hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 25., péntek - Eufrozina, Kende.
hirdetés

Gyógyszeripar: napirenden a sávos befizetés

Kormányhatározat jelenik meg a gyógynövényipar fejlesztéséről, a klinikai vizsgálatokról, s elkészült az orvosi berendezés- és eszközgyártásra vonatkozó stratégia is.

hirdetés

A mindenkori ágazatirányítás fontos kérdése, vajon miként tud eleget tenni az eltérő igényeknek, úgy biztosítani a gyógyszerellátást, hogy közben betartja a költségvetési korlátot, s szem előtt tartja az iparpolitikai érdekeket is. A gyógyszerpiacot elevenen érintő Széll Kálmán Terv sikeres végrehajtását követően megjelentek a korrekciós igények, amelyek meghallgatásra találtak. Így többek között 5-ről 10 százalékra szélesítették a referencia ársávot, 30-ról 50 százalékra emelték a delistázási korlátot, növelték – 1-ről 3 százalékra – a referencia készítmények kötelező piaci részesedését, s a kutatás-fejlesztési költségek is levonhatóvá váltak meghatározott befizetési kötelezettségekből  – sorolta az egészségügyért felelős államtitkár a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és a Portfolio keddi gyógyszeripari konferenciáján.

A 2006-ban megfogalmazott gyógyszer-gazdaságossági törvény a gyógyszerkassza meghatározott túllépése esetén lehetővé teszi, hogy a túlköltés egy részét megfizetessék a gyártókkal. Úgynevezett sávos befizetés az elmúlt évtizedben nem történt, az idei évben viszont reális veszéllyé vált alkalmazása. Ezzel kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán annyit árult el, hogy az őszi egészségügyi salátatörvény tervezetében „nem nyúltak” ehhez a témához, amelyen a nemzetgazdasági tárca dolgozik. Olyan szabályozást kell kimunkálni, amelynek eredményeként azokat terhelné ez az adónem, akik összehozzák a gyógyszerkassza túlköltését.

A várható feladatokról szólva többek között szólt a gyógyszerek azonosítása miatti új csomagolási szabályozásról, amelynek során az Állami Egészségügyi Ellátó Központ jelezte: az általa fenntartott intézményekben szeretne bevezetni egy egységes cikktörzset, amelyet jó lenne összehangolni a MAGYOSZ által kimunkálás alatt álló rendszerrel, mivel nem lenne szerencsés egyszerre kétféle kódrendszert működtetni. A legfontosabb cél, hogy ugyanaz a termék minden kórházban azonos cikkszámon szerepeljen – ez ugyanis ma nincs így.

Az államtitkár szerint a jövő évi költségvetésben gyógyszerár-támogatásra szánt összeg nagysága nem teszi majd szükségessé az év közbeni korrigálást, a hibahatár bőven 1 százalék alatt lesz. Idén azonban elkerülhetetlen a kassza kiegészítése.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Irinyi-tervvel kapcsolatban elmondta: cél az ipari részesedés növelése az GDP-ben. A kormány meglátása szerint ugyanis az erősen iparosodott országok kevésbé kitettek a nemzetközi gazdaság hullámzásainak, de a döntésben szerepet játszott az is, hogy az ország felkészüljön arra a 2020 utáni időszakra, amikor a jelenleginél lényegesen kevesebb uniós forrásra számíthatunk.

A fejlesztendő hét ágazat egyike az egészségipar. Az egészséggazdaság a meghatározó nagyságú gyógyszeriparon kívül magában foglalja az egészségturizmust, az orvosi berendezések és eszközök gyártását, a gyógynövény ipart valamint a biotechnológiát. Lepsényi István államtitkártól azt is megtudták a résztvevők, hogy hamarosan kormányhatározat jelenik meg a gyógynövényipar fejlesztéséről, a klinikai vizsgálatokról és elkészült az orvosi berendezés- és eszközgyártásra vonatkozó stratégia is, amit a gyógyszeripari stratégia megfogalmazása követ.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés