állapít meg ehhez eljárási részletszabályokat, amelyeket a jelen módosító javaslat kívánja megteremteni.

(forrás: Index)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés