hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 28., hétfő - Vencel.
hirdetés

Gyógyszer-alkalmazási gondok az időseknél

Több betegség együttes jelenléte, több gyógyszer együttes szedése, a gyógyszerek hatásainak és mellékhatásainak módosulása és az idős betegek együttműködésének romlása egyaránt nagyobb odafigyelést igényel a gyógyszerésztől a patikában.

hirdetés

Hovatovább közhely, mégsem lehet eléggé hangsúlyozni: világszerte elöregedő társadalmakban élünk, ami elvárásokat jelent a patikák számára is. Az adatok szerint jelenleg Magyarország mintegy 15 százaléka időskorú, és esetükben az orvostudomány által is bizonyítottan másfajta kezelésre, eljárásrendekre, gyógyszerelésre lenne szükség. Gondot jelent az idősek rigiditása, kognitív tompulása, látás- és hallászavara, e mellett azonban idős korban jellemző a gyógyszerek farmakológiai módosulása, például felszívódásuk, kiürülésük változása is.

Mit mond a geriáter? 

Mint arra a Magyar Gyógyszerészi Napokon prof. dr. Székács Béla, a Semmelweis Egyetem belgyógyász, nefrológus, geriáter egyetemi tanára is emlékeztetett: igen idős korban, 80 év felett a normális kreatinin-szint például már nem jelez normális veseműködést, sőt, megegyező érték esetén a 80 évesek szintje körülbelül fele a 20 évesekének. Márpedig sok gyógyszer a vesén, illetve a májon keresztül ürülve hatásából is veszít, és módosul a szövetek, szervek alkalmazkodóképessége is. A professzor szerint komoly gondot jelent, hogy a gyógyszergyártóknak lényegében nem érdekük az, hogy az idős korosztályon is kipróbálják termékeik hatását, azaz őket nemigen vonják be a gyógyszerkísérletekbe. Így aztán nincs is igazán adat arról, miképpen reagál egy-egy szerre egy olyan korosztály, amelynek akár négy-öt társbetegsége is lehet.

Tény, hogy a study-k ezekben az esetekben nem szolgálnak nyilvánvaló evidenciákkal, azaz nem lehet tudni, hogy egy-egy vizsgálat ugyanúgy igaz-e három-négy-öt társbetegség, 6-10-15 gyógyszer szedése esetén is. Márpedig az időskori öregedés minden szervet érint, s ezen szervek sérülékenysége, a szedett gyógyszerek száma idős korban rendszerint fokozódik. Azaz az időseknél más interakciókra, más mellékhatásokra kell számítani.

Felmérések szerint minden ötödik idős 4-5 társbetegséggel is rendelkezik; magyarországi vizsgálati adatok alapján 75 év felett átlag öt társbetegség jellemző. Csakhogy kevés az olyan tanulmány, amely 75 év felettieket vont volna be vizsgálatába. A gondokat fokozza az idősek túlgyógyszerezése, amit részben magyarázhat, hogy a betegeknek több betegségük és több kezelőorvosuk van, akik esetenként nem konzultálnak egymással, így esetleg nem derül fény a gyógyszerek kölcsönhatásaira. A csapdahelyzeteket csak fokozhatja, hogy a háziorvos sem tudja, mi mindent szed a beteg…

Az evidence based medicine rendszerint nem foglalkozik a multimorbiditással, azaz, ha egy betegség több másikkal társul, így aztán a professzor szerint kérdéses lehet, mennyire használhatók a quideline-ok adatai például öt betegség, s akár 10-12 gyógyszer együttes szedése esetén…Sokszor még az életmódbeli javaslatok és a diéták is ütik egymást – fogalmazott Székács Béla, aki szerint a gyógyszerek mellékhatásainak elkerüléséhez több irányelvet kellene figyelembe venni, és mint figyelmeztetett: „sötét foltot jelentenek a gyógyteák”. Véleménye szerint egy-egy szer szükségességét időseknél rendszeresen felül kell vizsgálni, s a béta-blokkolók szedését lehetőleg kerülni; kivéve a kardiológiai történések eseteit. A professzor szerint egyáltalán nem biztos, hogy 80 éven felül szigorúan be kell tartani az ajánlott vérnyomás-értékeket, vizsgálatok szerint ugyanis az idősebbek tovább éltek 150-160-as szisztolés értékkel, mint azok, akiknek 140/90-re szorították le a vérnyomását.

Jellemző panaszok 

Időskorban jellemző panasz a krónikus fájdalom, a degeneratív mozgásszervi betegség, a depresszió, a perifériás neuropátia, az érszűkület, a szédülés és elesés, jellemzőek az alvászavarok, a bélmotilitási problémák, az elbutulás, a COPD és a különféle szív-eredetű gondok. A tünetek sokszor halmozott gyógyszerszedéshez, polypharmaciához vezetnek – emelte ki előadásában prof. dr. Soós Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára is, aki ennek okát a már említettek mellett azzal egészítette ki, hogy a gyógyszermellékhatásokat nem egyszer újabb gyógyszerekkel igyekeznek kezelni, a betegek pedig gyakran maguk is elvárják orvosaiktól, hogy írjanak fel számukra valamit, ráadásul ezek mellé még kérnek is ezt-azt a patikákban.

Hazai felmérések szerint a krónikus gyógyszerszedők között több a nő; egy átlagos közép-magyarországi község 65 éven felüli lakosai közül a férfiak átlag 3,8, a nők 4,6 gyógyszert szednek rendszeresen, de nem ritka polipharm, azaz ötnél több gyógyszert szedő beteg, s bizony előfordul olyan is, aki 17 orvosságot vesz be napi rendszerességgel…

Pedig minél több a pirula, annál inkább nőhet a gyógyszerelési hibák, a mellékhatások, a káros interakciók száma. Emelkednek a kezelési költségek, miközben a beteg együttműködési készsége – nemritkán épp életminőségének romlása miatt – csökkenhet. A professzor asszony felhívta a figyelmet arra: hazánkban is közzétették, melyek azok a gyógyszer-hatóanyagok, amelyeket a nemzetközi szakirodalom figyelembe vételével itthon is az idősek számára rizikót jelentő szernek minősítettek, így használatukat nem javasolják. Az amerikai Beers, az osztrák és a német lista összevetése alapján Magyarországon nem ajánlott idős korúaknak a ticlopidin, a digoxin, a nifedipin, a pentoxyfillin, az oxybutynin, az indomethacin, a diazepam és az amitriptilin.

Mivel csökkenthetők a gyógyszer-alkalmazási gondok időseknél?

Soós Gyöngyvér szerint sokat segíthet a több napos gyógyszeradagoló és a kamara által is szorgalmazott Medikártya alkalmazása; ezen a beteg és orvosai neve mellett a szedett gyógyszereket is feltüntetik. Segíthet az ideális gyógyszerforma megtalálása, a kezelőorvosok együttműködése, az, ha nem írják fel idősek számára a potenciálisan veszélyes hatóanyagokat. A gyógyszerész abban segíthet, ha – akár a gyógyszerészi gondozás keretében – rendszeresen áttekinti a beteg „gyógyszerkészleteit”, s javasolja a szükségtelenül szedettek elhagyását.

Csóka Ildikó, a Szegedi Tudományegyetem docense a többi közt az emelte ki, hogy a patikusnak a gyógyszer kiadásakor gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végeznie. Ismételt gyógyszerkiváltás esetén vizsgálni, hogy a beteg gyógyszerszedési együttműködése megfelelő-e. Annak pedig, hogy miként növelhető a betegek terápiában maradása, ma már jól körülírt szakirodalma van, s empatikus ember számára könnyen megtanulható, irányelvben is lefektetett konzultációs módszere.

 

Köbli Anikó
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés