hirdetés
hirdetés
2021. október. 25., hétfő - Blanka, Bianka.
hirdetés

Gyakran a sztrádákon ér véget az altatók versenye

Ahogyan mind több és többféle altató kerül forgalomba, úgy növekszik a felhasználók száma is. Az Egyesült Államok preventív szolgálata, a CDC adatai szerint az altatók felírása az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott, és az időskorúak szedik a legnagyobb arányban ezeket a szereket.

A Bloomberg beszámolója szerint a CDC statisztikai központja 2005 és 2010 között elemezte az altatók forgalmát. Eszerint az amerikai felnőttek 4 százaléka használt a közelmúltban valamilyen altatót, míg a 80 évesnél idősebbek között ennek aránya 7 százalék. A nemi arányok is jellegzetesek: inkább a nők nyúlnak az alvás elősegítésének e formájához.

A vényfelírások számának emelkedése ellenére az altatók piaca nem könnyű terep. Az eladási volumenek az új generikus készítményeknek köszönhetően csökkennek, és egyre több szereplő lép be a gyártásba és forgalmazásba, akik egymással is harcolnak a túltelített piacon. A Sanofi Ambientjének szabadalmi oltalma lejárt, ami szabad utat engedett a generikumoknak, az újonnan elfogadott altatók pedig egymással versengenek a fogyasztókért. Miután a Purdue Pharma 100 millió dolláros hirdetési kampánya nem hozta meg a kívánt eredményt az Intermezzo eladási statisztikáiban, a cég tavaly újabb 29 millió dollárt szánt a közvetlenül a fogyasztókat megcélzó reklámokra, emellett több száz gyógyszerügynökét is ráállította a szer forgalmának fellendítésére A Purdue bevezető reklámkampánya volt a legnagyobb 2005 óta, amikor a Lunesta népszerűsítésére először 100 millió dollárt, majd a következő évben újabb 320 millió dollárt áldozott.

A nehezedő körülmények ellenére a gyártók továbbra is lehetőséget látnak az altatószerekben. A jelenlegi altatók nem mindenkinél hatnak megfelelően, de akiknél igen, azoknál is sokszor csak marginális előnyök jelentkeznek, így továbbra is kereslet mutatkozik az újabb és újabb ajánlatokra. Ebből a szempontból a Merck is nagy reményeket fűz egyik potenciális szeréhez, a suvorexanthoz. A Lunestával és az Ambiennel ellentétben a suvorexant a szervezet ébrenléti állapotáért felelős neurotranszmittert blokkolja, ennél fogva kisebb az esély arra, hogy egyidejűleg befolyásolja a memóriát vagy a figyelmet is – állítják a kutatók.

Az altatókkal kapcsolatban ugyanis újra és újra visszatérnek a biztonságossági aggodalmak. Az FDA például azt gyanítja, hogy bizonyos altatók felelősek egyes közlekedési balesetért, amikor a sofőr úgy ül autóba, hogy még mindig álmos a bevett altatótól. Éppen ezért az új altatók engedélyezési eljárásai igen szigorúak. Januárban a hatóság azt kérte az Ambien és más zolpidemtartalmú altatók gyártóitól, hogy csökkentsék felére a nők számára javasolt dózist. Ezt követően, májusban a Mercknek kellett szembesülnie az FDA suvorexanttal kapcsolatos aggodalmaival. Az FDA szakértői a szer nagyobb dózisai ellen foglaltak állást annak ellenére, hogy a nagyobb adagok hatásosabbnak bizonyultak, és ezen aggodalmukat a betegbiztonsággal indokolták

Alvászavarok kezelése

Az alvászavarok hátterében lelki problémák, főként fájdalommal járó betegségek, vagy az életvitellel, alvási szokásokkal kapcsolatos hibák húzódhatnak meg. Az elalvási nehézségek és az indokolatlan éjszakai felébredések rendszeres jelentkezése esetén először a kiváltó okot kell kideríteni, és – amennyiben mód van rá – azt kell csökkenteni, vagy megszüntetni. Az altatószerek alkalmazására kizárólag átmeneti jelleggel, ún. tüneti terápiaként kerülhet sor.

Számos olyan tényező van, ami az életmódunkkal összefüggésben megzavarhatja az éjszakai, kellő időtartamú, nyugodt pihenést:

– Késő délután és este – az emberek többsége számára – kerülendők a központi idegrendszer fokozott izgalmát előidéző szerek, például a koffeint tartalmazó kávé, az erős tea, de az efedrint, teofillint tartalmazó gyógyszerek és a testsúlycsökkentésre használatos készítmények, étrend kiegészítők is. Egyesekre azonban a koffein „fordítva” hat, és egy csésze kávé segíti őket az elalvásban. Ennek – főként idős embereknél – az az oka, hogy az alvási nehézségekkel az agy romló vérellátása áll összefüggésben, és a koffein az agyi ereket tágítva javítja a sejtek oxigén-ellátását, ezzel – paradox módon – elősegíti az elalvást.

– Fontos, hogy biztosított legyen a napközbeni fizikai igénybevétel, a kellemes fáradtságot okozó testmozgás. Nem ajánlott azonban a lefekvés előtti intenzív testmozgás, mivel ennek kapcsán a testünkben felszaporodó anyagok ( adrenalin, endorfinok) kifejezetten gátolják az elalvást. Hasonló alapon nehezíti az elalvást egy izgalmas film, vagy könyv olvasása is.

– A napközbeni bóbiskolás, különösen estefelé, szintén megnehezíti az éjszakai nyugodt alvást. Főként előrehaladottabb életkorú embereknél – az agyi vérellátás romlásával összefüggésben – gyakori probléma a többszöri nappali szunyókálás, ami törvényszerűen az éjjeli alvásszükséglet kárára megy.

–  Elalvás előtt jó, ha megszüntetjük az éhségérzetet, de a nehéz ételek fogyasztása sem ajánlott.

– Kifejezetten rontják az alvás minőségét bizonyos gyógyszercsoportok is, például a depresszió elleni készítmények, pajzsmirigyhormonok, mellékvesebeteg hormonok, egyes – Parkinson kór elleni – medicinák, sőt még bizonyos vérnyomáscsökkentők is.

Az altató gyógyszerek alkalmazásának fő szabályait az alábbiakban foglalhatjuk össze:

– átmeneti időre használhatók.

–  testi, lelki problémák, betegségek okozta álmatlanság kezelésénél alkalmazhatók.

–  nem használhatók az alvási zavarokat okozó életmód hibák és szokások korrigálására.

– olyan szereket kell választani, amelyek hatástartama rövid, ha csak az elalvás a probléma, illetve közepes hatástartamút, ha az éjszakai átalvással is gondok vannak.

– kerülni kell a hosszú hatástartamú szereket, mert azok erősen károsítják a másnapi teljesítőképességet; álmosságot, koncentrálási zavart, lassult mozgást, sőt depressziót is okozhatnak. (Ezek szerencsére már többségükben kikerültek a gyakorlatból.)

–  kifejezetten kerülendő az alkalmazásuk terhességben és szoptatás idején, mert károsíthatják a magzatot, illetve az újszülöttet.

–  használatuk nem ajánlott Alzheimer kórban szenvedőknél vagy ún. demens (időskori elbutulás) betegeknél, mert fordított hatást válthatnak ki; izgatottságot, zavartságot okozhatnak. 

MIk a veszélyek? 

Az altatók tartós alkalmazásának számos veszélye van, amelyek közül az egyik legjelentősebb a hozzászokás, az ún. „függőség” kialakulása, ami azt jelenti, hogy a krónikusan alkalmazott altató hirtelen megvonásakor nyugtalanság, szorongás, izomgyengeség, túlzottan alacsony vérnyomás léphet fel. Érdekes ellentmondás, hogy a megvonási tünetek erősebbek a rövid és közepes hatástartamú készítményeknél, amelyek egyébként kevésbé rontják a másnapi teljesítményt. Ezzel magyarázzák, hogy egyeseknél a rövid és közepes hatástartamú altatók másnap izgatottságot, nyugtalanságot okoznak, mert olyan gyorsan kiválasztódnak a szervezetből, hogy a hatás lecsengése után enyhe formában jelentkeznek az elvonási tünetek.

A hosszú hatástartamú – egyébként elavultnak számító – készítményeknél ilyen jelenség nem tapasztalható, mert a szervezetből való kiürülésük tovább tart. Fontos tudni, hogy az alkohol és az altatók egymás hatását nagyon erősen felfokozzák, emiatt akár az életet veszélyeztető légzési problémák is felléphetnek. A „vezet, vagy iszik” szlogen mintájára el kell dönteni, hogy valaki „altatót szed, vagy iszik”.

Különösen nagy veszélyt jelent az alkohol és az altatók együttes hatása azoknál, akiknek ún. alvási apnoe problémájuk van, a légzéskimaradás időtartama jelentősen megnőhet, és súlyos keringési problémák léphetnek fel.

Kevesen tudják, hogy az erősen horkoló személyek számára is veszélyes lehet az altatók alkalmazása már önmagában is, de a kockázat alkohollal kombinálva a sokszorosára nő. Ugyancsak tilos altató hatása alatt autót vezetni, vagy veszélyes gépen dolgozni, ezt főként a hosszabb hatástartamú, lassabban kiürülő készítmények szedésénél kell szem előtt tartani. A páciens bár már felébredt, a gyógyszer hatása azonban még nem csengett le a szervezetben, és a reflexek, az érzékelés még erősen csökkent.

Az altatószerek hatása alatt az ún. rövidtávú memória romlik, gyakori az elalvást megelőző időszakra vonatkozó teljes emlékezetkiesés is. Ezt a „mellékhatást” az orvosi diagnosztikában a betegek javára használják ki, amikor egy ébrenlétben végzett fájdalmas, kellemetlen beavatkozás előtt altató injekciót adnak a páciensnek, pl. vastagbéltükrözéseknél.

Az altatók csoportosítása

Barbiturátok –  Nyugtató, altatószerként, sőt narkózis előidézésére alkalmasak az adag nagyságától és a hatóanyag hatástartamától függően, azonban a nyugtató- altatószerként való alkalmazásuk visszaszorult. A gyógyszercsoport egyik nagy hibája, hogy a terápiás adag és a toxikus adag közti különbség, az ún. terápiás szélesség kicsi, könnyen túl lehet adagolni őket, könnyen okozhatnak légzésdepressziót.

A másik probléma ezekkel a vegyületekkel az, hogy gyorsítják a velük együtt alkalmazott gyógyszerek lebomlását a májban, így csökkentik azok hatását. Ez olyan hatóanyagok esetében veszélyes, ahol az adott hatóanyag hatásának érvényesülése megfelelő koncentrációhoz kötött, például fogamzásgátlók, vagy bizonyos véralvadásgátlók.

A barbiturátokhoz való hozzászokás nagyon kifejezett, az azonos hatás eléréséhez krónikus alkalmazásnál növelni kell az adagot, amivel párhuzamosan a mellékhatások és a kockázatok is növekednek. A csoportba tartozó gyógyszerekkel sok a visszaélés, nem véletlen, hogy az ún. veszélyes psychotrop gyógyszerek közé lettek besorolva.

Benzodiazepinek – (NITRAZEPAM, TEMAZEPAM, MIDAZOLAM, BROTIZOLAM)

Nyugtató- és altatószerként nagyon népszerűek, főként azért, mert a barbiturátokkal ellentétben a terápiás adag és a toxikus adag közti különbség nagy, nehezebben lehet őket túladagolni. A központi idegrendszer működését döntően csak a hatásuk ideje alatt befolyásolják, és relatíve kevés gyógyszerrel nem adhatók együtt. Ugyanakkor tartós alkalmazásuk ugyanúgy függőséget okoz, és az átmeneti használatuk után is ajánlatos az elhagyást fokozatosan végrehajtani.

Nem benzodiazepin típusú vegyületek –  ezek a készítmények a benzodiazepinekkel azonos kötődési helyen hatnak. Ezek is a divatos altatószerek közé tartoznak, kémiai szerkezetükben különböznek a benzodiazepinektől, de hatásukban, mellékhatásukban, veszélyeikben hasonlóak.

Melatonin és melatonin hatást kiváltó szerek  a melatonin az emberi szervezetben termelődő anyag, amely részt vesz az alvás és az ébrenléti állapot ritmusának szabályozásában. Alkalmazásuk nem kifejezetten alvászavarok esetén ajánlott, hanem olyankor, amikor például időzónák átlépése, vagy 3-műszakos munkavégzés megzavarja a szervezet normális alvási-ébrenléti ritmusát. A készítményeket 1 órával a tervezett lefekvési idő előtt kell bevenni.

Dr. Matejka Zsuzsanna
a szerző cikkei

(forrás: Bloomberg)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés