hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 13., csütörtök - Ipoly.
hirdetés

Folytadódnak a gyógyszermaradvány felmérések

A gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása a tisztítási folyamat során a mai napig nem megoldott. Mivel a tisztító műből elfolyó vizet természetes vizek fogadják be, a gyógyszermaradványok ezekben a felszíni vizekben is megjelennek.

hirdetés

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) Adaptációs Neuroetológia Kutatócsoportja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Igazságügyi Orvostani Intézetében működő Toxikológiai Laboratóriumával együttműködve 2017-ben egy több hatóanyag csoportra kiterjedő, felmérő jellegű mintavételeken, és azok műszeres vizsgálatán alapuló, egész évre kiterjedő gyógyszermaradvány felmérést végzett a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) megbízásából. E kutatások során a humán eredetű hormon- és gyógyszermaradványok jelenlétének felmérését végezték el a Zalában, a Kis-Balatonban és a Balatonban.

Ugyan a szennyvíztisztító technikák folyamatosan fejlődnek, a gyógyszerhatóanyagok teljes eltávolítása a tisztítási folyamat során a mai napig nem megoldott. Mivel a tisztító műből elfolyó vizet természetes vizek (patakok, folyók, tavak) fogadják be, a gyógyszermaradványok ezekben a felszíni vizekben is megjelennek. A szennyvíztisztítók kifolyójában a gyógyszerszennyezések koncentrációja általában tízszerese annak az értéknek, mint amit néhány kilométerrel lejjebb a befogadó folyókban lehet mérni. Ez a koncentrációcsökkenés az öntisztulás és a hígulás együttes eredménye. Ebből adódik, hogy a nagyobb vízhozamú folyókban (pl. Duna) általában alacsonyabb gyógyszer-hatóanyag koncentrációkat mérhetünk, mint a kis vízhozamú, de sűrűn lakott területeken átfolyókban (pl. Sajó, Nádor csatorna, Zagyva, stb.).

A felszíni vizek gyógyszermaradvány tartalmáról először az Egyesült Államokban számoltak be 1970-ben. Európában később, 1985-ben Angliában jelent meg az első ilyen összefoglaló tanulmány. Azóta az említett analitikai fejlődésnek köszönhetően nőtt a vizsgáló módszerek érzékenysége, ezáltal emelkedett a kimutatható gyógyszermaradványok száma is. Az USA-ban még a nemzeti parkok vizeiben is kimutattak gyógyszerszennyezéseket, bizonyítva, hogy ahol az emberek megjelennek, oda magukkal viszik a hatóanyag szennyezéseket is. Manapság kínai folyókból, tavakból, halastavakból mérték a legnagyobb mértékű szennyezést hormonmaradványok és gyógyszerhatóanyagok tekintetében. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint manapság Európa a világ legnagyobb vegyi anyag termelő régiója, amely a világ össz vegyianyag termelésének közel 40%-át adja. Ennek ellenére a kontinensünkön mért gyógyszermaradvány szennyezések messze elmaradnak a Kínában mért értékektől.

Hazánkban a Balaton és vonzáskörzetéből ilyen adatok sokáig egyáltalán nem álltak rendelkezésre. Az MTA ÖK BLI Adaptációs Neuroetológia Kutatócsoportja az utóbbi néhány évben kezdte meg az ilyen irányú kutatásait.

A gyógyszermaradvány analízisek eredményei alapján elmondható, hogy a leggyakoribb és legnagyobb mértékű szennyezésekként az epilepszia ellenes és az antidepresszáns terápiában alkalmazott karbamazepin, lamotrigine és cinolazepam hatóanyagok bizonyultak. A szennyezések hátterében a széleskörű felhasználás, a krónikus-terápiás alkalmazás és a közforgalomban kapható készítmények magas hatóanyag tartalma (200-500 mg/tabletta) állhat.

Összességében, a szennyezések mértéke az európai átlag körülinek mondható, ami sajnálatos, azonban várható jelenség, hiszen az emberi tevékenység óhatatlanul nyomot hagy a környezeten. Továbbá, az említett EU-hoz és az USA-hoz képest nem használunk sem modernebb, sem más specifikus tisztítási eljárásokat.
Tekintettel arra, hogy a tó utóbbi években tapasztalt megfelelő vízminősége kiemelkedő mértékben hozzájárul a Balaton vonzerejéhez és nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű (a Balaton a második legfontosabb turisztikai célpont Magyarországon), mindnyájunk közös érdeke, hogy ez továbbra is fennmaradjon. Ehhez, véleményünk szerint egy megfelelő kapacitású monitorozó rendszer kiépítése lenne szükséges. Analitikailag ez ma már kivitelezhető (alacsony kimutatási határok, egy mintából több hatóanyag szimultán mérése, gyorsaság, pontosság, ismételhetőség), azonban hazánkban a Balatonon és annak vízgyűjtő területén jelenleg még nem áll rendelkezésre ilyen komplex rendszer.

A teljes cikk

(forrás: www.okologia.mta.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés