hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

A patikák bevételeit is érinti a cafeteria-rendszer változása

Étrend-kiegészítőt egészségkártyára?

A cafeteria-rendszer átalakítása számos egészségügyi szolgáltatót, így a patikák bevételét is érzékenyen érinti, nem véletlen, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) együttműködési megállapodást kötött az önkéntes pénztárak szövetségével.

hirdetés

A júniusban elfogadott 2017-es adótörvények alaposan átrajzolják a munkaadói juttatások körét. A cafetéria rendszeréből kikerül számos elem, vagy változik ezek adótartama, amely ily módon szinte egyet jelent a kiiktatásukkal. Ez  utóbbi körbe kerültek a munkaadó által idén még igen kedvezményes, 34,51 százalékos adóteherrel járó önkéntes egészségpénztári befizetések.

Az egészségpénztárak fokozatos kiszorítása e körből már 2015-ben megkezdődött, amikor 200 ezer forintban határozták meg a kedvezményesen adózó munkáltatói támogatás felső határát. Nem véletlen, hogy ettől kezdve lanyhult a munkaadók pénztári befizetési kedve, egyes számítások szerint éves szinten átlagosan 30 ezer forintra csökkent egy-egy pénztártag esetében e juttatás mértéke. S bár a tagok magánbefizetései emelkedtek, ez nem tudta ellensúlyozni a pénztárak ily módon kieső bevételét. Ez utóbbi egyébként az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke szerint  éves szinten körülbelül 60 milliárd forintra tehető, amelynek 65 százalékát a munkaadók, a fennmaradó hányadot pedig a munkavállalók fizetik be.

Az adótörvények változásának eredményeként a munkaadó ugyan dönthet az egészségpénztári befizetés mellett, ennek adótartalma azonban már 49,94 százalék lesz, vagyis több mint 15 százalékkal több, mint idén. (A munkabérek adóterhe 66 százalék.) A munkaadók pénztárakkal kapcsolatos döntését több tényező befolyásolhatja, így többek között az is, hogy a nagy, sok embert foglalkoztató cégek egy részénél a kollektív szerződés részét képezi e juttatási forma. Így lehet, hogy e vállalatok menedzsmentje nem a befizetés teljes megszüntetése, hanem annak csökkentése mellett dönt reménykedik Kravalik Gábor. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy a munkaadók ugyanezen változások értelmében egy meglehetősen körülíratlan megfogalmazás szerint bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat adómentesen biztosíthatnak dolgozóiknak.

Az egészségkártyákon megjelenő összegek döntő hányadát a gyógyszertárakban esetleg gyógyászati segédeszköz boltokban költötték el az érintettek. Nem két fillérről van szó, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnökének kalkulációi szerint a patikák bevételének 6-8 százaléka a kártyára utalt támogatás felhasználásából származik. Sohajda Attila úgy számolja, forintosítva ez éves szinten 35-40 milliárd forintot jelent. A „kártyás bevétel” természetesen nem egyenlően oszlik el, bár ma már legfeljebb csak a legkisebb gyógyszertárakban nem lehet – akárcsak egy bankkártyával – egészségkártyával fizetni.

Más kérdés persze, hogy a patikákban sem teljesen „szabad a gazda”, kormányrendelet határozza meg, mely termékek vásárolhatók meg egészségkártyával, s melyek nem. A receptköteles, s főként az ártámogatásban részesülő készítmények szinte mindegyike az előbbi kategóriába tartozik, ám a Magyar Gyógyszerész Kamara – immár az önkéntes pénztárszövetséggel együttműködve – szeretné e termékek körét az étrend-kiegészítőkkel bővíteni.

A gyógyszerhamisítás elleni harc jegyében egyébként a kamara épp a nyár elején kötött együttműködési megállapodást étrendkiegészítő-ügyben a gyógyszerforgalmazók és gyártók szervezeteivel. Ennek keretében a nagykereskedők arra vállalkoztak, hogy csak olyan étrendkiegészítőt forgalmaznak, amelyek gyártója laboratóriumi dokumentumokkal képes igazolni: terméke valóban azokat az alapanyagokat, s abban az összetételben tartalmazza, amelyek a címkén szerepelnek. A patikákba ily módon már minőségbiztosított termékek kerülnek szemben a különféle áruházak polcain található, meglehetősen vegyes minőségű kínálattal. Az MGYK és az önkéntes pénztárak szövetsége ezért közösen lobbizik annak érdekében, hogy a patikákban kapható étrendkiegészítők egészségkártyára szintén megvásárolhatók legyenek. A gyógyszertárakban ugyanis a termék mellé egészségügyi szolgáltatás formájában kielégítő szakmai információt is kaphat a vásárló, közölte Hankó Zoltán, az MGYK elnöke.

 

Cafeteria változások 2017-től

Szűkül az eddigi béren kívüli juttatások köre, csak a SZÉP-kártya és egy új készpénzes kifizetés jellegű juttatás tartozik ebbe a fogalomba. A SZÉP kártya alszámlákra vonatkozó egyéni éves korlát-összegek nem változnak. Az új készpénzes kifizetési juttatás éves korlátja 100.000 Ft, mely összeget a munkában töltött idővel arányosítani kell.

Megszűnik a béren kívüli juttatásokra 2016. évben alkalmazott 200.000 Ft-os együttes éves keret, helyette a kétféle juttatásra együttesen az éves rekreációs keret összege vonatkozik, amely – amennyiben a munkáltató nem költségvetési szerv – 450.000, egyébként pedig 200.000 forint.

A korábbi béren kívüli juttatások (önkéntes pénztári hozzájárulások, utalványok, stb.) utáni adó és járulék mértéke 49,98%-ra nő.

Új elemként adómentesen fizethet a munkáltató mobilitási célú lakhatási támogatást. Az adómentességhez a törvény konkrét feltételeket határoz meg és előírja a minimálbérhez kötött összeghatárokat is. Az adómentes juttatás a foglalkoztatás első két évében akár a minimálbér 40 százalékáig is terjedhet. Az ezt követő 2 évben a minimálbér 25, majd még egy évig 15 százaléka lehet.  

Új adómentes elem lesz a munkáltató által biztosított bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, melyet nem lehet sem pénzben, sem utalvány formájában nyújtani. Az egészségügyi szolgáltatások körét később miniszteri rendeletben határozzák meg.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés