hirdetés
hirdetés

Fiatalokat kérdeztek az étrend-kiegészítőkről

A magyar fiatalok csaknem fele fogyasztott valamilyen étrend-kiegészítőt az elmúlt évben, ugyanakkor közel egyharmaduk úgy vélik hogy ezek gyógyszernek minősülnek, írja az Adózóna.

hirdetés

A válaszadók egyharmada ugyancsak tévesen azt gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással bírnak, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és a TÁRKI közös kutatásából, amelyet az Adózóna ismertet.

A felmérésből többek között kiderül, hogy a kitöltők több mint kétharmada (69%) tisztában van azzal, hogy az ilyen típusú termékek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, azonban 14,2%-uk úgy gondolja, hogy az ilyen típusú termék a gyógyszerek egy csoportjába tartozik, valamivel többen pedig (16,8%) nem tudják, hogy pontosan milyen kategóriába esnek. A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy válaszadók közel fele-fele arányban válaszolták azt, hogy szedtek (46,9%), illetve nem szedtek (44,2%) étrend-kiegészítőt, míg 8,8%-uk erre a kérdésre nem tudott válaszolni.

A VOLT Fesztivál látogatóival készített felmérésben a demográfiai változókat figyelembe véve azt látjuk, hogy a férfiakhoz képest a nők körében valamivel gyakrabban fordul elő az étrend-kiegészítők fogyasztása (43, illetve 50%), ugyanakkor a két nem között nincs különbség abban a tekintetben, hogy mekkora arányban nem fogyasztottak ilyen terméket a megelőző évben (44,6-44,6%).

Az életkori csoportokat megvizsgálva kiderül, hogy az életkor növekedésével az étrend-kiegészítőt fogyasztók aránya is emelkedik: a 18-22 évesek 31%-a, a 23-30 évesek 52%-a, míg a 31 évesnél idősebb korcsoport 63,6%-a szedett már életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt.

A különböző iskolai végzettségűek vizsgálatakor az látható, hogy legnagyobb arányban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik szedtek már étrend-kiegészítőt (60,8%), míg a középfokú vagy alapfokú végzettséggel rendelkezőknél az ilyen terméket szedők aránya alacsonyabb (32,7%, illetve 44,4%). Ezzel összefüggésben, a tanulók csoportján belül 35% az étrend-kiegészítőt szedők aránya, míg a dolgozóknál ez 53,4%.

A HENT és a TÁRKI idei közös kutatása alapján a kitöltők túlnyomó többsége tájékozottnak tekinthető annak eldöntésében, hogy tudják-e, miben különböznek az étrend-kiegészítők az élelmiszerektől, illetve a gyógyszerektől: 86,7%-uk szerint az étrend-kiegészítő egy jellemzően tabletta vagy kapszula forma, ami a természetes hatóanyagokat koncentrált formában tartalmazza és csupán 3,5%-uk gondolja úgy, hogy az étrend-kiegészítők semmiben sem különböznek az élelmiszerektől.

A válaszadók több mint négyötöde (84,1%) szerint a gyógyszereket terápiás, gyógyító céllal alkalmazzuk, míg az étrend-kiegészítőket egészségmegőrző céllal. A válaszadók elenyésző része (5,3%) viszont nem tesz különbséget az étrend kiegészítésére szolgáló termékek és a gyógyszerek között.

Az étrend-kiegészítők ismérveivel kapcsolatban a kérdőívet kitöltők 83%-a gondolja úgy, hogy ezek a termékek csak természetes anyagokat tartalmazhatnak, valamint egyharmaduk (33,9%) szerint ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek. A válaszadók 49,1%-a szerint egyébként az étrend-kiegészítők szedéséhez nem szükséges orvosi felügyelet.

(forrás: adózóna.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés