hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 22., kedd - Móric.
hirdetés

Hankó Zoltán: „zajlik a trendforduló”

A tavalyi eredmények tükrében úgy tűnik, a 2011-es mélyrepülés után stabilizálódik a hazai gyógyszertárak gazdasági-pénzügyi helyzete.

hirdetés

A magyarországi patikahálózatban közel 14 ezren dolgoznak, munkatársaik 40 százaléka diplomás. Havi, bruttó fizetésük azonban – a közhiedelemmel ellentétben – elmarad a nemzetgazdasági átlagtól, derült ki a Magyar Gyógyszerész Kamara csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol a 2013-as mérlegadatokat tették górcső alá. A fenti tényből adódóan a jövőbeni céljaik között szerepel a jövedelmek emelése. Igaz, ehhez konszolidált gazdálkodási körülmények kellenek. Reményt keltő, hogy a 2010-2011-es mélyrepülés után stabilizálódni látszik a patikák gazdálkodása, az MGYK elnökének szavaival „zajlik a trendforduló”. Ez egyébként elsősorban azt jelenti, hogy a mérlegadatok tükrözte korábbi, zuhanásszerű csökkenés alaposan lelassult.

A hazai patikák nettó árbevétele tavaly 566,8 milliárd forint volt, ami az előző esztendőhöz képest 0,9 százalékos – 4,8 milliárdos  –  növekedést jelent. A jobb eredmény az úgynevezett OTC illetve egyéb termékek forgalmából adódott, míg a támogatott gyógyszerek esetében – a változatlanul zajló árcsökkentésnek köszönhetően – folytatódott a bevétel csökkenés. Az egy gyógyszertári vállalkozásra eső átlagos bevétel kicsit csökkent 2012-höz képest. Egy-egy vállalkozás átlagos havi forgalma 22 millió forint volt. Ami az egyéb árbevételeket illeti, 1 milliárdos többletről adott számot Sohajda Attila alelnök. Igaz, ebben a többletben nem kis szerepet játszott a 2012-ben bevezetett generikus ösztönző (3,6 milliárd), illetve a 2013-tól alkalmazott szolgáltatási díj (4,5 milliárd).

Az összes árrés-tömeg 3 százalékkal – 3,1 milliárd forinttal – nőtt az előző évhez képest. Jobb eredményt egyébként főként a kft-ként működő gyógyszertári vállalkozások könyvelhettek el, ők is elsősorban a nem támogatott készítmények illetve egyéb termékek bővülő értékesítéséből. Az ártámogatásban részesülő gyógyszerek után járó árrés-bevétel azonban a folyamatos vaklicitnek köszönhetően változatlanul mérséklődik, igaz, az előző évekhez képest lassuló ütemben. (2010-ben 51,7, míg 2013-ban 46,2 milliárd forint) Mivel a gyógyszertárak a közfinanszírozott gyógyszerek után részesülnek a generikus kompenzációból illetve a szolgáltatási díjból, ez összességében azt jelenti, hogy a gyógyszertárak működési fedezete a múlt évben 54,3 milliárdra nőtt, s ezzel meghaladták a 2010-es 51,7 milliárdos szintet. A patikák átlagos árrés-szintjét illetően enyhe növekedés tapasztalható, mivel az árverseny eredményeként folyamatosan csökken számos gyógyszer ára, miközben ezekhez a termékekhez magasabb árrés társul. Így a 2010-es 15,2 százalékról 2013-ban 17 százalékra nőtt az átlagos árrés.

A vállalkozások adózott eredménye 20,9 milliárd forint, s bár ez a 2010-es 7,9 milliárdos mélyrepüléshez képest igen szép eredménynek számít, még mindig nem éri el a szakma által „utolsó békeévként” emlegetett 2006-os szintet. Csökkenőben a veszteséges gyógyszertári vállalkozások száma is. A csúcs ebből a szempontból 2010-ben volt, amikor 528 patika gazdálkodása fordult negatívba, 2012-ben számuk 298-ra, tavaly pedig már 220-ra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan csökkent a negatív tőkéjű vállalkozások száma is.

Emelkedőben vannak a patikai készletek, ami azért fontos, mert e mutató javulása azt eredményezheti, hogy egyre kevesebb esetben kell arra kérni a betegeket, receptjük leadása után, egy későbbi időpontba jöjjenek vissza az orvos által rendelt gyógyszerért. A növekedés egyelőre igen szerény, körülbelül 2 százalékos (1,8 milliárd forint értékben), s mint Sohajda Attila önkritikusan hozzátette, nem is annyira növekedésről mint inkább pozitív elmozdulásról lehet beszélni, hiszen lakossági szinten még nem érzékelhető a változás. Két évvel ezelőtt – tette hozzá Hankó Zoltán, az MGYK elnöke – kiszámolták, egy-egy patikának hány forintot kellene „befektetnie”, ha minden egyes gyógyszerből csak egyetlen dobozzal tartana raktáron. A végösszeg 100-101 millió forintra jött ki.

Folyamatosan csökken a patikák adósságállománya is, ami többek között a nagykereskedők által diktált szigorúbb fizetési feltételeknek, illetve ezek betartásának köszönhető. Az adósságállomány összesen 40,6 milliárd forint, bár a ma még rendelkezésre álló adatokból nem tudni, hogy ebből mekkora részt képviselnek a lejárt számlák.

A gyógyszer kiskereskedelmi piacon 13 856-an dolgoznak, a munkatársak 40 százaléka diplomás. A személyi ráfordítások csupán kis mértékben emelkedtek, e célra 45,1 milliárd forintot fordítottak. Ám ez a személyi bérek nagyságán nem nagyon látszik. Legjobban a betéti társaságok alkalmazottai keresnek, átlagosan havi bruttó 206 000, a korlátolt felelősségű társaságokban 193 000, míg az egyéni vállalkozóknál 147 000 forintot. Mivel a bérek jóval a nemzetgazdasági átlag alatt vannak, ezért a jövő feladata és kihívása - az alelnök szerint - ezen változtatni.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés