hirdetés
hirdetés

Étrend-kiegészítők forgalmazása, hálózatépítés másodállásban

Hálót szőnek a doktorok is

Világszerte egyre nagyobb a vény nélkül árusítható étrend-kiegészítők piaca, ami igencsak megosztja az orvosokat: az áltudományos marketing miatt a doktorok egy jelentős része generálisan elutasítja e termékeket, közöttük azokat is, amelyek mögött komoly kutatási eredmények és bizonyított hatásmechanizmus áll. Mások úgy vélekednek: mindenki jobban jár, ha legalább e kaotikus piac egy része felett orvosi kontroll van – különösen, ha az a doktor számára is legális bevételt eredményez.

hirdetés

– Mindenféle rákbetegséget meg lehet még idejében találni ezzel a vizsgálattal, s ha eljön a hétvégén a rendezvényünkre, teljesen ingyen elvégzik ezt a szakemberek önnél és a feleségénél is
– Tényleg mindenféle daganatot ki tudnak mutatni egyetlen felvétellel? Az agydaganatot, a májrákot, a béltumort, a leukémiát is?
– Valójában három felvétel készül, de azzal mindenfélét, mert a daganatoknál mindig melegebb a test. De sok más betegséget is meg lehet találni ezzel a módszerrel.
– Gondolom, valamilyen kapszulát is vehetek majd, amivel orvosolhatom a bajt, ha találnak valamit.
– Minden attól függ, hogy mit mutat ki a vizsgálat, de vannak termékeink is, amiket meg lehet majd vásárolni. Amíg tart a lelet értékelése, kollégáim mindennel megismertetik önöket.
– Efelől nincs kétségem.
– Akkor küldöm postán a meghívót.
– Küldheti, de nem fogunk elmenni. Három betegfelvilágosító cikket is meg kell még a héten írnom mindenféle maradi szűrővizsgálatról, amiket az orvosok használnak.

Ocsú és búza

Néhány hete zajlott le a párbeszédünk a termékbemutatóra invitáló hölggyel, ám efféle dialógus az utóbbi években gyakorlatilag hetente ismétlődik. Miután a sokáig a bemutatók favoritjának számító „egészségóvó” gyapjútakaróval és edényekkel lassan telítődik a hazai piac, nem is csoda, hogy egyre-másra jelennek meg új szolgáltatások, amelyek különféle marketingszisztémára felépítve ajánlanak termékeket. Mivel minden forgalmazó a saját készítményéről mondja azt, hogy forradalmi és segít az egészség megőrzésében vagy a panaszok csillapításában, orvosi diplomával sem könnyű meggyőzni az embereket arról, ha a sok termék között tényleg akadnak olyanok, amelyek hatékonyságáról és a kutatások egzaktságáról a doktor meggyőződött, ezért nevét adja hozzá. Nincs hát könnyű dolga annak, aki orvosként vág bele értékesítésbe vagy hálózatépítésbe, különösen, hogy utóbbit a közfelfogás a piramisjátékkal tekinti egyenértékűnek.

– Egy hálózatépítésen dolgozó háziorvos ismerősöm előadásának hatására utánanéztem az általa hivatkozott kutatások tudományos hátterének, ezután döntöttem úgy, hogy a régóta gyötrő allergiám miatt kipróbálom az ajánlott készítményeket. A tünetek csökkentek, majd 2 év elteltével teljesen megszűnt a szénanáthám, s az életminőségem más területein is kedvező hatást éreztem, ezért mélyebben is érdekelni kezdett a dolog, majd magam is belevágtam – emlékszik vissza dr. Balogh Elemér kiskunhalasi kardiológus főorvos hálózatépítő pályafutása kezdeteire.

– Ahogyan a legtöbben, én is először a szűkebb ismerősi körben próbáltam megismertetni az általam valóban újszerűnek és perspektivikusnak tartott vizsgálati módszert, illetve a hozzá kapcsolódó termékeket. Vegyes volt a fogadtatás: akadtak, akik lesajnálóan legyintettek, mások viszont nyitottak voltak, sőt biztattak – eleveníti fel Balogh Elemér a kezdeti élményeit. A kardiológus úgy látja: sokan nem értik a hálózatépítés működési mechanizmusát, s ezért utasítják el, „holott ez egy korrekt, etikus és a munkatársakat tekintve is igazságos értékesítési metódus, ahol a munka arányban áll az eredményességgel.”

Hálószövők

– Mi alapjában véve a hagyományos orvoslást tanultuk, ám megéri túllépni a „szakbarbárságunkon”. Bevallom, szakorvosként bosszantott az is, hogy a betegek nap mint nap jöttek az általuk használt újabb és újabb alternatív szerekkel, amikről nekem nem sok fogalmam volt. Ha belegondolunk, szinte minden orvos ajánl a betegének olyan készítményeket, amelyeket recept nélkül vehet meg a patikában, sőt a páciensek orvosi ajánlás nélkül is vásárolnak – mondja Balogh Elemér. A főorvos bevallása szerint önmaga nem elsősorban a bevételért részese a hálózatnak – a családjának és magának a többletjövedelem nélkül is megvenné a készítményeket.

– Bár szeretnék, elsősorban az időhiány miatt jelenleg nem foglalkozom intenzíven a hálózatépítéssel, nagyjából havonta tartok egy-egy előadást. Aki erre egzisztenciát akar alapozni, annak naponta keményen kell dolgoznia, legalábbis az első években, amíg nincs megfelelő méretű hálózata. Aki ezt végig tudja csinálni, a kezdő orvosi bérnek akár több tízszeresére is növelheti a bevételét – mondja Balogh Elemér. Megjegyzi: csodák nincsenek, néhány hónap alatt nem lesz senki milliomos, aki ezt várja, s ezért csalódás éri, az nem a szisztéma hibája.

Karrier praxison kívül

Nem tart sok előadást a Mórahalmon háziorvos dr. Vághy Richárd sem, ám ennek oka, hogy ő immár jóval feljebb áll a hálózati ranglétrán. Amikor belevágott, három éven át gyakorlatilag szabadidejének minden percét hálózata kiépítésének szentelte, ami elmondása szerint mára meghozta a gyümölcsét.

– Ha három évig éjjel-nappal ügyelek, abban a pillanatban megszűnik az egyébként sem magas ügyeleti díjam, amikor egy nap nem csinálom tovább. Én három évet arra szántam, hogy kiépítsek egy rendszert, ami mostanra akkor is érdemi jövedelmet termel, ha semmit sem teszek – von érzékletes párhuzamot Vághy Richárd. Hozzáteszi: önmaga is szkeptikus volt az étrend-kiegészítőkkel, ám az egyik cég termékeinek hatékonyságáról a vállalat nemzetközi kutatási háttere és a kettős-kereszt, multicentrikus, pacebokontrollált vizsgálatok győzték meg, mint orvost. Utána pedig megtanulta, hogy a hálózatos értékesítés sem olyan ördögtől való, mint sokan feltételezik.

– A benzinkutak vagy a hipermarketek is hálózatban működnek, csak egyrészt sokkal nagyobb rezsivel, másrészt a kútkezelő vagy a polcfeltöltő egy fillért sem kap a haszonból, az a tulajdonosoknál összpontosul, míg a hálózatos értékesítésben a lentebbi szintekre is jelentősebb bevétel juthat – érvel a háziorvos, aki a legnagyobb tanulságnak ugyanakkor azt tartja, hogy a hálózatépítésben nem mint orvos kell, hogy részt vegyen.

– Ha orvosként jelenek meg, a közvetlen hallgatóságot talán nagyobb eséllyel győzöm meg arról, hogy nem szemfényvesztést, hanem hatékony megoldást kínálunk. Viszont a hálózatépítés lényege, hogy nem én magam akarom eladni a terméket, mert abból nem lehet jelentős jövedelemre szert tenni, hanem azt szeretném, hogy minél több szakképzett munkatársam legyen a rendszeremben, akiknek átadva a tudásom, szintén képesek lesznek tudásukat továbbadva önmaguknak és nekem is passzív jövedelmet hozni. A hálózat lényege, hogy minden ember egyforma, nem számít kinek mi a szakmája, a mentorod csak annyiban különbözik tőled, hogy tapasztaltabb. Komoly alázatot követel az orvosi kompetenciában gyökerező öntudat legyőzése, s annak megértése, hogy akkor lehetsz sikeres, ha másolható, amit teszel – magyarázza a mórahalmi háziorvos.

Arra a felvetésre, nem lát-e etikai kifogást abban, hogy egy praxis betegei, főleg kis településen úgy érezhetik, sarokba vannak szorítva, ha a saját orvosuk kínál számukra terméket, s úgy érezhetik, nem illik nemet mondani, Vághy Richárd azt feleli: sem az orvosi, sem a hálózati etikával nem férhet össze a rendelőben történő értékesítés. A páciensek egyébként bármennyire is megbíznak orvosukban, jellemzően kritikusak és gyanakvók, senki sem szereti, ha úgy érzi, hogy el akarnak neki adni valamit, ezért egy ilyen vállalkozás akkor állhat stabil lábakon, ha döntően nem a saját körzeten nyugszik, hanem attól függetlenül épül. Összességében viszont úgy értékeli: egyre inkább elfogadott a közvélemény részéről, ha az orvosok is a piaci szférában keresnek kiegészítő jövedelmet.

Korrekt árukapcsolás legyen

– Az elmúlt rendszerben úgy állították be, hogy az orvosnak semmiféle üzleti tevékenységet nem szabad folytatnia, neki abból a fizetségből kell a hivatástudat miatt maximális elhivatottsággal gyógyítani, amit az állam bácsi biztosít. Ez egy álszent megközelítés, s mára teljesen túlhaladott – jelenti ki dr. Selmeczi Kamill alsónemesapáti háziorvos, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke.

A kényszer a legfőbb úr: az elégtelen finanszírozás miatt mindenki olyan másodállást keres, amit el tud látni. Vidéken sok esetben ez az üzemorvosi rendelés vagy a homeopátia. A kényes kérdés az a pont lehet, mikor ajánl fel az orvos a betegének egy olyan térítés ellenében hozzáférhető alternatívát, amiben önmagának is érdekeltsége van. Alapelv, hogy csak olyan tevékenységet vállaljon el a háziorvos, ami összeegyeztethető az OEP által finanszírozott mindennapi gyógyító-megelőző tevékenységgel.

– Nyugat-Európában is bevett gyakorlat, hogy a tőkével rendelkező orvos patikát, gyógyászatisegédeszköz-üzletet, a praxis működéséhez kapcsolódó egyéb más szolgáltatásokat is nyújt, s ezzel jövedelemre tesz szert, ez semmilyen etikai kérdést nem vet fel. Magyarországon is ismertek az árukapcsolások az üzleti életben, egyre több a magán egészségügyi szolgáltató is, miért lenne tiltandó ez épp a háziorvosok számára? Az étrend-kiegészítők esetén ennek még az a hozadéka is megvan, hogy a páciensek nem ad hoc módon, az internetes reklámok nyomán vásárolnak össze termékeket, hanem annak az orvosnak az útmutatása mellett, aki évtizedeken át követi és ismeri állapotukat. Természetesen ez nem fonódhat össze a hivatalos rendeléssel, ám ha attól függetlenített módon, s korrekt keretek között zajlik, nem látok benne kivetnivalót – fogalmaz Selmeczi Kamill.

Elárulja: egy zalaegerszegi bérelt magánrendelőben heti kétszer két órás rendelésén önmaga is foglalkozik egy német cég táplálékkiegészítő termékeivel, amelyekkel a fogyókúrában és a cukorbetegek diétájának beállításában igyekszik eredményeket elérni. Megjegyzi: sok háziorvosnak nincs erre módja, mert a fizetőképes kereslet behatárolja a lehetőségeket, hiszen egy szegényebb praxisban a legfontosabb gyógyszerek kiváltása is kihívás az embereknek.

 

 

Mit hozhat a konyhára?

Milliós nagyságrendű havi kereset sem elképzelhetetlen, ha valaki elég ambiciózus és kitartó a hálózatépítésben – legalábbis a belépésről meggyőzni igyekvő előadásoknak rendszerint fontos pillérei a munkatársak sikertörténeteit bemutató példázatok. Ez azonban közel sem általános, sokkal inkább kivételnek számít. Sok embernek a kezdeti kudarcok után hamar elmegy a kedve a folytatástól, s anyagi nyereség nélkül hagy fel a további próbálkozásokkal. Egy fél évtizede hálózatépítő háziorvos saját „praxisáról” elmondta: öt meghívott emberből általában egy lesz vásárlója vagy vág bele maga is a hálózatba, de száz ilyen ember közül egy az, akinek – újabbakat beszervezve – kézzelfogható eredményt sikerül elérnie. A munka nemcsak idő-, hanem pénzbefektetéssel is jár: van, ahol tízezres vagy százezres regisztrációs díj, máshol hasonló nagyságrendű kötelező termékvásárlás a belépő.

Átlagjövedelmekről nem lehet beszélni, hiszen az elérhető bevétel függ a terméktől, az értékesítés struktúrájától, a belefektetett energiától. Az egyik – nem hálózatot építő, hanem közvetlen termékértékesítéssel foglalkozó – Bács-Kiskun megyei háziorvos elárulta: a praxis finanszírozásához képest nem jelentős, 60-80 ezer forint többletjövedelemre tesz szert havonta, ám van olyan orvos ismerőse, aki – igaz, más kereskedési rendszerben és több szabadidőt rááldozva – 300-400 ezer forintot is megkeres. A jutalékokat rendszerint számlára fizetik ki a cégek, tehát az összeg az egyéni vállalkozás vagy betéti társaság bevételét gyarapítja, illetve arra is van példa, hogy a házastárs számláz.

A hálózatban a beszervezettek által generált forgalom utáni jutalék egy idő után ugyan valóban tekinthető passzív jövedelemnek, ám ez nem azt jelenti, hogy ne kellene aktívan dolgoznia annak, aki hosszabb távon is fent szeretné tartani a bevételeit: az idő a lemorzsolódások miatt a hálózatot is erodálja, ezért a magasabb emeleten tartózkodóknak sem árt besegíteni a lentebbi szinteken.

 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés