hirdetés
hirdetés

Ha a gyógyszer okoz köhögést és légszomjat

Az antibiotikumok, antiaritmiás szerek és NSAID-ok szedése is veszélyeztetheti a tüdők épségét. A károsodások megelőzése érdekében a gyógyszer indukálta pulmonális megbetegedéseket mielőbb fel kell ismerni.

hirdetés

A gyógyszer-indukálta interstitalis tüdőbetegségek (drug induced interstitial lung disease; DILD) változatos képet mutatnak, többek között interstitialis tüdőgyulladás vagy exogén allergiás alveolitis is kialakulhat bizonyos hatóanyagok szedése következtében. A beteg panaszai között szereplő köhögés, láz vagy a fizikai megterhelés hatására jelentkező légszomj mind-mind intő jelek. Megtévesztő, hogy a gyógyszerek által okozott, tüdőt érintő komplikációk sok esetben alattomosan jelentkeznek, csak az adott hatóanyag szedésének befejezését követően, hónapokkal vagy évekkel később lépnek fel. Más esetekben a DILD aszimptomatikusan zajlik, és légzésfunkció, vagy egyéb okból végzett képalkotó vizsgálatok során derül fény a fennállására.

 

A DILD diagnózisa

A gyógyszer indukálta interstitialis tüdőbetegségek diagnózisa – egyéb kórképek kizárását követően – a következő kritériumokon nyugszik:

  • A klinikai kép, illetve képalkotó eljárások által igazolt manifesztáció
  • A manifesztációval összefüggő gyógyszerexpozíció
  • A gyógyszer szedésének felfüggesztését követően javuló állapot
  • Újabb gyógyszerexpozíciót követően újra fellépő tünetek

 

Néhány hatóanyagcsoport és hatóanyag, amik DILD-et válthatnak ki

Antibiotikumok, fungicid hatóanyagok, kemoterápiás szerek

Gyulladáscsökkentők

Kardiovaszkuláris megbetegedésekben alkalmazott hatóanyagok

Biológiai gyógyszerek

Amfotericin B

Bleomicin

Izoniazid

Nitrofurantoin

Nem-szteroid gyulladáscsökkentők

Metotrexát

Szulfaszalazin

ACE-gátlók

Amiodaron

Béta-blokkolók

Hidroklorotiazid

Sztatinok

TNF-gátlók

 

 

A nitrofurantoin okozta tüdőgyulladás

A recidiváló húgyúti fertőzések kezelésére, megelőzésére alkalmazott nitrofurantoin a DILD kialakulásának veszélyét hordozza magában. A nitrofurantoin már nyolc nap szedést követően lázzal, köhögéssel, légszomjjal és arthralgiával járó ún. nitrofurantoin-tüdőgyulladást okozhat, ami a gyógyszer szedésének abbahagyását követően rendszerint megszűnik. Azonban egy újabb nitrofurantoin-expozíció már az előbbinél súlyosabb következményekkel, néhány óra alatt jelentkező, súlyosabb pulmonális problémákkal, akár tüdőödémával is járhat. A hat hónapot meghaladó ideig tartó nitrofurantoin-szedés esetén krónikus, részben reverzibilis interstitialis pneumónia léphet fel.

 

Az amiodaron kiváltotta alveolitis és fibrózis

Az antiaritmiás hatóanyag okozta tüdőfunkció-beszűkülés az amiodaron szedésének megkezdését követően, néhány hónap, maximum két év elteltével lép fel. A pulmonális panaszok hátterében alveolitis vagy tüdőfibrózis állhat.

 

A kemoterápiás kezelésben kialakult DILD

A kemoterápiás kezelésben részesülő daganatos betegek mintegy tizedénél alakul ki DILD. Esetükben minden tartós pulmonológiai panasz szakorvosi kivizsgálást (tüdőfunkciós vizsgálat, képalkotó eljárások, bronchoszkópia) igényel. Leggyakrabban tüdőfibrózissal vagy a nélkül meglévő akut, illetve szubakut gyulladások diagnosztizálhatók. A kemoterápiás szerek közül a bleomicin okoz a leggyakrabban DILD-et.

 

Mit tehet a gyógyszerész?

DILD gyanúja esetén orvoshoz kell irányítani a beteget. A gyógyszer szedésének felfüggesztését követően 72 óra elteltével általában enyhülnek, megszűnnek a panaszok. Jelentősebb mértékű tüdőkárosodás esetén szisztémás szteroid-kezelésre lehet szükség. 

(Forrás: www.medical-tribune.de, www.pneumotox.com )

 

Dr. B. L.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés