hirdetés
hirdetés

Gyógynövények úton, útfélen

Dr. Juhász Lajos és dr. Zsigrai György Gyógynövények úton, útfélen című impozáns kötete segítségével a legfontosabb gyógynövényeink közül több mint félszázzal ismerkedhetünk meg.

hirdetés

– Tévedés ne essék, könyvünk megírásakor egyáltalán nem az a cél vezérelt bennünket, hogy bárkit is lebeszéljünk az orvosokról és a gyógyszerekről – mondja dr. Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője, a könyv szerkesztője, akitől a szerzőtársával együtt azt kérte a kiadó, hogy készítsenek szakmailag hiteles, egyben a szélesebb nagyközönség figyelmét is felkeltő látványkönyvet.

– Nagyon sok az olyan betegség, amikor az orvosi beavatkozás kihagyhatatlan. Vannak azonban olyan egészségügyi gondok is, amikor mi magunkon is segíthetünk. Csak ismerni kell a gyógynövényeket, melyek már több száz éve hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, helyreállításához.

Hazánkban több mint háromezer növényfajt tartanak számon, a gyűjtött gyógynövények száma pedig százhúsz-százharminc, de nem mindegyiket használjuk, használhatjuk. A védett növényeket, mint például a tavaszi héricset vagy a rendkívül ritka vidrafüvet, természetesen nem cibáljuk le, de nincs is rá szükség, mert a hatóanyaguk más módon is kiváltható.

A laikusok azt gondolják, hogy a gyógyító növények szinte kivétel nélkül távoli, nehezen megközelíthető helyeken nőnek, holott megtalálhatók a közvetlen környezetünkben is – mondjuk, a virágos kertjeinkben. Mint például az igen elterjedt, bár az utóbbi időkben meglehetősen visszaszorult körömvirágot, amely már a középkori kolostorkertekben is kedvelt volt, teáját gyomor- és nyombélfekélyre, kenőcsös kivonatát pedig nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére használták.

Ugyanez mondható el a szerzők által szívóssága miatt „túlélőművészként” jellemzett kövirózsáról is, amit már az ókori népek is nagy becsben tartottak, egyféle varázserőt tulajdonítottak neki. Hazánk egyes területein, például a Beregben, Biharban öreg házak tetején ma is gyakorta látni vastag kövirózsa-populációt, amely nem véletlenül került oda: a hiedelem szerint elűzi a viharokat, de a boszorkányokat is távol tartja.

Ráadásul a levelek présnedve gyulladásgátló, kiválóan alkalmas fül- és fogfájás, nyaki duzzanatok kezelésére, innen is ered a népi neve: fülfű, filfű, fülbefacsaró fű. De az olyan általánosan ismert növényekért sem kell túlságosan sokat gyalogolnunk, mint például a fekete bodza vagy a cickafark.

Az utóbbi fehér virágaival már messziről kitűnik a rétek, kaszálók zöldjéből. Tudományos nemzetségnevüket Achillesről kapták, akiről az ókori görög mitológia azt mondja, hogy a trójai háború idején a bajtársak sebeinek kezelésére cickafarkat használt. A bodzát is jól ismerték őseink. A keresztények például úgy tartják, hogy Krisztus keresztfáját is bodzából ácsolták, és Júdás is bodzafára akasztotta fel magát.

A teljes cikk a Szabad Föld honlapján

(forrás: Szabad Föld)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés