hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 24., csütörtök - Gellért, Mercédesz.
hirdetés

Gyógyszerközbeszerzés: egyelőre vakon repülnek

Pillanatnyilag senki sem ismeri pontosan a hazai kórházak gyógyszerfelhasználását, így számos kérdés nyitott még az erre alapozott központosított közbeszerzésekkel kapcsolatban. Az országos adatgyűjtést és annak elemzését követően az első tendereket legkorábban a nyár végén, ősz elején írhatják ki, amelyek eredményeképpen 2013-tól biztosíthatják az intézményeknek a tervek szerint a korábbinál jelentős olcsóbb beszerzéseket.

hirdetés

Annak ellenére, hogy az ágazati vezetés kezdetektől fogva hangoztatja, hogy térségi szinten, az intézmények között és országosan is összefogást remél, az ebből származó megtakarításokat pedig az egészségügyiek bérére kívánja fordítani, meglepően sok még a nyitott kérdés a most már kormányrendelettel is alátámasztott, központosított közbeszerzésekkel kapcsolatban. Így aztán számos aggály és kérdés megfogalmazódott a Medical Tribune Pharma-klubjának csütörtöki, a hamarosan induló központosított közbeszerzésekkel kapcsolatos gyógyszerpiaci konferenciáján. Mindezt azonban indokolja, hogy mint arra a többi közt dr. Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács titkára felhívta a figyelmet: ma lényegében „vakon repülünk”.

Dr. Hankó Balázs

Egyelőre csupán részadatok vannak a kórházak gyógyszerfelhasználásáról. Tudjuk ugyan, hogy 2010-ben például 118,8 milliárd forintos nagyker áron összesen 25,994 millió doboz orvosságot vásároltak, de a valódi ár egy-egy intézményben jelentősen eltérő lehet, miként az sem ismert, hogy milyen arányban jutottak a kórházak rabat vagy adomány címén ingyen-gyógyszerekhez. Mindeddig nem volt egységes módszertan a tenderkiírásokra, így van, ahol fél évre, van ahol tíz évre kötöttek szerződéseket, miközben van ahol hatóanyagra, van, ahol konkrét készítmények beszállítására vártak ajánlatokat. Épp ezért a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségügyi- Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) a teljes tavalyi év gyógyszeradatait bekéri a májustól már általa felügyelt és tulajdonolt intézményektől. Az adatokat elemzi, az újonnan felállt és március végén első ülését is megtartó Országos Gyógyszerterápiás Tanács segítségével lépésről-lépésre meghatározza az országosan beszerzendő hatóanyag-alaplistát.  Mint azonban Hankó Balázs jelezte, nem óhajtanak „átesni a ló másik oldalára”.

A rendszert folyamatosan tesztelik, finomítják, monitorizálják majd menet közben is, hogy a betegellátás biztonsága végig garantálva legyen. Mivel orvostechnikai eszközök esetében a helyzet még bonyolultabb, ott a kormányrendelet csak október közepén lép hatályba, így van idő a szakmai előkészítő munkára. Mindezek ellenére a szegedi egyetem képviselője például azon aggályát fogalmazta meg, hogy az egyetemnek bizonyosan többe fog kerülni a közbeszerzés, mint a mai rendszer, amellyel tavaly például 88 százalék kedvezményt sikerült elérniük. Nyilvánvaló, hogy a továbbiakban nem kapnak majd gyógyszeradományt, miként gyógyszerpróbáktól is elesnek majd.

Szalay Árpád, a GYEMSZI Közbeszerzési Főosztályának vezetője szerint első körben keretszerződéseket kötnek majd a lehetséges beszállítókkal és arra is figyelnek, hogy kellő átmenetet tudjanak biztosítani arra az esetre, ha új hatóanyagok kerülnek fel az alaplistára, s a versenyt időszakosan újranyitják. Más lehet azonban a közbeszerzési stratégia a különféle hatóanyagok esetében, amelyeknél mintegy pontosan „ki kell titrálni”, hogy mit érdemes országosan, mit térségi szintű közbeszerzéssel beszerezni, s mi az, aminek megvásárlására az intézményeknek továbbra is egyedi módon lesz lehetőségük. A listát folyamatosan bővítik, a tervek szerint évente megújítják, a tendereket pedig rövidebb időszakokra óhajtják majd kiírni, hiszen senkinek sem célja, hogy egy-egy eddigi szereplő végleg kiszoruljon a piacról.

Dr. Szalay Árpád

A 46/2012 (III. 28.), illetve az egy év és három nappal korábbi rendeletek csupán a kereteit adják meg a központosított közbeszerzésnek, amelybe a GYEMSZI és az új intézmények rugalmasságot szeretnének belevinni a hatékonyság maximalizálása érdekében. A cél, hogy a fekvő- és a járóbeteg-ellátás beszerzéseit mintegy harmóniába hozzák, hogy a rendszer a másik ellátási forma érdekeit is figyelembe vehesse. Dr. Török KrisztinaAzok a kórházi szerződések, melyek a rendelet életbe lépése, március 28. előtt születtek, továbbra is életben maradnak, s az intézményeknek önként csatlakozhatnak az országos rendszerhez. Ilyenkor azonban nyilvánvalóan mérlegelniük kell majd, hiszen szerződésszegésért a korábbi szállító akár perelheti is a kórházat.

Kérdésre válaszolva Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója megerősítette: a májustól átvett újabb kórházakban dolgozók jogállása egyelőre marad a jelenlegi, akár önkormányzati intézményről van szó, akár gazdasági társaságról, így munkáltatójuk is marad a főigazgató. A későbbiekben azonban a GYEMSZI egységes jogállást szeretne kialakítani az általa felügyelt/tulajdonolt intézményekben. Ennek kimunkálására várhatóan a nyarat követően kezdődhet meg, „ha már túl lesznek a közbeszereztetéssel kapcsolatos első és újabb sokkokon”.

"Örült beszéd, de van benne rendszer"

Eleinte idegenkedéssel kezelték a meglehetősen kaotikus gyógyszerügyet, mára kikristályosodott hova akarnak eljutni, s a célállomást illetően Beneda Attila a szakállamtitkárság kabinetfőnöke Shakespearet idézte: „őrült beszéd, de van benne rendszer”. Ugyanakkor elismerte, hogy mivel az indulásnál még nem tudták, hogy a Széll Kálmán Terv „ránehezedik” a gyógyszerügyre, nem kevés kreativitás szükségeltetik a rendszer fenntarthatóságának és átláthatóságának biztosításához.

Dr. Beneda Attila

A kabinetfőnök a nemrég megalakult Országos Gyógyszertudományos Tanács bemutatása során elmondta, hogy az egységes, országos, kórházi gyógyszer-alaplista összeállításán, s ennek folyamatos karbantartásán kívül e grémium feladata lesz többek között a járóbeteg-ellátás keretében támogatott gyógyszerek felülvizsgálati alapelveinek kimunkálása, ők tesznek majd javaslatot a biológiai gyógyszerek csoportjaira, s nekik kell gondoskodniuk az esetleg fellépő gyógyszerhiányból adódó zavarok kezeléséről is. S ha mindez még nem elég, vélhetően a tanács lesz kénytelen feltenni azokat a kompetenciáján valójában messze túlnyúló morális, etikai kérdéseket, amelyekre széles körű társadalmi vita után születhet csak válasz: mennyiben vállalható a nagyon drága, gyógyulást nem, esetleg némi élethosszabbítást adó készítmények támogatása az adott pénzügyi keretek között.

A norvég csoda! 

Norvégiában – derült ki Torfinn Aanes előadásából, tizenhét éve működik a központosított gyógyszerközbeszerzés. A folyamatot bonyolító központi szervezet, a LIS adminisztratív igazgatója elmondta, a norvég kórházak – összesen 80 működik az országban – állami tulajdonban vannak, négy nagy egészségügyi régióhoz, ezen belül 21 kórháztröszthöz tartoznak. A fekvőbeteg intézmények gyógyszerellátásáért felelős, a közbeszerzés technikai lebonyolítását végző, a kórházak és a gyártók közötti folyamatos konzultációt szervező LIS-nek éves tagdíjat fizetnek – 700 ezer eurót – a kórházak, ezzel biztosítva az állami szervezet fenntartását.

Torfinn Aanes

A beszerzendő gyógyszerek fajtájáról és mennyiségéről a sorozatos szakmai konzultációk  után a trösztök önállóan döntenek, így nem sérül az orvosok terápiaválasztási szabadsága, amit az is erősít, hogy akár egy-egy kórháznak is lehet saját gyógyszerlistája. Az orvosok bizonyos esetekben eltérhetnek a kiválasztott készítménytől, illetve hatóanyagtól, de ennek okát dokumentálniuk kell. A megtakarítások egyébként az egyes kórházi osztályoknál maradnak!

A győztes beszállítóval kötött szerződést is a trösztök írják alá. Pályáztatják továbbá a logisztikai feladatokat ellátó nagykereskedőket is, amely, tekintettel arra, hogy Norvégia két végpontja között 2500 km a távolság nem kis szervezőmunkát igényel. Tavaly a több mint másfél évtizede működő rendszer több mint egy milliárd koronás megtakarítást eredményezett, ami közel 27 százalékos árengedménynek felelt meg.

Tapasztalatok az új közbeszerzési törvényről

Az új közbeszerzési törvény rendelkezéseit dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési szakértő ismertette. Állítása szerint a 2012-ben hatályba lépett új törvényben az előremutató rendelkezések mellett meglehetősen szép számmal akadnak „gumiszabályok”, ráadásul a várakozásokkal szemben nem egységes közbeszerzési kódex, hanem kerettörvény született, amelyhez számos végrehajtási rendelet csatlakozik. Dr. Barna OrsolyaA közbeszerzési tanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok múlik az ajánlatkérő kiírásán, tapasztalata szerint több milliárdos közbeszerzési tételek esetén is találkoznak – általában nem is szándékosan – hibásan megfogalmazott felhívásokkal.

Az ügyvéd azt ajánlja, hogy azok, akik úgy vélik, hogy az ajánlattevő által megfogalmazott pályázati feltétel nem életszerű, téves, azok már az ajánlattételi szakaszban éljenek a mediációhoz hansonló előzetes vitarendendezés jogintézményével, amennyiben ugyanis benyújták a pályázatukat, utána már nem kifogásolhatják a kiírás feltételeit. Ezt követően már csak az eredményt támadhatják, a kiírás feltételeit nem, márpedig ez utóbbi nagyon sokba kerülhet az új szabályok szerint, mivel a jövőben a jogorvoslati eljárás illetéke a becsült érték
1 százaléka. 

(Dr. Barna Orsolya cikkét, mely az új közbeszerzési törvény keretei között a gyógyszerbeszerzésről szól, a Pharma-klub április hírlevelében  olvashatják!



Köbli Anikó
a szerző cikkei

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés