hirdetés
hirdetés

Életeket menthetnek az oposszumok?

Egy, a kígyómarásra rezisztens oposszumok szérumából kivont fehérje laboratóriumban előállított aktív szakasza számos halálos harapású állat mérgének antidotuma lehet.

hirdetés

Az Ausztráliában őshonos oposszum (Didelphis virginiana) értékes gyógyszerrel gazdagíthatja az emberiséget: egy, az állat keringéséből kivont fehérje laboratóriumban előállított aktív fragmentuma számos halálos harapású vagy csípésű állat mérgének általános antidotuma lehet.

Akígyómarásra rezisztens erszényes régóta foglalkoztatja a tudósokat: a faj kígyóméreggel szembeni immunitása már az 1940-es évek óta ismert. Több mint két évtizede a biológiai toxinok semlegesítéséért felelős fehérjét (LTNF, Lethal Toxin Neutralizing Factor) is megtalálták, sőt, Dr. Binie V. Lipps az antidotumként viselkedő fehérje 10–15 aminosavból álló aktív fragmentumát is azonosította. Az ismeretek gyakorlati hasznosítására azonban nem történt előrelépés – egészen a közelmúltig.

Dr. Claire F. Komives és munkacsoportja nemrég sikerrel szintetizálta az LTNF protein első 11 aminosavából felépülő peptidláncot (LKAMDPTPPLW)   E. coli-ban, majd az LTNF-11 kémiai szintézisét is elvégezték, és egérkísérlettel igazolták, hogy a 11 aminosav alkotta peptid teljes mértékben neutralizálja az Észak-Amerikában és Mexikóban élő legnagyobb és legveszélyesebb csörgőkígyó, a Crotalus atrox (angol nevén Western Diamondback rattlesnake) és az ázsiai Russel-vipera (Daboia russelii) mérgét in vivo.  Bár a toxinok közömbösítésének mechanizmusa egyelőre nem tisztázott, feltételezik, hogy az LTNF-11 a toxikus molekulákhoz kötődve blokkolja azok szervezetkárosító hatását.

Dr. Komives és munkatársai kutatási eredményei több szempontból is előremutatóak. Egyrészt, mivel az E. coli felhasználásával kivitelezhető szintézis nagy mennyiségű antidotum előállítását teszi lehetővé kis költség árán, és a peptid könnyen kinyerhető a baktériumot tartalmazó közegből. Az előállítás gazdaságosságából adódóan az LTNF-11 kiválóan alkalmas lenne arra, hogy széles körben használják a világ gazdaságilag elmaradott térségeiben – így Indiában, Délkelet-Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában, ahol év mint év ezrek halálát okozza kígyómarás.

Másrészt, a baktérium által termelt peptid gyógyászati alkalmazásával kiküszöbölhető lenne a jelenleg alkalmazott – állati szérumból kivont – antimérgek legfontosabb hátránya: a szérumbeli allergének okozta nemkívánatos hatások (bőrkiütés, viszketés, asztmás lélegzés, tachycardia, láz, általános fájdalom) nagy gyakorisága. Az eddigi állatkísérletek azt jelzik, hogy az LTNF-11 peptidnek nincs ilyen mellékhatása.

Végül, az új antidotum egy további előnye, hogy valószínűleg egyetlen injekcióban beadható. Míg az ismert ellenmérgekből nem ritkán többszöri alkalmazásra is szükség van a megfelelő hatás eléréséhez, addig az LTNF-11 peptidből – legalábbis az eddigi biztonságossági adatok alapján – egyszerre beadható akkora dózis, amely a szervezetbe került teljes toxinmennyiséget neutralizálni képes.

Az eddigi kísérletek arra is következtetni engednek, hogy az LTNF-11 nemcsak a kígyómarással, hanem számos más faj – köztük pókok, skorpiók, sőt, növények és baktériumok – halálos toxinjaival szemben is védelmet nyújthat, így akár univerzális antidotum is lehet. A kutatócsoport terv szerint már a közeli jövőben megkezdi az e kérdés tisztázására irányuló preklinikai vizsgálatokat.

A Nemzetközi Toxikológiai Társaság (IST, International Society on Toxicology) adatai szerint világviszonylatban évente mintegy 421 ezerre becsülhető a kígyómarás-esetek és 20 ezer körülire tehető az ezekből eredő halálesetek száma.

A San Jose-i Egyetem magyar származású professzora az Amerikai Kémikusok Társaságának kongresszusán (249th National Meeting & Exposition of the American Chemical Society, március 22–26., Denver, USA) ismertette munkacsoportjának kutatási eredményeit.

(Forrás: EurekAlert!)

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés