hirdetés
hirdetés
2022. június. 29., szerda - Péter, Pál.
hirdetés

Covid-19-pandémia és az NSAID-ok: tényleges rizikó vagy téves információ?

Semmilyen evidencia nem igazolja azt, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) szedését kerülni vagy abbahagyni kellene a Covid-19-pandémia miatt. Ma már ezt − a hatósági állásfoglalások mellett – kohorsz vizsgálati eredmények is alátámasztják.

hirdetés

Az enyhe és középsúlyos lefolyású Covid-19-esetek nagy része nem igényel speciális ellátást. Tüneti kezeléssel, azaz adekvát láz- és fájdalomcsillapítással, köhögéscsillapítók adásával a panaszok enyhíthetőek vagy megszüntethetők. A tünetek enyhítésére alkalmazott szerek között kiemelt szerepet kapnak a nem szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyagú (NSAID) készítmények, amiknek a láz és a fájdalom enyhítésében egyaránt igazolt hatásuk van.

Covid-19 és az NSAID-ok

Az új típusú koronavírus- (SARS-CoV-2) pandémia első hullámában felmerült a lehetősége annak, hogy az NSAID-ok − köztük például a sajtóban gyakran emlegetett ibuprofen − szedése súlyosbíthatja az új típusú koronavírus okozta betegség lefolyását. Ennek magyarázatául az a hipotézis terjedt el, hogy az ibuprofen „upregulálhatja” az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) receptorokat (1−4).  

A belgiumi gyógyszerhatóság (Belgian Federal Agency for Medicines and Health Products) 2020. március 16-án azt írta, hogy az NSAID-ok alkalmazása súlyos komplikációkhoz vezethet a SARS-CoV-2-fertőzötteknél. Majd a francia hatóság és a francia egészségügyi miniszter vélte úgy, hogy az ibuprofen kedvezőtlenül befolyásolja a Covid-19 prognózisát (1, 2).

Van, aki az ellenkezőjét állítja

Érdekes módon rendelkezésre állnak olyan vizsgálati eredmények is, amik az NSAID indometacin esetén éppen ellenkező irányú hatásról számolnak be, mivel in vitro és in vivo vizsgálatokban az indometacin 1 mg/ttkg dózisban potens antivirális szernek, a gazdasejteket védő hatóanyagnak bizonyult a koronavírus ellen (1).

Megszülettek a hatósági állásfoglalások

A kirobbant „vitát” követően az európai és az USA-beli gyógyszerhatóságok, az EMA és az FDA is kijelentették, hogy semmilyen klinikai bizonyíték nem támasztja alá az ibuprofen és egyéb NSAID-ok Covid-19 betegségben vélt káros hatását (3, 4).

Megjegyzendő, hogy a korábbi vírus okozta pandémiák esetén, így például a 2009-es H1N1-influenzajárvány idején sem volt kimutatható az, hogy az NSAID-adagolással összefüggésben emelkedett volna a járvánnyal összefüggő mortalitás vagy több beteg szorult volna intenzív osztályos ellátásra. 

A helyzet további tisztázása érdekében újabb vizsgálatok történtek a Covid-19-pandémia idején. A megszületett eredmények a hatósági állásfoglalásokat erősítik (2).

2020 szeptemberében jelentek meg közlemény formájában annak a dániai populációalapú kohorsz vizsgálatnak az eredményei, amiben arra keresték a választ, hogy a SARS-CoV-2-infekciót megelőző 30 napban történő NSAID-használat befolyásolja-e a mortalitást, a hospitalizációt, illetve az intenzív osztályon történő kezelést, lélegeztetést vagy művesekezelést igénylő állapotot (2).

Tesztelés alapján 9236 pozitív SARS-CoV-2 PCR-eredményű beteget vontak be a vizsgálatba (medián életkor 50 év, 58% nő). A betegek közül 248-nak volt felírt NSAID-vénye a megelőző hónapban (Dániában az NSAID-ok vénykötelesek, kivéve a 200 mg-os ibuprofenes gyógyszereket).  

Nem volt szignifikáns különbség az NSAID-használók és nem használók között a 30 napon belüli Covid-19-mortalitás tekintetében (6,3%, vs. 6,1%; RR: 1,02), csakúgy, mint a hospitalizáció (24,5% vs. 21,2%; RR: 1,16), illetve az intenzív osztályos ellátási igény (4,9% vs. 4,7%; RR: 1,04) vonatkozásában sem. Hasonlóképpen nem volt szignifikáns rizikóemelkedés a mechanikus lélegeztetési igényt (RR: 1,14), illetve a vesedialízist (RR: 0,86) illetően sem. Ezek az eredmények és megállapítások nem változtak meg lényegében akkor sem, ha a megbetegedést megelőző 60 napban vizsgálták meg az NSAID-adagolást, illetve nem 30, hanem 60 napos követési időszakot választottak. Az NSAID-adagolás tehát annak ellenére nem rontotta a Covid-19 prognózisát, hogy az NSAID-szedő betegek átlagos életkora magasabb volt, és körükben az osteoarthritis és a rheumatoid arthritis előfordulási gyakorisága nagyobb volt, mint a kontrollcsoportban (2).

Az acetilszalicilsav – kis dózisban – akár javasolható is lehet?

Egy 2020 októberében publikált eredményű vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsony dózisú acetilszalicilsav szedése csökkenti a Covid-19-cel összefüggő halálozást (5).

A kutatók az USA 4 kórházában kezelt 412 Covid-19 beteg (átlagosan 55 éves) kezelési aktáiból nyert adatokat dolgozták fel. Kiderült, hogy a kórházba került betegek körülbelül negyede (n=98) rendszeresen kis dózisú acetilszalicilsavat szedett, vagyis a Covid-19 szempontjából – mint szív- és érrendszeri beteg – a rizikócsoportba tartozott.

Az elemzés rámutatott arra, hogy az acetilszalicilsavat szedők körében 44%-kal alacsonyabb annak az esélye, hogy lélegeztetőgépre kerüljön a beteg. Továbbá 43%-kal kisebb a kockázata annak, hogy intenzív osztályra kerüljön az állapota súlyosbodása miatt a fertőzött. Emellett 47%-kal kisebb a rizikója annak, hogy a Covid-19 miatt a kórházban az életét veszítse a beteg. Úgy tűnik, hogy a megfigyelés hátterében a kis dózisú acetilszalicilsav thrombusok képződését megakadályozó hatása áll. Vagyis, az első vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a kis dózisú acetilszalicilsav megvédhet a Covid-19 számos súlyos, életveszélyes következményétől (5).

Összefoglalás

A jelenlegi tudományos álláspont szerint a Covid-19 pandémia nem indokolja az NSAID-ot szedő betegek gyógyszeres terápiájának a megváltoztatását vagy a gyógyszeres kezelések felfüggesztését.

Vagyis: jelenlegi ismeretek alapján az alapbetegségük miatt NSAID-ot szedő betegeknél a koronavírus-pandémia okán, még egy esetleges fertőzés esetén sem indokolt az NSAID kezelés abbahagyása. Fájdalom- és lázcsillapításra, illetve gyulladáscsökkentési célból – az indikációk alapján – továbbra is ajánlhatók a betegeknek az NSAID-tartalmú gyógyszerek.

IRODALOM

1. Russell B, Moss C, Rigg A, Van Hemelrijck M. Covid-19 and treatment with NSAIDs and corticosteroids: should we be limiting their use in the clinical setting? Ecancermedicalscience 2020; 30:14:1023.

2. Lund LC, Kristensen KB, Reilev M, Christensen S, Thomsen RW, Christansen CF et al. Adverse outcomes and mortality in users of non-steroidal anti-inflammatory drugs who tested positive for SARS-CoV-2: A Danish nationwide cohort study. PLOS Medicine 2020; 17(9): e1003308.

3.   https://europeanpainfederation.eu/wp-content/uploads/2020/04/EMA-NSAIDs.pdf; 2020. nov. 12.

4. https://www.fdanews.com/articles/196345-fda-says-no-evidence-nsaids-aggravate-covid-19-symptoms; 2020. nov. 12.

5. Chow JH, Khanna AK, Kethireddy S, Yamane D, Levine A, Jackson AM. et al. Aspirin use is associated with decreased mechanical ventilation, ICU admission, and in-hospital mortality in hospitalized patients with Covid-19. Anesth Analg. 2020; doi: 10.1213/ANE.0000000000005292.

Dr. Budai Lívia PhD, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés