hirdetés
hirdetés
2020. október. 27., kedd - Szabina.
hirdetés

Egyre több az ételallergiás

A nemzetközi vizsgálatok szerint az allergiás betegségek száma világszerte növekszik. A táplálékok által kiváltott allergiás betegségek prevalenciájának növekedése a modern életvitellel, a higiénés viszonyok, az étkezési szokások megváltozásával, a tartósított készételek fogyasztásával hozható összefüggésbe. Az utóbbi években a fejlett országok mellett a fejlődő országokban is nő a táplálékallergiások száma.

hirdetés

Az EuroPrevall nagy nemzetközi epidemiológiai vizsgálat megállapítása szerint a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül a tej, tojás, búza, szója, földimogyoró, dió, hal és a kagyló a leggyakoribb allergének. Az életkor is szerepet játszik: gyermekkorban leggyakoribb a tej- és tojásallergia, ezek jelentősége felnőttkorban háttérbe szorul. Az immunmediált allergiás reakció prevalenciája 6%-ra tehető, de pontos adatot nehéz megállapítani, mert nem minden, önmagát táplálékallergiásnak tartó egyénnél kerül sor evidencián alapuló diagnosztikára. A táplálékallergiák nagy számát befolyásolja a légúti szenzitizáció következtében a keresztreakció kialakulása, amelynek leggyakoribb klinikai megjelenése az orális allergia szindróma (száj, garat viszketése, duzzanata). A gyakoriság növekedése mellett jelentős, hogy a táplálékok okozta súlyos reakciók száma az utóbbi 10 évben a hétszeresére nőtt (1).

 

Támpontok az allergének kiszűréséhez

Az epidemiológiai adatok ismerete segíti a gyakorló orvost a betegség jobb felismerésében, és segítséget nyújt a racionális vizsgálatok kéréséhez. Ennek tükrében kijelenthető, hogy a nagyszámú allergénre vonatkozó panelek alkalmazása nem feltétlenül szolgálja a beteg érdekeit. Elég lehet a fent említett leggyakoribb élelmiszerekre vizsgálatot végezni a keresztreakciók figyelembevételével, és csak egyénre szabottan érdemes további allergénkeresést folytatni.

A gyakorlat számára segítséget jelent az is, ha a táplálékallergia patogenezisére gondolva tudjuk, hogy IgE-antitest-képződéssel járó IgE-mediált és nem IgE-mediált reakció lehetséges. Ez a felosztás segítséget nyújthat annak eldöntéséhez, hogy mely kórképekben lehet az IgE-antitest-kimutatáson alapuló vizsgálóeljárásoknak haszna. A nem IgE-mediált reakció esetében IgE-antitest nem mutatható ki, mivel az allergiás betegség kialakulásában celluláris reakcióval és a T-sejtek citokinjeinek szerepével kell számolni. A 1. táblázat a táplálékallergia által kiváltott tünetek osztályozását tartalmazza kialakulásuk immunmechanizmusa szerint (2).

 

1. táblázat: Táplálékallergia – immunmediált reakció (2)

IgE-mediált

Nem IgE-mediált 

 IgE- és nem IgE-mediált

anafilaxia

urticaria

angiooedema

bronchospasmus

rhitinitis

laryngospasmus

hasmenés, hányás

orális allergia szindróma 

enterocolitis

enteropathia

proctocolitis

atopiás ekzema

tejallergia

eozinofil oesophagitis

eozinofil gastroenteritis

 

 

A táplálékallergia esetében gyakran több allergénre is kialakul szenzitizáció (multiplex táplálékallergia). Gyakori a tej- és tojásallergia együttes előfordulása, de a tejallergiában alkalmazott szójakészítmények (főként gyermekek esetében) akár 50%-ban szójaallergia kialakulásával is járhatnak. Az olajos magvak, a gabonafélék, a tengeri halak és a tenger gyümölcsei között is fennállhat keresztreakció.

 

A táplálékallergia tünetei

A kialakult allergiás kórkép több szervrendszert is érinthet. A leggyakoribb előfordulás a szervek érintettsége szerint: bőr 64%, gyomor-bél rendszer 59%, légutak 33%, több szerv együttes érintettsége 72% (3). A 2. táblázat a táplálékok által kiváltott tüneteket mutatja (4).

 

2. táblázat: A táplálékallergia tünetei

Generalizált tünet

anafilaxia

Bőrtünetek

akut és krónikus urticaria, angiooedema, atópiás dermatitis

Gyomor-bél rendszeri tünetek

 

hányás, hasmenés, étvágytalanság, vashiányos anaemia, súlyfejlődés megállása, székrekedés, hasi fájdalom, gastrooesophagealis reflux, eozinofil oesophagitis, táplálékindukált colitis, proctitis

Légúti tünetek

ismétlődő felső légúti hurut, visszatérő obstruktív bronchitis, asztma, rhinitis, gégeoedema, ismétlődő serosus otitis

Egyéb tünetek

orális allergia szindróma

 

A táplálékallergiában a különböző kórképek esetében különbözik a tünetek időbeli megjelenése. Néhány perc és 2 óra közötti időszakban jelennek meg az IgE-mediált kórképek és a súlyos generalizált reakció, az anafilaxia is. A késői reakció 48 óra múltán, de akár több nap után is kialakulhat, ilyen esetekben T-sejtek által mediált reakció áll a folyamat hátterében.

 

A bizonyítékokon alapuló diagnosztika elemei

A táplálékallergia diagnózisának sarkalatos pontja a részletes anamnézis, amelynek ki kell terjednie a táplálkozási szokásokra, az életkorra, a családi atópiahajlamra; a tünetek időbeli megjelenését a táplálék elfogyasztásával összefüggésben kell vizsgálni. Nem hagyhatók figyelmen kívül a környezeti feltételek, a környezetszennyezés, háziállat tartása, aktív vagy passzív dohányzás. A jól megszerkesztett étrendi napló vezetése a legtöbb esetben irányt szab a kivizsgáláshoz.

Az IgE-mediált reakcióban IgE-antitest kimutatása és Prick-teszt végezhető. Az epicutan (atopy patch) tesztnek a celluláris reakció kimutatásában van szerepe, de gyermekkorban a vizsgálat elvégzését a súlyos lokális vagy generalizált reakció kialakulásának lehetősége miatt nem ajánlják.

A nem IgE-mediált reakcióban evidenciával igazolt szerológiai vizsgálat nem áll rendelkezésre, az IgG-tesztek alkalmazása nem ajánlott. A gasztrointesztinális traktus eozinofil gyulladásra utaló klinikai tünetek esetében a lokalizációtól függően gasztroduodenoszkópia vagy kolonoszkópia elvégzése szükséges szövettani mintavétellel (5).

A „gold standard” diagnosztikai eszköz az allergén táplálék kiiktatása az étrendből, amelynek ajánlott időtartama akut tünetek esetében 2 hét, atopiás dermatitis esetén 4 hét, gasztrointesztinális tünetek esetében 8 hét. Ezt követi a táplálékterhelés, az elvont táplálék visszaadása. Amennyiben tünetek nem alakulnak ki, az allergiás betegség megszűnésével lehet számolni, a tünetek ismételt megjelenése pedig a diéta további betartását teszi szükségessé. A terhelés elvégzésének megismétlése kórképtől, életkortól és allergéntől függően 6–12 hónap lehet, amit annak reményében végzünk el, hogy a betegség megszűnt (6). A magas specifikus-IgE-értéknek vagy a Prick-teszt erős pozitivitásának nagy a prediktív értéke az allergia fennállására vonatkozóan, ilyen esetben a per os terhelést nem javasolt elvégezni. Súlyos első reakció vagy anafilaxia esetében a terhelés elvégzése alapos megfontolást kíván (7). Csecsemőknél, kisgyermekeknél a nyílt terhelés rendszerint megfelelő, de minden olyan esetben, ahol a tünetek nem egyértelműek, a kórkép megítélése nem mentes a szubjektivitástól, a kettős vak, placebokontrollált terhelés elvégzése javasolt. Terhelés elvégzése minden esetben csak sürgősségi ellátásra felkészült intézményben történhet a váratlanul kialakuló anafilaxia veszélye miatt. Az anafilaxia ellátásában a nemzetközi és a hazai elfogadott protokoll szerint kell eljárni, az adrenalin-autoinjektor azonnali használata kötelező már az anafilaxia gyanúja esetében is (8).

 

Terápia

A táplálékallergia kezelése függ a szervi manifesztációtól. Gyomor-bél rendszeri tünetek esetében általában elég az eliminációs étrend, légúti és bőrtünetek esetében többnyire a betegség gyógyszeres és lokális kezelése is szükséges.

A táplálékelimináció az allergiát kiváltó táplálék teljes elhagyását jelenti az étrendből. Fontos az élelmiszerek pontos jelölése a csomagoláson, amelynek alapján az allergiás egyén ki tudja szűrni az összetevők közül a számára káros anyagot. Minden eliminációs diéta bevezetésekor nagy gondossággal kell eljárni, hogy az elhagyott táplálékok helyett megfelelő alternatívát ajánljunk. Az állati fehérjéket tartalmazó élelmiszerek eliminációja esetében felnőtteknél a kalciummal dúsított növényi eredetű élelmiszerek megfelelnek a táplálkozási igényeknek.

Más megítélés alá esnek a gyermekek, különösen tehéntej-allergia esetében. A fejlődésben lévő gyermek számára teljes értékű táplálék adása szükséges a növekedés, a fejlődés megfelelő biztosításához. Ezt fehérje-, energiatartalom, aminosav-összetétel, ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok vonatkozásában a csecsemők és kisgyermekek számára az életkori igényeknek megfelelően összeállított, extenzíven hidrolizált tápszerek biztosítják. Ezért törekszenek a gyermekorvosok, hogy 6 éves korig a tejallergiás gyermekeknél tápszerrel helyettesítsék a tehéntejet. Anafilaxia, több szervet érintő betegség, enteropathiával járó kórképek, a nyelőcső és a bél eozinofil gyulladása esetében aminosav-alapú tápszer adása szükséges. Tehéntej-allergiában egyéb emlősállat teje és tejterméke sem javasolható, de a borjú és marhahús kerülése is ajánlott. Ha több táplálékra érzékeny az egyén, nagy gondot kell fordítani az elhagyott élelmiszerek megfelelő pótlására. Gyermekeknél kimutatták, hogy a több táplálékra érzékeny egyénnél elmaradással lehet számolni a növekedésben, a fejlődésben (9).

A táplálékallergiában is időről időre előtérbe kerül az orális immunterápia, különösen a súlyos, nyommennyiségre is kialakuló anafilaxiás reakció esetében, de a kezelés során fellépő allergiás tünetek, esetenként anafilaxia kialakulása miatt az immunterápia alkalmazását a szakmai útmutatók nem ajánlják a mindennapi gyakorlatban.

 

Irodalom

1. Burney P, Summers C, Chinn S, Hooper P, van Ree R., Linholm J. Prevalence and distribution of sensitization to foods in the European Community Respiratory Health Survey: a EuroPrevall analysis. Allergy 2010;65:1182-8.

2. Turnbull JL, Adams HN, Gorard DA. Review article: the diagnosis and management of food allergy and intolerance. Aliment Pharmacol Ther 2015;41:3-25.

3. Host A, Halken S. A prospective study of cow’s milk allergy in Danish infants during the first 3 years in life. Clinical course in relation to clinical and immunological  type of hypersensitivity reaction. Allergy 1990;48:587-96.

4. Polgár M. A táplálékallergia diagnózisa és kezelése. Praxis 2010;19(10):23-9.

5. Fiocchi A, Schunemann HJ, Brozek J, et al. Diagnosis and Rationale for Action Against Cow’s Milk Allergy (DRACMA): a summary report. J Allergy Clinical Immunology 2010;126:1119-28.

6. Soares-Weiser K, Takwoingi Y, Panesare SS, Muraro A, Werfel T, Hoffmann-Sommergruber K, et al on behalf on the EAACI Food Allergy and Anaphylaxis  Guidelines Group: The diagnosis of food allergy: a systematic review and meta-analysis. Allergy 2014;69:76-86.

7. Santos A, Dias A, Pinheiro JA. Predictive factors for the persistence of cow’s milk allergy. Pediatr Allergy Immunol 2010; 21(8):1127-34.

8. Mezei Gy. Az anafilaxia elsődleges ellátása. Gyermekorvos Továbbképzés 2014;13:157-62.

9. Jutel M, Papadopoulos NG, Gronlund H, Hoffman HJ, Bohle B, Pettigns P, et al. Position paper. Recommendations for the allergy management in the primary care. Allergy 2014;69(6):708-18.

Dr. Polgár Marianne
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés