hirdetés
hirdetés

Európában is forgalomba hozatali engedélyt kapott a pembrolizumab

Japán, az Egyesült Államok és Kanada után az Európai Gazdasági Térségben is forgalomba hozatali engedélyt kapott a PD-1-gátló pembrolizumab, így a világ több mint 35 országában kínál engedélyezett immun-onkoterápiás alternatívát az előrehaladott stádiumú melanoma ellátásában.

hirdetés

Az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) Humán alkalmazásra szánt orvosi termékekkel foglalkozó bizottságának (CHMP) májusi ülésén született támogató döntés nyomán július derekán az Európai Bizottság engedélyezte a pembrolizumab hatóanyagú immunonkológiai készítmény, a Keytruda® (50 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz, MSD) forgalomba hozatalát, így hosszas várakozás után az Európai Unió tagországaiban, továbbá Svájcban, Lichtensteinben, Izlandon és Norvégiában is elérhetővé válhat a PD-1-gátlók e jelentős képviselője. Javallata az előrehaladott (nem reszekábilis vagy metasztatikus) melanomában szenvedő felnőttek kezelése monoterápiában.

A pembrolizumab hatóanyagú Keytruda Japánban tavaly augusztusban, az Egyesült Államokban egy hónnappal később kapott forgalomba hozatali engedélyt, Kanadában pedig idén május óta engedélyezett ugyanilyen javallattal. A monoklonális antitest célpontjai a T-limfociták: a programozott sejthalál beindításáért felelős PD1-receptor gátlószereként megakadályozza, hogy a tumorsejtek megbújjanak a detektálásukra és elpusztításukra irányuló immunválasz elől.

 

Hatásosság

A daganatellenes immunválasz felerősítésével a pembrolizumab az első és egyetlen PD-1-gátló, amely előrehaladott stádiumú melanomában, monoterápiaként szignifikánsan javítja a progressziómentes túlélést a kórkép jelenlegi standard kezelésének számító ipilimumab-kezeléssel összevetve, függetlenül attól, részesült-e a beteg korábban ipilimumab-terápiában vagy sem.

Az Európai Bizottság jóváhagyó döntése három klinikai vizsgálat (KEYNOTE-001, -002, -006) adatain alapul, amelyekben több mint 1500, előrehaladott stádiumú melanomában szenvedő beteg részesült pembrolizumab-terápiában első vagy többedik vonalban, és a hatásosság értékelését számos befolyásoló tényező – köztük a korábbi kezelés jellege, a prognosztikai faktorok, a tumor jellemzői és a BRAF-mutációs státusz – figyelembevételével végezték.

 

Biztonságosság

Az engedélyezéshez benyújtott biztonságossági adatok (n=1012) tanúsága szerint a pembrolizumab-kezelés leggyakoribb (azaz a betegek több mint 10 százalékánál előforduló) mellékhatásai a hasmenés (15%), a hányinger (12%), a bőrviszketés (25%) és bőrkiütés (25%), az ízületi fájdalom (13%) és a fáradtság (33%), amelyek többnyire enyhe-középsúlyos formában jelentkeznek. A legsúlyosabb nemkívánatos hatások az immunmediált hatásmechanizmusból erednek – ilyenek a pneumonitis, a colitis, a hepatitis, a nephritis, az endocrinopathiák, az uveitis, a myositis, a pancreatitis, illetve a súlyos bőrreakciók, ezek azonban kezelhetőek.

 

Klinikai jelentőség

A melanoma új, immuntámadáspontú kezelési lehetőségei a túlélés jelentős javulásával biztatnak. A bőrrák e nagy malignitású formájának incidenciája jelentősen nőtt az elmúlt négy évtized során, és az előrehaladott stádiumú betegség ötéves túlélési aránya még ma is elkeserítően kicsi: az Egyesült Államokban a becslések szerint 15–20 százalék, Európában 5–22 százalék között mozog. Az újonnan diagnosztizált melanomás esetek száma Európában évi 100 ezerre tehető, ami közel fele a betegség globális incidenciájának.

Deepak Khanna, az MSD európai régióért felelős elnökének nyilatkozata szerint az európai országok kormányaival és az egészségbiztosítókkal kapcsolatos tárgyalások már folyamatban vannak annak érdekében, hogy a pembrolizumab minél rövidebb időn belül a gyógyítás szolgálatába állhasson.

 

A KEYNOTE vizsgálatokról röviden

Az 1b fázisú, nyílt dózisösszehasonlító KEYNOTE-001 vizsgálatban megelőző ipilimumab-kezeléstől mentes és korábban ipilimumabbal (és BRAF V600 mutáció-pozitivitás esetén kiegészítő BRAF- vagy MEK-inhibitorral) kezelt betegek vettek részt. A három hetente, 2 mg/ttkg-os adagban alkalmazott pembrolizumab az előzetesen kezeletlen betegek körében 33 százalékos hatásarányt, az ipilimumabbal már kezelt populációban 25 százalékos hatásarányt biztosított.

A II. fázisú, multicentrikus, véletlen besorolásos KEYNOTE-002 vizsgálatban az előrehaladott stádiumú melanoma korábbi ipilimumab- ± BRAF-/MEK-gátló kezelését követően alkalmazták a pembrolizumabot (három hetente 2 vagy 10 mg/ttkg-os adagban), kontrollként a vizsgálók által szabadon megválasztható kemoterápiával összevetve. A pembrolizumab-kezelés 6 és 9 hónap elteltével egyaránt hatásosabbnak mutatkozott a kemoterápiánál: a két időpontban a progressziómentes túlélés több mint két-, illetve háromszorosa volt a kemoterápiával elérhetőnek.

A III. fázisú, multicentrikus, véletlen besorolásos KEYNOTE-006 vizsgálatban a pembrolizumab (2 vagy 3 hetente 10 mg/ttkg) a progressziómentes túlélés és a teljes túlélés tekintetében is hatásosabbnak mutatkozott az ipilimumab kontrollnál: a 6, illetve 9 hónapos becsült progressziómentes túlélési arány 47 és 40 százaléknak adódott a kéthetenkénti kezelés, illetve 46 és 42 százalékot ért el a három hetenkénti pembrolizumab-terápia ágán, míg az ipilimumabbal kezelt betegcsoportban mindössze 27, illetve 16 százalék volt. A pembrolizumabbal kezelt betegek egyéves teljes túlélési aránya a kéthetenkénti kezelés mellett 74 százalék, a három hetenkénti kezelés mellett 68 százalék volt, az ipilimumabbal kezelt betegeké pedig 58 százalék.

 

(Források: EMA, MSD)

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés