hirdetés
hirdetés

Ebola: lesz hatásos terápia?

Lesz-e, és ha igen, mikorra várható az első, gyógyulást ígérő gyógyszer engedélyezése az ebolavírus fertőzés kezelésére? Az experimentális szerek egyelőre csak minimális mennyiségben állnak rendelkezésre. Az EMA a gyógyszerfejlesztés segítése érdekében a farmakonjelöltek mielőbbi regisztráltatására hív fel.

hirdetés

Számos experimentális gyógyszerről tudunk, amelyek terápiás alkalmazását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nyugat-afrikai ebolajárvány súlyosságára való tekintettel kísérleti jelleggel engedélyezi  a halálos kórral fertőződött betegek esetében. Az experimentális szerek azonban egyelőre csak minimális mennyiségben állnak rendelkezésre, így a WHO szerint

még a hatásosság és a biztonságosság igazolása esetén is csak a távolabbi jövőben jelenthetnek ígéretes kezelési stratégiát az ebolavírus-fertőzés ellen. Jelen pillanatban úgy tűnik, még hónapokig nincs remény arra, hogy érdemben használhatók legyenek a nyugat-afrikai ebolajárvány megfékezésére.

A kutatások jelenlegi állása szerint az ebolafertőzésen átesett, gyógyult betegek szervezetéből kivont antitestek számítanak az ebolavírus elleni terápiás fejlesztések egyik legígéretesebb irányvonalának. A News Medical hírportál legfrissebb híre  szerint az e témakörben folyó nemzetközi kutatásban részt vevő Liverpooli Egyetem több mint 2 és fél millió eurónyi támogatást kap az Európai Uniótól a gyógyult betegektől nyert szérum terápiás alkalmazása biztonságosságának és hatásosságának vizsgálataira. A konzorcium novemberben, Guineában kezdi meg a konvaleszcens plazma klinikai vizsgálatait. A konzorcium egyik vezetője dr. Johan van Griensven, aki az antwerpeni Prince Leopold Institute of Tropical Medicine (ITM) kutatójaként nagy tapasztalattal rendelkezik a vírusbetegségek terápiáinak vizsgálatai terén. Véleménye szerint az a tény, hogy a gyógyult ebolafertőzöttek véradásukkal aktívan részt vesznek betegtársaik felépülésének elősegítésében, nemcsak az érintettek társadalmi elfogadását segíti, hanem a betegségtől való félelmet is enyhítheti.

Dr. Marie Paule Kieny, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oltóanyag-kutatási programjának helyettes főigazgatója – aki a Reuters híradása szerint elsők között jelentkezett az ebola elleni egyik vakcinajelölt klinikai vizsgálatába, hogy saját példájával motiváljon az önkéntes részvételre – a konvaleszcens szérumból előállított gyógyszerek tesztelése kapcsán arról is beszámolt, hogy néhány héten belül Libériában, majd Guineában, és Sierra Leonéban is számos olyan központot állítanak fel, ahol biztonságosan megvalósítható a gyógyult betegektől történő vérvétel, a testnedv-minták megfelelő kezelése és feldolgozása, végeredményben pedig a fertőzöttek kezelésére alkalmas szuszpenzió minél nagyobb mennyiségeinek előállítása. Az így nyerhető gyógyszer várható összmennyiségéről és ennek a valós szükségletekhez való viszonyáról egyelőre nem tudott nyilatkozni. Dr. Kieny azt is hozzátette, hogy bár a gyógyult betegektől nyert antitestekkel végzett kezelés nem kockázatmentes, a WHO már kidolgozta a donorkiválasztásra, a vér-, illetve szérumpreparátumok ellenőrzésére (más infekciók, pl. HIV, hepatitis-vírus irányában), valamint az empirikus alapokon nyugvó transzfúziós kezelésre vonatkozó irányelveket.

A gyógyult betegek szervezetében képződött antitestek alkalmazásának stratégiája egyébként nem új keletű: számos más betegség mellett az ebolafertőzés leküzdésére is alkalmazták már – például Kongóban, ahol mintegy két évtizede az így kezelt nyolc beteg közül heten felépültek a halálos kórból, bár nem tisztázott, hogy ebben a transzfúzió mellett más tényezők is közrejátszottak-e.

 

Nyilvántartott experimentális gyógyszerek

Néhány héttel ezelőtt az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) is számba vette a fejlesztés alatt álló ebolaterápiás stratégiákat annak érdekében, hogy megkönnyítse az egészségügyi hatóságok döntéshozatalát az experimentális kezelések alkalmazásának mérlegelésekor. Guido Rasi, az EMA főigazgatója olyan független forrásból származó, megbízható információkkal kívánja ellátni az egészségügyi hatóságokat és az ebolafertőzöttek gyógyításában részt vevő egészségügyi szakembereket, amelyek a lehető legteljesebb képet adják az experimetális kezelési lehetőségekről és így biztonsággal irányíthatják az alkalmazásukhoz kapcsolódó, megalapozott döntéshozatalt.

Az EMA Humán felhasználásra kerülő gyógyszerkészítményekkel foglalkozó bizottságának (CHMP) kijelölt szakértői csoportja eddig a következő experimentális ebolaterápiás szerek hatásosságáról, biztonságosságáról és minőségi jellemzőiről gyűjtött információkat:

 

  • Az USA-beli BioCryst Pharmaceuticals által fejlesztett, nukleozid típusú BCX 4430 kísérleti gyógyszer az ebolavírust is magában foglaló, széles spektrumú antivirális aktivitást mutat. Az ebola- és a vele rokon Marburg vírussal szembeni hatásosságát igazoló állatkísérletekre alapozva várhatóan még idén vagy legkésőbb jövő év elején elindulhatnak a BCX 4430 I. fázisú klinikai vizsgálatai.

 

  • A szintén amerikai Leaf Biopharmaceutical (LeafBio Inc.) cég leányvállalata, a MAPP Biopharmaceuticals Inc. által fejlesztett zMapp egy, az ebolavírus-fertőzésre specifikus monoklonális antitest-elegy, amely háromféle neutralizáló antitestet tartalmaz (a cég egy korábban tesztelt, ebola elleni antitest-koktéljának [MB-2003] továbbfejlesztett változata). A humanizált antitestek az ebolavírus külső glikoproteinjeihez kötődve hatástalanítják a kórokozót. Máig ez az egyetlen experimentális gyógyszer, amely a humán tapasztalatok szerint is hatásos: az eddig előállított gyógyszermennyiséggel kezelt 7 fertőzött közül öten felépültek a betegségből, a tényleges engedélyezéshez azonban ennél több bizonyíték kell. A kiméra antitestek előállítása kínai hörcsög petefészkében és egy, a molekuláris biológiában gyakran használt dohánynövény (Nicotiana benthamiana) levelének sejtjeiben történik. Egyelőre a tömeges előállítás is problémát jelent: a gyártó idén év végéig mindössze 10–20 adag zMapp rendelkezésre állását ígéri, a későbbiekben pedig havonta lehet hasonló mennyiség előállítására számítani. A BCX 4430 és a zMapp kutatás-fejlesztésében az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetéhez (NIH) tartozó NIAID (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) is aktívan részt vesz.

 

  • A passzív immunterápiás készítmények fejlesztésére fókuszáló, franciaországi Fab’entech cég egy saját fejlesztésű hiperimmun lószérumot vizsgál az ebola elleni küzdelem lehetséges szereként.

 

  • A kanadai Tekmira Pharmaceuticals Corporation által fejlesztett TKM-Ebola (más néven TKM-100-802) az úgynevezett RNS-interferencia útján fejti ki antivirális hatását úgy, hogy az ebolavírus 7 génje közül hármat elcsendesít. A lipid nanopartikulákból álló TKM-Ebolát az USA gyógyszer-engedélyező hatósága (FDA) regisztrálta és idén március óta „fast teack designation” besorolás mellett segíti a gyógyszerjelölt fejlesztését. A humán biztonságosság megítélésére irányuló, egészséges önkéntesek részvételével zajló, placebokontrollos I. fázisú klinikai vizsgálatot idén júliusban ugyan biztonsági aggály miatt felfüggesztette az FDA, a járvány súlyosságára való tekintettel augusztusban engedélyezte  a fertőzöttek experimentális kezelését. Egy szeptemberi rövid híradás szerint  több beteget is kezeltek a szerrel, és a többszöri infúziós terápia jól tolerálhatónak mutatkozott, a kísérleti gyógyszerből rendelkezésre álló mennyiség azonban korlátozott.

 

  • Az amerikai Sarepta Therapeutics cég gyógyszerjelöltje, az amerikai Védelmi Minisztériummal együttműködésben fejlesztett AVI-7537 egy módosított RNS-molekula, amely a TKM-Ebola által célba vett három kulcsfontosságú gén átíródásának egyikét blokkolja, megakadályozva ezzel az adott géntermék (vírusfehérje) képződését. A főemlősökön végzett állatkísérletekben az ebolavírus nyugat-afrikából terjedő Zaire törzse okozta megbetegedésben is hatásosnak találták, és 2011-ben a szer I. fázisú humán vizsgálatai is megkezdődtek. Nemcsak az önmagában alkalmazott AVI-7537 molekulát vizsgálták, hanem ennek egy másik, szintén az ebolavírus szaporodásának megakadályozására fejlesztett, úgynevezett foszfor-diamidát-morfolin-oligomer (PMOplusTM) típusú vegyülettel (AVI-7539) alkotott kombinációját (AVI-6002) is. A kezelés biztató biztonságossági profilja ellenére kevesebb mint egy évvel később gazdasági okokból leállították a tanulmányokat. A Sarepta vezérigazgatója, Chris Garabedian azonban a vészhelyzet kapcsán jelezte, hogy szükség esetén a szert alig egy héten belül el tudja juttatni a betegágyhoz. Egy október 16-i sajtóközleményben  a Sarepta azt is tudatja, hogy az ebolavírus elleni gyógyszerjelölt humán vizsgálataiban sem klinikai, sem toxikológiai biztonsági kockázat nem merült fel (az ezt leíró közlemény, amely az Antimicrobial Agents and Chemotherapy című folyóirat novemberi számában fog megjelenni már olvasható az interneten).

 

  • A japán Fujifilm Holdings Corporation egyik részlege, a Toyama Chemicals és amerikai partnere, a MediVector Inc. potenciális ebolagyógyszere a favipiravir (T-705), amelyet eredetileg a madárinfluenza terápiájára fejlesztettek ki, és Japánban idén márciusban engedélyeztek is az influenzavírus-fertőzés kezelésére (Avigan tabletta). Az RNS-vírusokra ható favipiravir a kórokozók RNS-dependens RNS-polimeráz enzimét gátolja, és az ebolavírus egérmodelljében is hatásosnak mutatkozott. Egy szeptember 26-i hír  szerint Franciaországban egy ebolafertőzöttet sikerrel kezeltek a 200 mg favipiravirt tartalmazó Avigan tabletta, a ZMapp és a TKM-Ebola kombinációjával – azt az ápolónőt, aki Libériában fertőződött a vírussal, de nemrég gyógyultnak nyilvánították. Shiraki Kimiyasu, az ebola állatmodelljein végzett vizsgálatokat vezető japán professzor szerint a favipiravir akkor adhat legnagyobb esélyt a humán ebolafertőzés leküzdésére, ha a fertőződött személy az ebolavírus átvitelére alkalmas testnedvekkel való érintkezés után haladéktalanul megkezdi a gyógyszerszedést. A japán kormány kész az ebolafertőzöttek kezeléséhez rendelkezésre bocsátani az Avigan tablettát.

 

A fentiek mellett a BioSpace honlapján arról is olvashatunk, hogy az amerikai Hemispherx Biopharma (HEB) és a USAMRIID (az Egyesült Államok hadseregének fertőző betegségek gyógyítását kutató intézete, United States Army Medical Research Institute Of Infectious Diseases) szeptember elején együttműködési megállapodást kötött   két készítmény, az FDA által engedélyezett, alfa-interferont tartalmazó Alferon® és a még experimentális szernek számító Ampligen® ebolaterápiás alkalmazhatóságának vizsgálatára. Az ebolavírus az I-es típusú interferon (IFN) termelődésének megakadályozásával már a fertőzés korai szakaszában meggátolja, hogy a szervezet hatásos immunválasszal reagáljon a kórokozó behatolására. Az Alferon pótolhatja a kieső interferon-termelést, míg az IFN-indukáló Ampligen (rintatolimod) helyreállíthatja a szervezet természetes védekező mechanizmusait. A vírus immunblokkoló mechanizmusának megkerülésével a kombinációs kezelés alkalmas lehet az ebolafertőzés morbiditásának és mortalitásának visszaszorítására.

Oroszország is aktívan dolgozik az ebolajárvány megfékezésének lehetőségein. Az I–II. fázisú klinikai vizsgálatokban az influenzavírus 15-féle törzse (köztük az A/H1N1 és a H5N1) ellen hatásosnak mutatkozó, széles spektrumú antivirális szerükről, a triazavirinről feltételezik, hogy az ebolavírus ellen is sikerrel veheti fel a harcot. Veronika Skvortsova, Oroszország egészségügyi minisztere október 13-án bejelentette, hogy Guineában rövidesen megkezdi a triazavirin ebolaterápiás hatásosságának vizsgálatát. Emellett az uráli virológusok általi vakcinafejlesztés két ígéretes szerétől is azt remélik, hogy nemcsak prevenciós, hanem terápiás célra is alkalmasak lesznek.

A nyugat-afrikai ebolajárvány kapcsán a gyógyszer-engedélyező hatóságok között is példátlan nemzetközi összefogásnak lehetünk tanúi: az EMA és további 14 nemzetközi társhatóság együttműködésével idén nyáron megalakult a Gyógyszer-engedélyező Hatóságok Nemzetközi Koalíciója (ICMRA, International Coalition of Medicines Regulatory Authorities), amely a potenciális gyógyszerjelöltek klinikai vizsgálatainak megtervezését, az experimentális gyógyszerekhez való sürgősségi hozzáférést, az experimentális kezelésmódok biztonságossági és hatásossági adatainak szisztematikus összegyűjtését, valamint a szükséges gyógyszermennyiség előállítását hivatott segíteni.

Ennek kapcsán az EMA röviddel ezelőtt felhívást intézett  a gyógyszerfejlesztő cégekhez annak érdekében, hogy az ebolafertőzés ellen fejlesztés alatt álló bármilyen vakcinát vagy kezelési stratégiát minél előbb törzskönyveztessenek az Európai Gyógyszerügyi Hivatalnál. A ritka betegségek körében bejegyeztetett gyógyszerjelöltek fejlesztését az EMA számos módon kész támogatni azért, hogy mihamarabb hatásos gyógyszerek kerülhessenek a veszélyeztetett lakossághoz az ebolafertőzés kezelésére és megelőzésére. Az ingyenes szakmai tanácsadás mellett az EMA a szokásos eljárási díjakat is elengedi és a majdan forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező készítményekre 10 éves piaci monopóliumot ígér.

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés