hirdetés
hirdetés
2023. február. 07., kedd - Tódor, Rómeó.
hirdetés

Empagliflozin: van még benne muníció

Elsőként sikerült egy antidiabetikumnál a kardiovaszkuláris rizikó szignifikáns csökkenését igazolni. A „győztes” a nátrium-glükóz-kotranszporter-2-gátlók csoportjába tartozó empagliflozin.

hirdetés

Az Európában és az USA-ban 2014-ben forgalomba hozatali engedélyt kapott, Magyarországon 2015 januárjától forgalmazott empagliflozin az EMPA-REG Outcome®-vizsgálat alapján csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási gyakoriságát a kardiovaszkuláris szövődmények szempontjából fokozottan veszélyeztetett 2-es típusú diabéteszeseknél.

 

EMPA-REG Outcome®-vizsgálat

A „gliflozinok”

A 2-es típusú diabétesz kezelésére alkalmas hatóanyagok egy új hatásmechanizmusú csoportját képviselik a nátrium-glükóz-kotranszporter-2 (sodium-glucose co-transporter-2; SGLT-2)-gátlók. A „gliflozinok”-ként emlegetett vegyületek ismert képviselői az empagliflozin, a dapagliflozin, illetve a hazánkban nem forgalmazott kanagliflozin.

A cukoranyagcserében fontos szerepet játszó vese naponta mintegy 180 g glükózt választ ki, aminek a jelentős része az SGLT-2-transzporter működése eredményeként visszajut a vérkeringésbe. A „gliflozinok” ebbe a folyamatba avatkoznak be; ugyanis szelektíven és reverzibilisen gátolják a vese proximális tubulusaiban található, a glükózt az inzulintól független módon a vizeletből a vérkeringésbe visszajuttató SGLT-2-t. A „gliflozinok” hatására a vizelettel ürült glükóz mennyisége nő.

A multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatba több mint 7000, fokozott kardiovaszkuláris rizikóval rendelkező, 2-es típusú diabéteszes beteget vontak be; akiknek a megfigyelése átlagosan 3,1 éven át tartott. Az EMPA-REG Outcome®-vizsgálat az empagliflozin 10, illetve 25 mg-os dózisainak a standard-terápia melletti alkalmazás esetén fellépő kedvező kardiovaszkuláris hatását tárta fel. Kontrollként a standard-terápia melletti placebo-kezelés szolgált. (Standard-terápia alatt egyéb antidiabetikumok, illetve a kardiovaszkuláris rizikó csökkentését célzó gyógyszerek pl. vérnyomás- és vérzsírszint-csökkentők szedése értendő).

A vizsgálat primer végpontja kardiovaszkuláris okra visszavezethető elhalálozás, illetve nem-halálos kimenetelő szívinfarktus vagy agyi érkatasztrófa volt. Az eredmények alapján az empagliflozin kezelés összességében 14 százalékkal csökkentette a primer végpontként szolgáló események bekövetkezésének gyakoriságát. Számszerűen: nem-fatális kimenetelű szívinfarktusnál 4,8, illetve 5,4 százalék; nem-halálos kimenetelű agyi érkatasztrófánál 3,5, illetve 3,0 százalék gyakoriságok adódtak empagliflozin, illetve placebo ágakon, ami nem takar szignifikáns eltérést. Ugyanakkor, a kardiovaszkuláris okokra visszavezethető elhalálozás jelentősen csökkent az empagliflozin-kezelés eredményeként: 5,9 százalékról 3,7 százalékra, azaz 38 százalékos relatív rizikócsökkenés valósult meg.

A nem-kívánatos kardiovaszkuláris események arányának csökkentése tekintetében nem mutatkozik jelentős különbség az empagliflozin 10, illetve 25 mg-os dózisai között.

 

Megválaszolásra váró kérdések

A kétségkívül pozitív eredmények mellett további vizsgálatokat igénylő kérdések merülnek fel. Csak az empagliflozinra vagy valamennyi SGLT-2-gátlóra jellemző a kedvező kardiovaszkuláris hatás? Mi áll a hatás hátterében – testsúlycsökkentés, vérnyomáscsökkentés vagy a diuretikus hatás? Vajon minden diabéteszes azonos módon profitálhat az empagliflozin szedéséből, vagy csak a fokozott szív- és érrendszeri rizikónak kitett idősebb korosztály?

(Forrás: Fiercepharma, Pharmazeutische Zeitung)

 

Dr. B. L.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés