hirdetés
hirdetés
2020. július. 06., hétfő - Csaba.
hirdetés

Bizonyos ételek kívánásáért felelős géneket azonosítottak

A sós és a zsíros ételek vagy éppen a csokoládé iránti erős vágy bizonyos génvariánsok jelenlétével is magyarázható. A génvariások azonosítása a személyre szabott diétás tanácsadás és az elhízás megelőzésének/kezelésének is lényeges eleme lehet a jövőben.

hirdetés

Sült krumpli, hamburger, csokoládé – csupa olyan ételek, amikről tudott, hogy kedvezőtlenül hatnak az egészségre, mégis, egyesek ellenállhatatlanul kívánják és fogyasztják ezeket az ételeket. Ha mindez bűntudatot kelt bennük, akkor véget vethetnek az önostorozásnak, ugyanis a legújabb vizsgálatok alapján bizonyos gének tehetők felelőssé azért, ha valaki extrém mértékben vágyik a csokoládéra, a zsíros vagy a sós ételekre.

Génekben kódolt táplálkozási preferenciák

Madridi kutatók a chichagói Experimental Biology 2017 rendezvényen számoltak be elsőként azokról az eredményeikről, amik – a Genetics and Lipid Lowering Drugs and Diet Network tanulmány részeként – 818 európai felnőtt genetikai anyagának vizsgálata és étkezési szokásaik összevetése alapján születtek meg. Számos olyan génvariánst azonosítottak, amik bizonyos ételek preferálásával hozhatók összefüggésbe.

A csokoládé, a sós és a zsíros ételek kívánását okozó gének

Többek között kiderült, hogy a szerelemhormonnak is nevezett oxitocin receptorát kódoló gén bizonyos variánsai jelentősebb csokoládé-bevitellel és nagyobb derékkörfogattal függnek össze. A fokozott sófogyasztás hátterében a GABRA2 (Gamma-Aminobutyric Acid Type A Receptor Alpha2 Subunit) és a CREB1 (CAMP-Responsive Element-Binding Protein 1) génvariánsok szerepét fedezték fel. A nagymértékű zsírbevitel egyik okaként pedig a

SLC6A2 (Solute Carrier Family 6 (Neurotransmitter Transporter), Member 2) gént nevezték meg.

A dietetikai tanácsadást is segítheti a gének ismerete

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az említett gének – korábbi vizsgálatok alapján – viselkedési és pszichológiai sajátosságokkal, köztük stresszel, függőséggel, impulzivitással, depresszióval is kapcsolatba hozhatók.

Ahogy a vizsgálatot vezető egyik kutató, Silvia Berciano fogalmaz: „Vizsgálatunk az első, amely rávilágít arra, miként hat az agy a táplálékfelvételre és a táplálkozási preferenciákra egészséges emberek egy csoportjában. Az új ismeretek segíthetnek az étkezési szokások jobb megértésében és megkönnyíthetik a személyre szabott diétás tanácsadást”. Mindennek szerepe lehet az elhízás megelőzésében és kezelésében, továbbá a túlsúllyal összefüggő számos krónikus kórkép prevenciójában.

Forrás: MNT

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés