hirdetés
hirdetés
2021. október. 17., vasárnap - Hedvig.
hirdetés

Követéses Covid-19 IgG vizsgálat hazai részeredményei

Egy éven belül nem várható újraoltás

Bár arra még a Szegedi Tudományegyetem követéses vizsgálatainak eredményei még nem adnak biztos választ, hogy meddig nyújtanak védelmet a Covid-vakcinák, a mért értékek alapján – a szakember szerint – egy éven belül nem várható harmadik oltás.

Tavaly ősszel indult, és a tervek szerint 2022. december 31-éig tart az a monocentrikus, nem kereskedelmi, prospektív vizsgálat a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), amelynek során az idehaza alkalmazott Covid-vakcinák hatékonyságát követik nyomon. A SZTECOVIGGS előzetes eredményeiről a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) legutóbbi webinárján számolt be dr. Földesi Imre docens, az SZTE Laboratóriumi Medicina Intézetének vezetője, a vizsgálat irányítója. A study során igyekeznek választ találni többek között arra, hogy van-e összefüggés az antitest „titer” és a tünetek súlyossága között, hogy az antitestek jelenléte és szintje milyen mértékben biztosít védelmet a koronavírus-fertőzés ellen, melyik oltás véd a legjobban és meddig. Az első résztvevőket tavaly októberben válogatták be a vizsgálatba, felvételük azóta is folyamatos,  egészen június 30-áig. Május végéig 386, a fertőzésen már átesett személy vérmintáit vizsgálják havi rendszerességgel, közülük 235-en már az oltást is felvették,  151 fő még nem kapott vakcinát. Oltott, de a Covid-19 megbetegedésen nem esett át 233 résztvevő.

A study során vizsgálják azt is, milyen összefüggéseket mutat a kialakuló védettség mértéke a kinetikával, a BMI-vel, valamint azt is, hogy a rendszeresen szedett gyógyszerek befolyásolják-e az IgG- szintet. A celluláris immunválasz mérésre technikai hiányosságok miatt nem tudtak vállalkozni, az eltárolt vérmintákból válogatva pedig később antitest titert is mérnek majd, a vizsgálatszámot a kitek ára (400 ezer forint darabja) miatt kell valamelyest korlátozni.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Jobban reagálnak a vakcinákra a fertőzötten korábban már átesettek – szögezte le mindjárt az elején az eddigi eredmények alapján Földesi Imre, jelezve, hogy a legtöbb adatuk a Pfizer-vakcináról van, tekintettel arra, hogy az egészségügyben dolgozókat elsősorban ezzel oltották.

A Comirnatyvel oltott, de korábban nem fertőzöttek spike-specifikus IgG antitest vizsgálatainak adatai azt mutatták, hogy míg az első vakcina beadását követően minimális a reakció (20-40-es érték), addig a második oltás felvétele után brutális kiugrás (2000-es érték), majd visszaesés történik. A következő 3-4 hónapban 600 körüli értéken platózik a mért érték, ám mint a vizsgálat vezetője jelezte, ebben a körben óriási egyéni szórást látnak. A második oltás által kiváltott erősebb immunválasz nagy valószínűséggel a sejtes immunitás eredménye.

Bármikor felveheti az oltást az, aki már átesett a fertőzésen – tért át a fertőzésen átesettek, és a vakcinát már megkapott résztvevők adatainak ismertetésére a vizsgálat vezetője. Már az első vakcina beadását követően masszív (akár 25 ezer feletti) antitestszintet mértek a Pfizer-vakcinával oltottaknál. Ugyancsak magasabb értékeket (1000 körüli) mértek ebben a csoportban a Sinopharmmal oltottak esetében, mint azoknál, akik korábban nem voltak Covidosok.

Hasonlóan jól szerepelt a volt covid-osok körében a Szputnyik V., már az első vakcinázást követően is magas értékeket (6000) mutatva. Nem fertőzött alanyoknál ugyanakkor az első oltást követően minimális volt a reakció az orosz oltásra, és a második oltást követően sem érte el a csúcsértéket, ám – mivel nagyon kevés idő telt el a szúrás óta – még az értékek emelkedésére számítanak.

Mindemellett a szakember arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az oltóanyag gyógyszeradagolási stratégiája 2x1 dózist ír elő, azt kiugróan magas antitest-értékek mellett is tartani kell. Hozzátette, hogy ilyen esetekben sincs kockázata a második adag beadásának, „legfeljebb még magasabbak lesznek az értékek”. A szakember azt is hozzátette, az oltás – különösen az első dózis – nem véd meg a fertőzés ellen, tehát a védekezés szabályait ugyanúgy be kell tartani, mint az oltást megelőzően. Úgy vélte, sokan lehetnek, akik a vakcina első dózisának felvétele után átestek a Covid-on, csak nagy valószínűséggel tünetmentesen, vagy annyira enyhe tünetekkel, hogy nem vették észre.

A szakirodalom szerint elméletileg a kínai vakcinából lehet szükség harmadik oltásra, de gyakorlatilag ezt nem tudjuk. Lehetnek ugyanis olyan antitestek is a szervezetben, amelyeket még nem látunk. Ugyancsak „nyerő” lehet a kínai oltóanyag a mutációk elleni védekezésben, hiszen több ponton is kötheti a vírust.

Bár arra csak a vizsgálat további szakaszában kaphatnak választ, hogy meddig tart egy-egy vakcina esetében a platózási szakasz, egyelőre legkevésbé a Pfizer-vakcinánál tapasztalták az antitestek számának csökkenését. Földesi Imre szerint esélyes, hogy legalább egy évig spike-specifikus IgG antitest megtalálható lesz a vérben.

A fertőzésen átesetteknél 6 hónapig biztosan mérhető ellenanyagszint – ezt a nemzetközi felmérésékkel összhangban a szegedi mérések is megállapították –, ám arról nincs még tapasztalat, hogy meddig biztosítanak védettséget a vakcinák. A „titerek” alapján a SZTECOVIGGS vizsgálat vezetője úgy vélte, egy éven belül nem várható harmadik oltás, az legfeljebb a Sinopharm vakcina esetében merülhet fel. Egyelőre elenyésző az oltást követően újrafertőződöttek száma, így sem globális, sem országos szinten nincsen akarat és szándék arra, hogy 6 hónapra újraoltsák az embereket.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés