hirdetés
hirdetés

Ha nem elég a gátlás

Az International Coenzyme Q10 Association 2015. október 8–11-én tartotta 8. konferenciáját Bolognában. A korábbi konferenciákon még csak előzetes eredményeket hallottunk a koenzim Q10 kardiológiai alkalmazásáról, most azonban már a végleges és szignifikáns eredményekről tájékoztattak.

hirdetés

A szívelégtelenség terápiája ma a gátláson alapul. Szed a beteg béta-blokkolót a szívfrekvencia és a szív munkája csökkentésére, gátoljuk az angiotenzin-aldoszteron tengelyt a vérvolumen szabályozása érdekében, gátoljuk az If-csatornákat a sinus tachycardia mérséklésére, a frekvencia normalizálására. Mindezekkel a kezelésekkel jelentős tüneti javulást lehet elérni, javul a betegek életminősége, hosszabbodik a túlélésük. A koenzim Q10 (CoQ10) kilóg ebből a sorból, mert nem gátol, hanem ad, plusz energiát a szívnek. Jól ismert, hogy az életkor előrehaladtával csökken a szívizomzat CoQ10-tartalma. A csökkenés kifejezettebb szívelégtelenségben, ami azt jelenti, hogy az elégtelenül működő szívben csökken a kreatinfoszfatáz aktivitása, az ATP-képződés, ez által az energiaellátás. Szívsebészeti beavatkozások során mérték a per os CoQ10-pótlás hatását és bizonyították, hogy 300 mg/nap CoQ10 per os adásával növelhető a myocardium CoQ10-szintje.

A Q-SYMBIO vizsgálat eredményeit 2014-ben publikálták, ezek mára már jól ismertek a szakmai közvélemény számára. A véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálat eredményei szerint az irányelveknek megfelelő gyógyszerek mellett naponta 3×100 mg CoQ10 adásával szignifikánsan csökkenthető két év alatt a NYHA II–IV. stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegek kardiovaszkuláris és összhalálozása.

A vizsgálat eredményeinek megjelenése után Ezekovitz JA kritikát fogalmazott meg a vizsgálattal kapcsolatban (JACC 2014;2:650–2). Ebben elismerte, hogy a Q-SYMBIO vizsgálat CoQ10-zel kezelt csoportjában jelentősen (42%-kal) csökkent a halálozás, de véleménye szerint ezt az eredményt óvatosan kell értékelni, mert a vizsgálati időszakban összesen kevés esemény következett be. Korainak tartja a szerzők következtetését, hogy a CoQ10-nek bele kellene kerülnie a szívelégtelenségben szenvedő betegek standard terápiájába. A CoQ10 biztonságosságának kijelentéséhez is több adatot lát szükségesnek.

Annyit azonban már tudunk, hogy a vizsgálatban valóban, szignifikánsan csökkent a halálozás a CoQ10-ágban, javult a betegek NYHA-stádiuma, teljesítőképessége és életminősége, és mindezt nem kísérte semmilyen új vagy súlyos nemkívánatos hatás.

A CORONA vizsgálatban már korábban leírták, hogy az alacsony CoQ10-szint összefüggésben áll a szívelégtelenség súlyosságával, és ebben az esetben rosszabb eredményeket értek el a vizsgálat tárgyát képező statinkezeléssel. Célszerű lenne olyan statinvizsgálatot végezni, amelyben a statinág mellett statin+CoQ10 ág is szerepelne, hogy véletlen besorolásos körülmények között, objektíven lehessen tisztázni a CoQ10 hatását a statinnal kezelt, szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében.

A vizsgálati résztvevők további monitorozása zajlik. A kutatók fel szeretnék tárni az eredményekben megmutatkozó földrajzi különbségek okait is, ami reményeik szerint irányt mutathat a további kutatásoknak és fejlesztéseknek.

A statinok szerepe régóta tisztázott, fontosak a koleszterinszint normalizálásában, a hosszú távú cardiovascularis prevencióban. A morbiditást és mortalitást csökkentő hatásuk évek óta bizonyított. A statinok nemkívánatos hatásai azonban korlátozhatják az alkalmazásukat. A gyógyszer abbahagyásának fő okai az izomtünetek. A statinnal összefüggő myopathia a kreatinkináz- (CK-) szint jelentős emelkedésével ritka jelenség, standard statindózisok mellett minden 1000–10 000 beteg közül egyet érint. A normális vagy minimálisan emelkedett CK-szinttel járó izomfájdalmak prevalenciája viszont 7–29% is lehet. A statinok ugyanis csökkentik a mitochondrialis funkciót, károsítják az energiatermelést, megváltoztatják az izomfehérjék lebomlását. Statinokkal összefüggő izompanaszok (statin associated myopathic symptoms, SAMS) esetén a maximálisan tolerált statindózis mellett nem statintermészetű lipidcsökkentőket kell adni a koleszterincélérték eléréséhez. Az izompanaszok hátterében az áll, hogy a statinok a koleszterinszintézis mellett a HMG-CoA-reduktáz inhibitoraként a CoQ10-képződést is gátolják. A CoQ10 per os pótlásával az így keletkező hiány pótolható, jelentősen csökkentve ezáltal a tüneteket és segítve a betegeket abban, hogy tartósan szedhessék a statinokat. Fedacko és munkatársai előzetes vizsgálatukban bizonyították, hogy a CoQ10-pótlás csökkenti az izomfájdalmat. A terápia kiegészítése szelénnel nem befolyásolta érdemben a statin okozta panaszokat. Az eredmények nagyobb esetszámmal további bizonyítást igényelnek, de mindenképpen figyelemre méltóak.

A statinok a vázizomzathoz hasonlóan hathatnak a myocardiumra is. A statin cardiomyopathia (SCM) a megőrzött ejekciós frakció mellett kialakuló diasztolés szívelégtelenség (HFpEF) oka lehet. Langsjoen PH és munkatársai ilyen esetekben felfüggesztették a statinok alkalmazását és a betegeknek CoQ10-et adtak 300 mg/nap dózisban.

A konferencia üzenete a mindennapi gyakorlat számára az volt, hogy a CoQ10 sokrétűen szolgálhatja a kardiológiai betegek kezelését. Javítja életminőségüket, enyhíti a szívelégtelenség tüneteit, csökkenti a hosszú távú mortalitást. 

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés