Hatásosabb kezeléseket eredményezhet a tüdőrák két molekuláris útvonalának leírása
Amerikai kutatók a tüdő adenokarcinóma két teljesen eltérő kialakulási útvonalát írták le, felfedezésük segítséget jelenthet új gyógyszerek kifejlesztésében és a meglévő gyógyszerek hatásosságának előrejelzésében.
A Mayo Clinic floridai campusának kutatói a Cancer Cell folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy a tüdőrák kialakulásának két teljesen eltérő mechanizmusát sikerült megkülönböztetniük.
Az adenokarcinóma a tüdőrák leggyakoribb (10 esetből 4-szer diagnosztizált), rossz prognózisú típusa, és a mostani tanulmányukban a floridai kutatók két típusát különböztették meg, melyek eltérően reagálnak a rendelkezésre álló kezelésekre. Egér modellszervezetekben a mesterségesen előidézett daganatos betegség egyik típusának kialakulása szoros kapcsolatot mutatott a protein-kináz C ióta génnel, a másik, Wnt/béta-katenin szignalizációs útvonalra keresztelt mechanizmus pedig független a PKCióta géntől.
Erősíti az új felfedezést, hogy a tüdőben megjelenő adenokarcinómák ezen két típusa a tüdő eltérő régióiban és más típusú sejtjeiben jelenik meg. Az egér modellszervezetben végzett megfigyelést követően a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy emberekben is megjelenik-e a két különböző mechanizmus. Ezért a humán daganatos betegség hat ismert molekuláris altípusát összehasonlították az egerekben leírt mechanizmusokkal, és egyezést találtak: egy olyan molekuláris markerre bukkantak, melynek segítségével megállapítható, hogy az adott adenokarcinóma sejtek az egerekben felfedezett PKCióta-független útvonalon jöttek-e létre vagy sem.
Ezt követően a kutatók két, már rendelkezésre álló rákellenes szert hatásosságát vizsgálták az eltérő módon kialakult sejtekre, és azt találták, hogy a kezelés sikerét erősen meghatározza, milyen módon keletkeztek a daganatos sejtek, amiből az következik, hogy a kialakulási mechanizmus feltárását követően megjósolható a terápiás szerek hatásossága is. A következő lépésben a kutatók a PKCióta-asszociált és független mechanizmus differenciálási módszerének tökéletesítésén dolgoznak majd, illetve felfedezésük túlmutat a tüdőrák indikációban történő alkalmazáson, mivel a PKCióta-független útvonal más ráktípusok kezelésében is igen fontos lehet.
