hirdetés
hirdetés

Digitális átalakulás a gyógyszeriparban

A digitális szolgáltatások beépülése révén az elkövetkezendő tíz év jelentősebb átalakulást hozhat az egészségügyi ellátás és a gyógyszeripar területén, mint az elmúlt három évtized együttesen.

hirdetés

A jövő az intelligens adatkapcsolatoké, és ez alól a gyógyszeripar sem lehet kivétel. Míg alig több mint öt éve még több ember csatlakozott az internetre, mint ahány eszköz („dolog”), mára megfordult ez az arány, és létrejött a „dolgok internete” (Internet of things, IoT). A világhálón keresztül bármilyen távoli célponttal vagy egymással kommunikálni képes eszközök világa egy előre meghatározott logika – egyfajta irányított intelligencia – mentén egyre személyesebbé válik és olyan irányba alakul, hogy rohanó világunkban megkönnyítse a mindennapi életet.

Mik is ezek a dolgok? Elsők között bizonyára az okostelefonok vagy tabletek jutnak eszünkbe, de ahhoz sem kell már sok idő, hogy a testünkön viselhető orvosi eszközökbe vagy akár különféle implantátumokba épített szenzorok közvetítsenek valós idejű információkat egészségi állapotunkról, és ez alapján segítsék vagy irányítsák a terápiát az internet nyújtotta háttérrel. Szakértők szerint az egészséghez kapcsolódó IoT-technológiák „csak a jéghegy csúcsát” jelentik a gyógyszeripar digitális átalakulásában: a telekommunikáció mind nagyobb mértékű begyűrűzésével az iparág eddig soha nem látott szemléletváltásra kényszerül. Nem lesz elég csupán a gyógyszert eladni, kell egy olyan hozzáadott érték, amitől a beteg úgy érezheti, többet kap, mint egy egyszerű készítményt. Ez a hozzáadott érték pedig nem más, mint a digitális szolgáltatások – köztük például a legmodernebb telemedicina vagy a krónikus betegségek terápiájának élethosszig tartó szofisztikált menedzselése. Ahogy Joseph Jimenez, a Novartis vezérigazgatója fogalmaz: a hozzáadott értéket a holisztikus megközelítésbe helyezett termék adja, amely a beteg egészségi állapotának javítására és a jobb kimenetel biztosítására hivatott, ezzel pedig kézzel fogható és versenyképes előnyöket nyújt a „felhasználó” számára.

Komoly üzleti motivációja van annak, hogy a gyógyászati készítmények gyártásán és eladásán túl a gyógyszeriparnak is egyre fajsúlyosabban kell a betegek egészségére fókuszálnia. A gazdaság minden területén egyre tudatosabbak a fogyasztók, egyre több értéket és egyre jobb eredményt szeretnének kapni ugyanazért a pénzért, és ez a gyógyulni vágyó betegekre is igaz.

A gyógyszergyártók és a betegek közötti személyes kapcsolat felértékelődésének egyik lehetséges iránya a célzott adatgyűjtés, amely nemcsak a terápiához kapcsolódó tapasztalatokról informál, hanem képet ad a betegek elvárásairól is. Az adatbázis elemzése, a „Big Data kutatás” kulcsfontosságú eleme a „több mint egy gyógyszer” stratégiának, hiszen a fejlesztéshez tudni kell, hogyan nyerjenek ki hasznos információt az óriási adathalmazból. Ha viszont sikerül a megfelelő adatokra fókuszálni, az általuk közvetített információ szoros elkötelezettséget biztosíthat a gyógyszergyár és a betegek között, a jövőbeli új helyzetben pedig ez a kapcsolat maga lesz a termék, különösen a krónikus betegségek terápiájában.

Kérdés persze, milyen lesz a betegek adatközlési hajlandósága a gyógyszergyártók irányában. A Google óriáscég egy korábbi hasonló próbálkozása néhány év után elhalt, mert a felhasználók körében nem talált megfelelő érdeklődésre az egészséghez kapcsolódó információkat rendszerező és a feltöltött adatok alapján személyre szabott betegtájékoztatást (pl. allergiához, gyógyszerkölcsönhatáshoz kapcsolódó információkat) kínáló Google Health  szolgáltatás. Az Eli Lilly bevezetés alatt álló, hasonló webes szolgáltatása egy olyan gyógyszerinformációs program, amely a válaszadó személyre szabott kikérdezése alapján objektív diagnózist állít fel és informál a legmegfelelőbb terápiáról. Fontos azonban, hogy a felhasználó ezt – a szolgáltatás céljának megfelelően – személyre szabott többletszolgáltatásként értékelje, ne pedig többletfogyasztásra (vagyis szükségtelen gyógyszerszedésre) ösztönző marketingtevékenységnek tekintse – mutat rá a félreérthetőség veszélyeire a cég egyik termékmenedzsere.

A gyógyszeripar digitális átalakulása során a legnehezebb feladat a szervezeti struktúra átrendezése lehet – vélik a szakértők –, hiszen az elvárásoknak való megfelelés multidiszciplináris megoldásokat követel meg. Ennek a belső átalakulás mellett a fogyasztókkal való kapcsolattartás és a lehetséges kapcsolódási pontok megerősítése is aktív eleme. „Sokkal fontosabbak a hozzánk érkező információk, mint azok, amiket mi közvetítünk a fogyasztók (betegek) felé” – állítja Samuel Pygall, az amerikai MSD betegkapcsolati menedzsere. A laikusok számára az átalakulás leglátványosabb és legizgalmasabb része az új technológiák és a mobil orvostechnikai eszközök tárházának szélesedése, a valódi nyereség azonban a lakosság egészségi állapotának hosszú távú javulása lesz – teszi hozzá a jövőbeli változásokról és ezek kihatásairól gondolkodva. Álláspontjával a Novartis vezérigazgatója is egyetért: meglátása szerint az innovatív átalakulás legfőbb célja az egészséges életmód felé történő elmozdulás elősegítése és az egészségügyi ellátás módjának új alapokra helyezése. A jövőben így nemcsak a termékek, hanem a szolgáltatások is versenyezni fognak, és Joseph Jimenez hisz abban, hogy az igazán versenyképes cégek nyereségét idővel nem az eladott gyógyszermennyiség, hanem a betegek egészségi állapotának kimeneteli mutatói fogják meghatározni.

Dr. B. D.
a szerző cikkei

(forrás: Forbes)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés