hirdetés
hirdetés
2022. december. 05., hétfő - Vilma.
hirdetés

Szigorúbb szabályok a büntető törvénykönyvben

Drogstratégiára várva

Súlyos problémákkal küzd a hazai addiktológia, drogstratégia híján a szabályozatlanság ráadásul a jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot idéz elő – állapította meg a többi közt a fiatalok drog- és alkoholfogyasztását vizsgáló jelentésében az ombudsman.

hirdetés

Húzódik a Nemzeti Drogstratégia és az annak végrehajtását szolgáló akciótervek elfogadása. Jogszabály már van, de továbbra sincs olyan eljárás, amely gyorsan lehetővé tenné az újonnan megjelenő dizájner drogok tiltólistára vételét – derült ki a többi közt Szabó Máté ombudsman nyilvánosságra került jelentéséből. Az alapvető jogok biztosának idei utóvizsgálata újfent kiemeli, hogy az új Nemzeti Drogstratégia elfogadásának elhúzódása miatt a kábítószerügy területén két éve stratégiai útmutatás, prioritások nélkül folyik a szakmai munka. A drogellenes stratégia és a forráshiány következtében korábban jól működő szolgáltatások szűnnek meg, gyakorlatilag nincs prevenciós tevékenység az iskolákban, és hiányoznak a kábítószer-használatot nyomon követő kutatások.

Az ombudsman egyetért a dizájner drogok betiltását eredményező jogszabályi változással, az úgynevezett C lista bevezetésével, amely a konkrét szerek mellett az alapvegyületeket is felsorolja, és idén április 3-án lépett hatályba. Továbbra is problémának tartja viszont, hogy nincs gyors reagálást lehetővé tevősürgősségi eljárás, amellyel rövid idő alatt tiltó listára vehetnék a veszélyes új szereket. A biztos szerint a jelenlegi ellátórendszer nem alkalmas a gyermek- és ifjúsági addiktológiai ellátásra. A gyermekpszichiátriákon nem megoldott a szenvedélybeteg kiskorúak elkülönítése a többi gyermektől, a felnőtt addiktológiai osztályokon pedig a gyermekek elkülönítése a felnőttektől, pedig mindezek miatt sérül a testi és lelki egészséghez fűződő alapvető jog.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a parlament időközben elfogadta az új büntető törvénykönyvet, amellyel kapcsolatban szakértők hiába hangoztatták aggályaikat: a jövő évtől szigorítják a kábítószerrel visszaélés büntetőjogi megítélését, ami az ombudsman szerint nem alkalmas arra, hogy hatékonyabbá tegye a drogfogyasztók ellátását az egészségügyi és szociális ellátórendszerben. Mindez inkább kockázatot jelent a fiatalkorú drogfogyasztók és függőséggel küzdők számára, és felveti annak közvetlen veszélyét, hogy sérül a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga.

Az alapvető jogok biztosa mindezekért felkérte a kormányt, hogy fontolja meg a dizájner drogok listára vételét elősegítő sürgősségi eljárás kidolgozását, tegyen hathatós lépéseket a gyermekaddiktológiai ellátás megteremtésére, és soron kívül kezdeményezze új drogstratégia elfogadását.

Egyre többen, egyre fiatalabban

 

Az ombudsman először 2011-ben, a gyermekjogi projekt keretében vizsgálta a gyermekek drog- és alkoholfogyasztásának jelenségét. Eszerint egyre többen, egyre fiatalabb korban próbálják ki a különféle szereket. Az Országos Addiktológiai Centrum 2010-ben előkészített ugyan egy komplex programot az addiktológiai problémával küzdő gyermekek és serdülők ellátásának javítására, a program megvalósítása azonban adminisztratív okokból elmaradt.

Mint az ombudsman tavalyi – dr. Lux Ágnes osztályvezető, dr. Tóth László és dr. Bassola Eszter, az Alapvető Biztos Hivatalának jogi referensei nevéhez köthető – jelentése megállapítja: Magyarországon megoldatlan a 16 év alattiak addiktológiai rehabilitációja, mivel a jelenleg szociális intézményként működő drogrehabilitációs intézetek csak ezen életkor felett vehetnek fel betegeket, illetve csak ekkor kapnak finanszírozást. Tizenöt év alattiak csak az állami gondozás rendszerébe kerülve, ezt követően speciális lakásotthonban elhelyezve, vagy gyermek-, ifjúsági pszichiátriai osztályon, egészségügyi keretek között kezelhetők.

A kábítószer-alkohol problémákkal küzdő gyermekek ambuláns egészségügyi és szociális alapszolgáltatásba kerülése lehetséges ugyan, de kevés a megfelelő képzettségű szakember (gyermekpszichiáter, addiktológiai szakpszichológus stb.), így ez az ellátási rendszer is komoly hiányosságokkal küzd. A jelentés szerint azonban nemcsak a rehabilitáció okoz gondot, hanem az akut ellátás is, és az ambuláns kezelési igény sem elégíthető ki megfelelően. Ez a megállapítás ráadásul az addiktológia minden területére értendő, noha az alkohol tekintetében csak az akut intoxikáció ellátása problémás.

Országosan az akut detoxikálás ma sürgősségi osztályokon, intenzív gyermekosztályokon, -részlegeken történik. Ha nincs elérhető toxikológus szakorvos, gyakran felnőttpszichiátereket hívnak konzíliumba, miközben felnőttpszichiáter gyereknek gyógyszeres javaslatot elvileg nem is adhatna, a megvonási tünetek kórházi osztályos kezelésére pedig „elvileg” szintén nincs lehetőség, a felnőttpszichiátriai osztályok kényszerűségből és átmenetileg azonban kezelnek 14 év feletti fiatalokat, akiket aztán – ha van fogadókészség – átadhatnak gyermekpszichiátriára.

Az adatok azt mutatják, hogy a 16 évesnél fiatalabb budapesti fiatalok 50 százaléka, országosan pedig 37,5 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert. A kormány korábbi tájékoztatása szerint folyamatban van a nemzeti drogstratégia kidolgozása, ami a legújabb tervek alapján várhatóan az év második felében kerül az Országgyűlés elé.

Mi van az új büntető törvénykönyvben?
Új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.) lép életbe egy év múlva. A kódex szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és szabadságvesztéssel fenyegeti a drogfogyasztókat. A kábítószer-fogyasztás önállóan nevesített, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel, két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétség lesz, a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat pedig megszüntetik. Megszűnik az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége is, a jövőben ezt két éven belül csak egyszer lehet majd kérni. Az új Btk. emellett kórosszenvedély-keltésnek minősíti, ha valaki 18 évnél fiatalabbat kábítószer fogyasztására akar rábírni, és ezért is két évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. Ugyancsak szigorítás, hogy a jelenlegi 0,8 ezrelék helyett már az is ittas vezetésnek minősül majd, ha a sofőr véralkoholszintjét 0,5 ezrelék felettinek találják.

 

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune X. évfolyam 13. szám)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés