hirdetés
hirdetés
2022. december. 07., szerda - Ambrus.
hirdetés

Csákó Ibolya: Sajnálom az elkövetőket, de...

Csákó Ibolya rendőr alezredessel, aki több mint 20 éve küzd a gyógyszerekkel való visszaélés és a gyógyszerhamisítás ellen, a HáziPatika készített portréinterjút.

hirdetés

Itt ülünk a Teve utcai rendőrpalotában, de ha csak a végzettségét néznénk, akár máshol is lehetnénk. Miért lett gyógyszerész?

Orvos akartam lenni, de éreztem, az nem nekem való. A férjem is az, és most már a lányom is, aki sebész rezidens, így ma már egyértelműen látom: igazam volt, sok dolgot nem bírtam volna. Például a vért és az egyéb testnedveket, a szagokat. Boncoláson sokszor voltam, az nem zavar, de egy élő embernél ez más. Amikor a kislányom fogát műtötték, én rendes anyukaként bent voltam vele. És a rendes anyuka elájult. Szóval az élet engem igazolt, nekem valószínűleg az volt megírva, hogy gyógyszerész legyek. Az is egészségügy és fehér köpeny, de teljesen más.

(...)

A diploma megszerzése után kórházi gyógyszerészként kezdett el dolgozni. Hogy érezte magát azon a területen?

Székesfehérváron helyezkedtem el, szerettem azt a munkát, de két év után teherbe estem. Mivel veszélyeztetett terhes voltam, a munkát abbahagytam, de kislányom születése után nem maradtam otthon sokáig: 20 hónapos volt, amikor megtudtam, hogy a rendőrség gyógyszerész végzettségű munkatársat keres. A férjem akkoriban ott volt orvos, ő kérdezte meg, nem akarok-e váltani. Mivel tetszett az ötlet, jelentkeztem, arra pedig máig emlékszem, hogy egy kolléganőm azt mondja: vigyázz, ne maradj sokáig a rendőrségen, mert beszippant! A hosszúságot öt évben határozta meg, és be kell látnom, ez valóban így van: aki annyi ideig marad, az végképp marad.

(...)

Már több mint 20 éve a bűnügyi területen van, hogy került oda át?

A férjem Budapesten kapott állást, a rendőrség egészségügyi szolgálatánál. Jöttünk vele mi is, én is ott kezdtem el dolgozni, többféle feladatom volt. Egyrészt mi szereztük be a gyógyszereket a különböző fogdáknak, másrészt besegítettem a jogi területnek is. Mert közben elkezdtem a jogi egyetemet, így véleményezésekkel már foglalkozhattam. Az egészségügyi szolgálat után kerültem vissza az igazgatásrendészethez, majd onnan a bűnügyi területre.

Honnan jött a másoddiploma ötlete?

A férjemmel az esküvő előtt megállapodtunk, hogy felveszem a nevét, így dr. Fülöpné Csákó Ibolya lettem. Viszont szerettem volna saját jogon - akkor a gyógyszerészeket még nem avatták doktorrá - is ilyen címet. Nem tudom, lehet, hogy ezért akartam elsőre is orvos lenni. Aztán egyszer csak kitaláltam, hogy elkezdem a jogi egyetemet, amit nem is bántam meg. Ma is azt vallom, hogy öt év így is, úgy is eltelik az ember életéből, a megszerzett tudás pedig mindig érték. Nekem a munkám miatt is hasznos, sokszor van rá szükségem. Például rengeteget segített - a másik területem a kábítószeres ügyekkel kapcsolatos -, amikor az új pszichoaktív szerekről szóló szabályozás alapjait leraktuk, de fontos a gyógyszerhamisításnál is. Így a helyszínen egyből tudok segíteni a kollégáknak, el tudom nekik mondani, hogy amit látnak, az büntetőjogilag minek minősül.

Egyszer azt mondta, hogy alkalmatlan lenne ügyvédnek amiatt, mert megsajnálja az embereket. Rendőrként nem sajnálja?

Dehogynem, ez a mai napig így van. Amikor az elfogások után lezajlik a kihallgatás, én tényleg nagyon sajnálom az elkövetőket. Nekik viszont tudomásul kell venniük, hogy bűncselekményt követtek el, ami után szankciók járnak. De ön is ezt érezné, ha odamenne egy családhoz - mert sokszor tényleg családokról van szó, és lehet, hogy épp a nő a bűnöző -, és látná, hogy van két gyönyörű gyerek. Szóval kívülről nézve ő egy anya, de rendőri szemmel egy bűnöző, aki évekig gyógyszerhamisításból élt, ebből tartotta el a családját, más emberek életét veszélyeztette.

Kulcsszerepe volt abban, hogy a gyógyszerhamisítás "egészségügyi termék hamisítása" néven önálló büntetőjogi tényállás lett 2013-ban. Milyen munka előzte ezt meg?

Gyógyszerhamisítással először 2002-ben találkoztam, de mindig azt éreztem, hogy az ilyen esetekkel nem tudunk mit kezdeni. Megpróbáltuk bűncselekmény-kategóriákba sorolni, például azt mondtuk, ez "fogyasztó megtévesztése", "rossz minőségű termék forgalomba hozása". Viszont hiába szedtük elő a legkülönfélébb Btk.-tényállásokat, erre a cselekményre egyik sem illett. Ez nem a nyelvtani, nyelvi kérdések miatt jelentett problémát, hanem azért, mert pontos besorolás nélkül nem volt egyértelmű az eljárásrend, akadozott a büntethetőség is. Mivel tagja voltam a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának, elkezdtünk kialakítani egy erre vonatkozó szabályozást: először egy szabálysértési tényállást hoztunk létre, majd egy büntetőjogit is. Erre azért is szükség volt, mert Magyarország közben csatlakozott az Európa Tanács Medicrime Egyezményéhez. A szabályozást azóta is finomhangoljuk, mert az élet mindig hoz új dolgokat, nem mindent lehet beilleszteni a korábbi büntetőjogi sémákba.

A gyógyszerhamisítást mindenhol így kezelik?

A Medicrime Egyezményt nem minden ország írta alá, még Európában is vannak olyan államok, amelyek más tényállás szerint bírálják el ezt a magatartást. Ezeken a helyeken nem egészséget veszélyeztető bűncselekménynek tekintik, hanem szellemi tulajdon elleni jogsértésnek. Mert ha egy gyógyszergyárnak van egy tablettája, és azt hamisítani kezdik, akkor a cég oldaláról nézve ez annak minősül. Ugyanúgy, mint amikor egy sportmárka cipőjét hamisítják. Viszont a gyógyszerek nem ugyanolyanok, mint a ruhák, szerencsésebb egészséget veszélyeztető bűncselekménynek tekinteni a velük való visszaéléseket. Egyébként a gyógyszerhamisítás viszonylag nehezen bizonyítható bűncselekmény, nehezen is értelmezhető. Mert egyáltalán: mi az, hogy gyógyszer? Régebbi példa erre a problémakörre a dizájnerdrogok esete: csak az számít ennek, ami a róluk szóló listán rajta van, ha valamiben más hatóanyag van, akkor a rendőrség semmit nem tud tenni. Emiatt gond, ha nincs pontosan definiálva, mi a gyógyszer. Mert vannak például az étrend-kiegészítők, amelyekbe időnként tesznek gyógyszer-hatóanyagot, ez is gyógyszerhamisításnak számít, nagyon veszélyes.

A teljes interjút a HáziPatika közli.

(forrás: Házipatika)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés