hirdetés
hirdetés
2023. február. 06., hétfő - Dorottya, Dóra.
hirdetés

Gyógynövények és gombák a daganatellenes terápiában

Az engedélyezett gyógyszerek többségének hatóanyaga természetes eredetű, a daganatellenes szerek jelentős része is növényekből, gombákból izolált vegyületeket tartalmaz, vagy ezek félszintetikus változata. A (gyógy)gombákat leginkább az ázsiai térségben alkalmazzák a rákgyógyításban, de Európában is folynak ezekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatok.

hirdetés

A daganatterápiában alkalmazott gyógynövényekből nyert vegyületeket, és jellemzően kiegészítő kezelésben alkalmazott gyógygombákkal kapcsolatos tudományos evidenciákat tekintette át a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gyógynövényekkel foglalkozó előadássorozatának péntek délutáni webinárján Ványolós Attila, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének munkatársa.

Bár több ezer gyógynövény és gomba esetében írtak le citotoxikus hatást, a hatékonyságot jellemzően csak in vitro tudták igazolni. Néhány vegyület ezek közül az állatkísérletekig is jutott, ám elenyésző azoknak a száma, amelyeket klinikai vizsgálatokba is bevontak.

A terápiában intenzíven használt szerek sorában elsőként a trópusi környezetben elterjedt rózsameténget említette a kutató, amely a rosszindulatú daganatok növekedését gátló alkaloidákat tartalmaz, amelyek a citosztatikumok gyakori hatóanyaga. Hasonlóan elterjedt a tiszafa kérgéből izolált taxol, amely ma már biotechnológiai módon is előállítható. Míg korábban csak a taxolfajok specifikus vegyületeként ismerték, a taxollal kapcsolatos kutatásokat felívelő pályára állította a felfedezés, miszerint a közönséges mogyoróban is fellelhető.

Kiegészítők a terápiában, megelőzésben

Több mint 80 évvel ezelőtt izolálták japán kutatók a fehér zászpából az antivirális, antioxidáns hatású rezveratrolt, amely a szőlőben és egyes borfajtákban is megtalálható, ám jóval nagyobb mennyiségben tartalmazza a japán keserűfű. A vegyület hogy magasabb dózisban sem toxikus, grammos tételben is fogyasztható. Inkább étrend-kiegészítőként lehet szerepe a daganat megelőzésben.

Étrendi szempontból ugyancsak fontos szerepe van a kurkuminoidok, amelyek számos preklinikai és klinikai vizsgálat fókuszában állnak. Dél-kelet Ázsiában és a Távol-Keleten nagy mennyiségben alkalmazzák a gyógyászatban, bár biohasznosulása meglehetősen mérsékelt, így a kutatások többsége inkább ennek növelésére irányul. A daganatellenes hatás mellett angiogenezis gátló, gyulladáscsökkentő és immunszupresszív hatást is leírták már az epigallokatecin-gallát esetében, amely a zöld tea vegyülete.

Az utóbbi évek slágervegyülete a baikalein. A lándzsás útifű kivonata antioxidáns, antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású, és képes gátolni a sejtciklusban résztvevő enzimek működését. A növénnyel kapcsolatos kutatások javarésze biztató, ám a kiterjedt klinikai vizsgálatok még hátra vannak.

A nyírfa kérgében és más növényfajokban is megtalálható betulinsav apoptózis aktiváló hatását egyelőre főleg preklinikai vizsgálatokkal támasztották alá, a vegyület képes a daganatképző sejtek DNS-ét is károsítani, ám biohasznosulása alacsony.

A kemoterápia adjuváns szereként javíthatja a betegek életminőségét és akadályozhatja az áttétek kialakulását a fermentált búzacsíra, amelynek immunmoduláns hatást tulajdonítanak egyes kutatások, ám még számos, kiterjedt vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy a klinikai terápiába is bevonható legyen.

Gombában az egészség?

Mivel a gyógyászatban ehető gombákat alkalmaznak, így biztonságosságosságukról megfelelő, azonban a hatásuk szempontjából kevés a rendelkezésre álló, megbízható adat. A béta-glükánok a természetben is előforduló poliszacharidok, amelyek jellemzően a gombákban találhatók. Koleszterinszint csökkentő, immunmoduláns és antivirális hatást is tulajdonítanak a vegyületnek, ám a vizsgálati eredmények egyelőre elmaradnak a várakozásoktól – mondta a gombák vegyületeit és hatásait kutató Ványolós Attila, aki szerint ezeknek a vegyületeknek van potenciális alkalmazási lehetősége a terápiákban.

Míg a sajátos ásványi anyag tartalommal bíró gombák jól kiegészítik az étrendet, a Távol-Keleten a tradicionális gyógyászatban számos ehető fajtáját alkalmazzák, egyenrangúan a gyógynövényekkel. Ahogyan a magyar népi gyógyászatban nincs hagyománya a gombahasználatnak, úgy a nyugati orvoslásban is kevésbé honosodott meg a gyógygombák alkalmazása. Ennek egyik oka, hogy a piacon elérhető gombakivonatok összetétele és minősége nemigen követhető, a másik, hogy az elsősorban japán és kínai kutatásokról szóló közlemények csak nehezen hozzáférhetőek. Bár manapság már gyarapodnak a gombákkal és vegyületeikkel kapcsolatos vizsgálatok, az áttörés még várat magára, a nyugati orvoslás pedig mindaddig nem fogadja el ezeket, amíg nem bizonyítják azok a hatásosságát.

A lepketapló kivonata egyes gyomor- és vastagbélrák típusoknál csökkentette a visszaesés kockázatát – írták le kínai és japán kutatók klinikai adatokra hivatkozva. A gombát Japánban adjuváns terápiaként alkalmazzák a kemoterápia kiegészítésére. Mellrákos eseteknél írták le a maitake gomba jótékony hatását, az adenozinszármazékokat tartalmazó, lepkebábokon élősködő vörös rovarrontó gombát pedig ugyancsak sokoldalúan használja fel a kínai gyógyászat, ciklikus peptidjei közül az egyik Alzheimer-kór elleni hatással is bír.

Növelte a betegek élettartamát kemoterápia mellett a Shiitake gomba lentinán nevű béta-glükántja, amit egyes – 10-15 évre visszatekintő – vizsgálatok szerint a vastagbél-, tüdő- és gyomorrákos betegeknél tapasztaltak. Méhnyakrákban a sugárterápia miatt megváltozott immunológiai paraméterekre volt jótékony hatással a hasadtlemezű gombából kinyerhető szizofirán, amely Japánban engedélyezett, intravénásan alkalmazott gyógyszer.

A legismertebb gyógygomba a pecsétviaszgomba, amellyel kapcsolatban több ezer közlemény született az elmúlt évtizedekben, de ezek egy része bizonytalan. Futó preklinikai, és gyarapodó humán vizsgálatokban is igyekeznek igazolni immunmoduláns és gyulladáscsökkentő hatását, ám a későbbi, potenciális alkalmazhatóság érdekében további kutatásokra lenne szükség.

A (gyógy)gombák piaci helyzete

Gombaalapú daganatellenes gyógyszer Magyarországon nincsen forgalomban, ám étrend-kiegészítőként számos gombakészítmény érhető el a boltokban, gyógyszertárakban. Bár az étrend-kiegészítőknek nem tulajdoníthatóak betegség megelőzésére, gyógyítására, kezelésére vonatkozó hatások, a nem kellően szabályozott termékkategória számos visszaélésre ad lehetőséget, ami kockázatot jelent a betegek számára – hívta fel a figyelmet a kutató.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet étrend-kiegészítő listáján több száz gombaeredetű készítmény szerepel. Az összetevők leírása pontatlan és hiányos, szerepel közöttük termőtest, micélium, sőt, spórapor is. Rengeteg gyógygombakészítmény érhető el interneten, hirdetik immunerősítő, tumorgátló hatású szerként is.

Bár vannak pozitív példák, amelyek alapján a gombák vegyületei a daganatterápiában, vagy akár adjuváns szerként alkalmazhatóak, gyógyszerészként is szükséges az alapos tájékozódás – összegezte Ványolós Attila.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés