hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

Oltások: 214 bejelentés, 37 oltási baleset

Felülvizsgálják a HPV elleni vakcinát

A védőoltást ellenzők inkább a jobb módú dunántúli járásokban lelhetők fel, a hátrányos helyzetű térségekben soha.

hirdetés

Egy, a közelmúltban diftériában meghalt spanyol kisfiú esete adta az apropóját annak a háttérbeszélgetésnek, amelyen az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) a hazai átoltottság, illetve a vakcinák esetleges mellékhatásairól adott számot. Mint kiderült, Magyarországon  tavaly összesen 2,5 millió védőoltást adtak be. A szakemberek ide sorolják nemcsak a közvélemény által kötelezőként ismert gyermek-, vagy serdülőkori védőoltásokat, hanem az általában lokális fertőzések – például fertőző májgyulladás vagy veszettség gyanúja – esetén beadott vakcinákat, valamint az ajánlott, ám az egészségpénztár által nem finanszírozott, illetve az influenza elleni védőoltásokat is. A fenti kör ráadásul tavaly ősszel tovább bővült, hiszen a tanévkezdés után az iskolákban megkezdték a 12 éves leányok nem kötelező, de ingyenes HPV elleni védelmét is.

Az oltások „utóéletét” – legyen szó akár a beadást követő egy, vagy 30 napról – szorosan követik a szakemberek. Vakcinák esetében azonban  szakmai megfontolásokból nem mellékhatásokról, hanem oltást követő nemkívánatos eseményekről (OKNE) lehet beszélni. Az ezzel kapcsolatos észrevételek érkezhetnek az orvosoktól, a szülőktől, illetve a beoltott személyektől is. Tavaly például 214 bejelentést tettek a hatóságoknál. Ez – derül ki a 2014-es évről szóló OKNE jelentésből – az összes oltás alig 0,01%-a.

Ami a részleteket illeti, a nemkívánatos események döntő többsége – háromnegyede – egy-két napig fennálló, maguktól megszűnő enyhe tüneteket takart. Az is előfordult, hogy egy éven aluli gyermekek esetében – inkább az aggódó szülők megnyugtatására – egy-két napos kórházi megfigyelést választották. A legnagyobb „tételt” azok a 12 éves kis-kamaszlányok jelentették, akik a HPV oltás felvétele során kisebb pánikreakciót produkáltak – leginkább vélhetően a tű szúrásától félve. Komolyabbak azok az esetek, amikor 30 napon belül meghal az oltást kapó személy. Tavaly két ilyen eset volt, de a halál nem volt kapcsolatba hozható a vakcinával. A fenti, 214-ből 37 egyébként úgynevezett oltási baleset volt.  Ilyenről, tudtuk meg Melles Mártától, az OEK főigazgató főorvosától, akkor van szó, amikor például egy több összetevőt tartalmazó védőoltásnál, az egyik fajtából az előírt egy helyett két ampullát használnak fel.

A tavaly ősszel kezdődött, s idén tavasszal folytatódott  iskolai HPV oltás-kampány sikeresen lezajlott, az érintett 12 éves lányok átoltottsága eléri a 80 százalékot. Mint arról a MedicalOnline korábban többször is hírt adott, e vakcina három évnyi adagjának beszerzésére  – amely patikában, magánúton vásárolva 90 ezer forintba kerül! – 1,7 milliárd forintot fordít az állam. Az iskolai oltás ingyenes, de nem kötelező. Dániából érkezett javaslatra egyébként a vakcinák törzskönyvezését végző uniós gyógyszerügynökség, az EMA a HPV oltóanyag felülvizsgálatát indítja el, mivel a bejelentést tevő országban az injekció beadását követően többféle egészségügyi probléma jelentkezett, így például erősebb szívdobogás.  Az EMA tehát arra keres majd választ, hogy ez valóban a HPV oltóanyag vagy inkább a kamaszkor, például az ekkor átalakuló hormonháztartás számlájára írható-e.

A hazai átoltottsági arányok nemzetközi szinten is igen imponálóak, a kötelező gyermekkori védőoltások esetében 99,8-99,3 százalék között mozognak. A példamutató hazai gyakorlat fenntartására több mint 4 milliárd forintot fordít az állam – gyermekenként körülbelül 60 ezer forintot –, igaz ez az összeg általában három évi vakcina mennyiség beszerzéséhez szükséges – külön számítva a HPV-t.

A védőoltás ellenes társaság egyébként a közelmúltban kapcsolatot keresett az Országos Epidemiológiai Központtal. Az OEK válaszában tudatta, hogy ettől nem zárkózik el, ám hogy mi lesz a folytatás, azt egyelőre még nem tudni. A szakemberek úgy vélik, az oltásellenzők valós számánál jóval nagyobb a hangerejük. Az is elgondolkodtató, hogy híveik inkább a jobb módú dunántúli járásokban lelhetők fel, a hátrányos helyzetű térségekben soha. A spanyol kisfiú halála is ellenük dolgozik, hiszen Spanyolországban 1986 óta nem fordult elő diftéria, s itt egy olyan család került a figyelem középpontjába, akik elmondták: a védőoltást ellenzők érveinek hatására nem oltatták be gyermekeiket.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés