hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 13., csütörtök - Ipoly.
hirdetés

Csak beképzeljük az ételallergiát?

Miért egyre több az ételallergiás gyermek, miközben a mogyoróra, tejre, tojásra és kagylóra specifikus IgE-szintekben az elmúlt évtizedekben nem jelentkezett növekedés?

hirdetés

Az elmúlt évtizedekben a gyermekkorban jelentkező ételallergiás esetek száma fokozatosan nőtt. Az USA-ban a gyerekek 5 százaléka ételallergiás, a fokozott érzékenységi reakció kiváltásában vezető szerepe van a tejnek, a tojásnak, a mogyorónak és a kagylónak. Az okok keresésére és a kezelési lehetőségek megtalálására sarkall az, hogy az 1990-es évek óta azoknak a gyerekeknek az aránya, akik egy vagy több ételallergiával rendelkeznek, legalább 50 százalékkal nőtt.

Meglepő eredményekkel szolgáló vizsgálat

A NHANES- (National Health and Nutrition Examination Survey-) vizsgálatban közel 8000 gyermek (6 és 19 év közöttiek) vérmintáit elemezték. A tíz (2005–2006 időszakban), illetve közel harminc évvel ezelőtt (1988–1994 időszakban) levett és megőrzött vérminták felhasználásával azt vizsgálták, hogyan alakult a gyermekeknél az allergiás szenzitizáció kulcsmarkerének, az IgE-nek a szintje.

Érdekes felfedezés született, amit a The Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice folyóirat közölt: a vizsgált időtávon az IgE-szintek nem mutattak emelkedést, és nem támasztották alá a gyakorlatban tapasztalt fokozatos allergia-gyakoriságbeli emelkedést.

Meglepő módon a mogyoróra, tejre, illetve tojásra specifikus IgE-szintekben az 1988–1994-es adatokhoz képest 2005–2006-ra nem jelentkezett növekedés, míg a kagyló-allergén- specifikus IgE-szintben csökkenést tapasztaltak.

Kérdéses, hogy az IgE-szintek változása és az ételallergiás esetek arányának változása miért nem mutat összefüggést.

Túlságosan éberek a szülők és az orvosok?

Egyrészt lehetséges, hogy a szülők ébersége és a gyermekorvosok allergiás megbetegedésekre való fokozott odafigyelése vezetett ahhoz, hogy napjainkban már a korábban fel nem ismert allergiás eseteket is diagnosztizálnak. Mint a tanulmány egyik szerzője, Corinne A. Keet, a John Hopkins Egyetem (Baltimore, MD) gyermekgyógyásza mondja „nőtt a magukat allergiásoknak tartók aránya csakúgy, mint az allergia miatti sürgősségi osztály felkeresések aránya is”.

Lehetséges, hogy néhány évtizeddel korábban egyszerűen csak kiiktatták a gyermek étrendjéből azt, amitől nem érezte jól magát, anélkül, hogy az állapotát allergiának nevezték volna. Eközben, napjainkban már a bőrkiütések vagy valamilyen étel fogyasztását követő tünetek is olyan figyelmeztető jelek, amik alapján könnyen kimondják az allergiát.

Egyéb, ismeretlen tényezők is szerepet játszhatnak…

Tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területekre vezethet az a teória, ami szerint az utóbbi évtizedekben megváltozott a vérben található allergiamarkerek és a betegség manifesztációja közötti kapcsolat. Lehetséges, hogy ebben különféle környezeti faktorok is szerepet játszanak, aminek a kiderítése a jövő kutatásaira vár.

Nem igazán ismert az sem, hogy míg egy adott ételallergén-specifikus IgE-szint bizonyos egyéneknél már allergiás tünetekkel jár együtt, addig mások – ugyanezzel az IgE-szintjükkel – nyugodtan fogyaszthatják az adott ételt anélkül, hogy panaszaik lennének.

Nemrég bizonyosodott be az is, hogy a mogyoró csecsemőkori táplálásba való minél korábbi bevezetése védelmet biztosít a mogyoróallergia tüneteinek megjelenésével szemben, ugyanakkor nem csökkenti szükségszerűen a vérben a mogyoró-specifikus IgE-szintet.

 

Dr. B.L.
a szerző cikkei

(forrás: MNT, PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés