hirdetés
hirdetés
2022. november. 30., szerda - András.
hirdetés

Csak hiteles forrásból!

Hogyan ellenőrizhetőek az interneten keringő egészségügyi információk? Valóban eltitkolja az igazi gyógymódot a gyógyszerlobbi? Dr. Szántai-Kis Csaba gyógyszerész-kutatót a Hetek kérdezte.

hirdetés

Mik az árulkodó jelei annak, hogy nem megalapozott információról van szó?

– Az már eleve gyanús, ha végletes dolgokat olvasunk egy anyagról, például hogy mindenre jó a fejfájástól a rákgyógyításig, esetleg egyáltalán nem toxikus, vagy nincs mellékhatása. Óvatosan kell hozzáállni az olyan írásokhoz, amelyek főleg az érzelmekre akarnak hatni, például úgy, hogy egy súlyos és szörnyű esetből általánosítani akar az egész témára vonatkozóan.

Szintén hasznos, ha rendelkezünk gyakorlati módon használható kémiai és biológiai alapismeretekkel. Izgalmas lenne kémia- vagy biológiaórák keretén belül átbeszélni egy-egy ilyen interneten terjedő gyógymódot.

Hogyan tudjuk leellenőrizni, hogy az előbb példaként felhozott állítás igaz vagy hamis?

– Én először alaposan végigolvasnám a cikket, majd kiszedném belőle az ellenőrizhető információkat (ki, mit állított, hol végezték a kísérleteket stb.). Megnézném, hogy a nagyobb hírportálok írnak-e erről. Ha nincsenek megadva szakmai hivatkozások, akkor a nyilvánosan elérhető orvosi-gyógyászati adatbázisokban (például PubMed) keresnék rá a két kulcsszó („dinnye” és „agydaganat”) angol megfelelőjére. Ezen a szinten a probléma az, hogy az itt található cikkek értelmezéséhez szükség van angol nyelvtudásra, valamint orvosi, biokémiai és statisztikai ismeretekre.

Tegyük fel, van egy hatóanyag, amivel ígéretes eredményeket értek el. Mikortól válik számodra bizonyítottá?

– Amíg egy hatóanyag kereskedelmi forgalomba kerül, 8-12 év is eltelik, miközben sok kísérleti rendszeren megy keresztül, míg végül szigorúan kontrollált körülmények között embe­-reken is kipróbálják. Ezeket klinikai vizsgálatoknak hívják, és több fázisa van. Azokról a hatóanyagokról, amelyek kereskedelmi forgalomban vannak, vagy a klinikai vizsgálatok II. vagy III. fázisán sikeresen túljutottak, elmondható, hogy elég erős bizonyíték van a hatékonyságukra. Ha egy hatóanyagról még csak olyan eredmények vannak, amelyeket laboratóriumban sejteken vagy állatokon végeztek el, azokat ígéretes kezdőknek lehet tekinteni. Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszereket a kereskedelmi forgalmazás során is folyamatosan ellenőrzik a hatóságok, és ha kiderül valami súlyos mellékhatás, akkor kivonják a forgalomból.

Interneten gyakran az a hivatkozási alap, hogy az információt a „gyógyszerlobbi eltitkolja”. Létezik ez a gyógyszerlobbi?

– Nem vagyok lobbista, de ha egy írásban a gyógyszerlobbi úgy van feltüntetve mint „főgonosz”, ami az egyszerű és olcsó módszereket eltitkolja, az számomra nem elfogadható. Vannak esetek – igaz kisebb számban –, amikor egyszerű és olcsó módszereket közpénzből vagy adományokból működő intézetek megvizsgálnak. Ez megtörtént például a B17-vitamin/laetril esetében is.

Szerintem nem az a kérdés, hogy létezik-e gyógyszerlobbi vagy sem, hanem az, hogy etikusan vagy etikátlanul működik-e, a közjó érdekében vagy ellene. Másrészt a lobbizás célpontjai elsősorban a döntéshozók vagy politikusok, akiket egy ügy támogatására akarnak a lobbisták megnyerni, optimális esetben meggyőzéssel és érveléssel. Erre példa, amikor egy bizonyítottan hatásos készítmény TB-támogatásáért lobbiznak.

Az interneten a gyógyszerlobbi kifejezést több esetben magukra a gyógyszergyárakra vonatkoztatják, akik eltitkolnak valamilyen fontos kutatási vagy termékinformációt. Sajnos voltak konkrét esetek, amikor a gyógyszergyárak elítélendő módon juttattak piacra egy készítményt (például Tamiflu) vagy nem vonták ki időben a piacról (például Vioxx), esetleg egyes készítmények monopolhelyzetét akarták úgy meghosszabbítani, hogy lefizették a piacra belépni szándékozó generikus gyártókat (például Citalopram). Amikor ilyen ügyek kiderülnek, a szabályozó hatóságok igyekeznek fellépni ezek ellen. Azonban a visszásságokat is figyelembe véve, a modern orvoslás és gyógyszeripar sokat javított az emberek életminőségén, gondoljunk például az antibiotikumokra, a lázcsillapítókra vagy a védőoltásokra.

A teljes interjút itt olvashatja.

(forrás: Hetek.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés