hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 24., csütörtök - Gellért, Mercédesz.
hirdetés

Egyéni oltási regiszterre lenne szükség

A kötelező oltások körének bővítése kényes téma, a rubeola elleni vakcina például húsz évig várt arra, hogy minden gyerek megkapja. 

hirdetés

A különféle járványok leküzdésében kiemelkedő szerepük van a védőoltásoknak. A közelmúltban az Európai Unió 27 tagországában – valamint Izland és Norvégia bevonásával – vizsgálták az úgynevezett immunizációs programokat. Mint kiderült, Európa 14 államában van legalább egy kötelező védőoltás, de akad olyan ország is, ahol csak ajánlják az ily módon történő védekezést. A nem kötelező azonban nem egyenlő a mentességgel! – derült ki egy a közelmúltban megtartott konferencián. Vannak államok, amelyek negatív és pozitív ösztönzőkkel kívánják növelni bizonyos járványok megelőzése érdekében az átoltottságot. Ausztriában például negatív ösztönzőt alkalmaznak, mivel a kisgyermekek addig nem mehetnek óvodába illetve iskolába, amíg nincsenek beoltva bárányhimlő ellen. Pozitív ösztönzőre pedig nálunk is van példa, hiszen a szezonális influenza esetében a háziorvosi indikátorrendszer ösztönzi és jutalmazza a minél nagyobb átoltottság elérését.

Romló adatok

Az oltásokkal szemben az utóbbi időben világszerte, s Magyarországon is megerősödtek a szkeptikus hangok. Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja, az UNICEF térképezte fel négy országban – Romániában, Lengyelországban, Oroszországban és Angliában – a közösségi médiában megjelenő oltásellenes véleményeket. Ezeket öt témaköré csoportosították: vallási-etikai meggyőződés, mellékhatások, fejlődési rendellenességek, vegyi anyagok, konspirációs elméletek.

Az, hogy a média szerepe mennyire fontos, arra a kanyaró és az autizmus hamis összefüggésével operáló cikk utóélete hívta fel a figyelmet. Angliában például míg korábban meredeken nőtt az átoltottsági arány, a cikk hatására ez 80 százalékra esett vissza, s újból megjelent a járvány. Magyarországon a védőoltást ellenzők egy része vallási megfontolással indokolja véleményét. Ez azonban  az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője, dr. Ócsai Lajos szerint Európa-szerte bevett blöff. Az első védőoltást ellenző egyesület megjelenésekor, még az 1990-es évek elején ugyanis az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megkereste az összes, akkor Magyarországon hivatalosan bejegyzett felekezetet – összesen 86-ot –, arra kérve választ, hogy tanaikból levezethetők-e a fenti állítás. A Jehova-tanúit kivéve – akik egyébként kizárólag az emberi vérből készült oltóanyag felvételét tagadták meg, amit más vakcinával azonban sikerült pótolni – nemlegesek voltak a válaszok.

Az EU tanult a bajból

A pandémiából igyekszik tanulni Európa. Például abból, hogy Lengyelország azért nem jutott oltóanyaghoz, mert azt más államok már felvásárolták előtte, az pedig merő szerencse, hogy ennek ellenére nem jött ki rosszul a járványból. Az Európai Unióban most azt fontolgatják, hogy meghatározott elvek szerint képeznének egy oltóanyag-készletet. 

Valami azonban változatlanul nincs rendben. Legalábbis az adatok ezt mutatják. Míg 2007-2008-ban a rendelkezésre álló 1,3 millió ingyenes influenza elleni vakcina 90 százalékát használták fel, sőt, a 2009-es H1N1 pandémia veszély okán 2,4 millió ember oltatta be magát, 2010-2011-ben a rendelkezésre álló ingyenes oltóanyag 80, tavaly pedig már csak 75 százalékát használták fel. S az egészségügyben sem jobb a helyzet. Míg a pandémia idején – 2009-ben – 80, 2012-ben már csak 30 ezer egészségügyi dolgozó oltatta be magát, miközben az influenza elleni védekezés egyik fontos célcsoportjának tartott 65 éven felülieknél sem haladta meg az átoltottsági arány a 30 százalékot – a kívánatos 75 helyett.

De hát mit is várhatunk, amikor állítólag senki sem ellenőrzi, vajon a hazánkban tanuló külföldi, előbb vagy utóbb betegek közelébe kerülő orvostanhallgatók milyen védőoltásokat kaptak korábban, illetve magyar diáktársaik úgy jelennek meg szakmai gyakorlaton az egyik nagy, járványokra specializálódott fővárosi kórházban, hogy egyikőjük sincs beoltva fertőző agyhártyagyulladás, meningococcus ellen.

A szakemberek úgy vélik, az immunizáció melletti kampányt már az általános iskolában el kellene kezdeni, mivel a gyerekeknek gőzük sincs arról, miért kapnak időről időre védőoltásokat.

Katasztrófák nélkül

Az oltási rend jövőjének végiggondolása kapcsán  attól határozottan óvnak a tisztiorvosi hivatal illetékesei, hogy változzon a kötelező oltások állami finanszírozása. Amennyiben ehhez hozzányúlnak, megbomlik az oltási rend és romlik az átoltatottsági arány. Mint például Szlovákiában, ahol a kötelező rendszer átalakításának eredményeként azonnal 80 százalékra csökkent keleten az átoltottság, egy olyan betegségben, amelynek járványa csak akkor kerülhető el, ha 95 százaléka az érintetteknek védelemben részesült.

A hazai siker a többi közt azzal magyarázható, hogy a védőoltásokkal kapcsolatban nem történt soha, semmiféle katasztrófa. Mint például a Szovjetunió utódállamaiban, ahol azért tört ki hatalmas diftéria járvány, mert korábban egy gyermekkórházban többször használatos, nem sterilizált fecskendővel 30 kis beteget megfertőztek AIDS-el, s ezért sok ezer gyereknek nem merték szüleik beadatni a védőoltást. Magyarországon 1978 óta egyszer használatos tűvel oltják a gyerekeket, mi több, ma már előretöltött fecskendővel.

Szűrjem vagy oltsam?

Időről időre felmerül a kötelező oltások körének bővítése: a bárányhimlő illetve a rota vírus áll a jelöltek listájának élén. Más kérdés, mit bír el az ország pénzügyi teherbíró képessége. Bár 1999-ben a hepatitis B elleni védőoltást még úgy vezették be, hogy azt semmiféle költséghatékonysági elemzés nem előzte meg – ma már egy ilyen lépés elképzelhetetlen. Ez a téma azonban nem a járványos, hanem a krónikus betegségek elleni vakcinák – mint amilyen például a HPV - alkalmazásának esetében kerül szóba igen élesen.

A méhnyakrákot okozó HPV-vel kapcsolatban a kérdés úgy merül fel: szűrjünk vagy oltsunk? Finnországban például egy igen körültekintően és alaposan megszervezett méhnyakrák-szűrési rendszer alkalmazásával sikerült drasztikusan csökkenteni a daganatos megbetegedések számát – még az oltás bevezetése előtt. A témát vizsgáló fiatal egészségügyi közgazdászok adataiból az derül ki, hogy Magyarországon még mindig magas az arány, az általuk vizsgált nyolc éves időszakban 10 118 új méhnyakrákos beteget diagnosztizáltak, kezelésük éves szinten, betegenként fél millió forint, és az összes HPV-vel összefüggő  betegség (gége papillomatózis, vulva és vagina daganat, kondilóma, méhnyak, vulva és vagina diszplázia valamint méhnyakrák) betegség kezelésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2011-ben közel kétmilliárd forintot fordított.

A logisztikáért bizony fizetni kell

Bár az életkorhoz kötött kötelező oltásokat illetően Magyarország egyedülálló eredményeket produkál, a szakemberek úgy vélik, hogy amennyiben nem változik meg a jelenlegi oltási infrastruktúra, hamarosan nagy baj lesz. Sürgősen egyéni oltási regiszter kialakítására lenne szükség, amely végigkísérné az emberek életét, s ebből  függetlenül a lakóhelytől, az éppen kezelést adó orvos pontosan ellenőrizheti, milyen oltásokat kapott korábban a paciense. Csökkenteni kellene az orvosok adminisztrációs terheit, s a jelenleginél lényegesen nagy keretet biztosítani kommunikációra. Gondok vannak az oltóanyagok kiszállításával – előfordul, hogy a kiszállított 10 ezer forintos oltóanyagot egy öregecske hűtőszekrényben tárolják. „A nyájimmunitást fenntartó, járványügyi biztonságot szolgáló oltások logisztikájáért bizony fizetni kell” – állítják a szakemberek. 

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés