hirdetés
hirdetés

Biofilm a hosszú távú terápiák reformjára

Az MIT kutatói olyan többrétegű, mikrométeres vastagságú biofilmet állítottak elő, amely akár 14 hónapon át egyenletes gyógyszer-felszabadulást biztosít. Az így adagolt diklofenák terápiás hatása összevethető a tablettáéval, szisztémás mellékhatások nélkül.

hirdetés

Egy új gyógyszer-technológiai megoldással akár több mint egy éven át konstans terápiás hatás biztosítható, ami számos betegség ellátását könnyebbé teheti a jövőben. A Massachusetts-i Technológiai Intézethez (MIT, Massachusetts Institute of Technology) tartozó David H. Koch Integratív Rákkutatási Központ (David H. Koch Institute for Integrative Cancer Research) kutatóinak technológiai újítása egy olyan többrétegű biofilm, amelyből a gyógyszermolekulák jól meghatározott kinetika szerint szabadulnak fel, a hordozó polimer pedig fokozatosan felszívódik.

Az implantációra alkalmas terápiás rendszerből felszabaduló gyógyszer lokálisan terápiás koncentrációt ér el, a szisztémás keringésbe azonban gyakorlatilag nem jut be. A többrétegű biofilm egy L-glutaminsavat tartalmazó polimerből készül; a gyógyszervegyületet az egyes rétegek aminosav-molekuláihoz kötik. A polimer–farmakon-konjugátumból kialakított elektrosztatikus nanofilmből az aminosav hidrolízisével szabadul fel a hatóanyag. Ennek kinetikája olyannyira egyedi, hogy a gyógyszer-felszabadulás időtartama többszörösen meghaladja a kereskedelmi forgalomban lévő hasonló biofilmekre jellemző programozott hatóanyag-leadást. A technológiai újítás egyszerre ötvözi a stabilitást és a szervezetbeli lebomlás képességét, és a kutatók szerint a farmakonok széles körének célzott bevitelére alkalmas lehet. Kiemelt jelentőséggel bír a kis molekulájú hatóanyagok lokális bevitele szempontjából, ezek ugyanis a kicsiny molekulatömeg és a kedvezőtlen töltéseloszlás miatt nehezen építhetők be olyan biológiailag lebomló hordozókba, amelyek tartós hatást biztosítanak.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szerzők a biofilmbe inkorporált diklofenák kísérletes alkalmazását mutatják be. A 0,5–2,7 mikrométeres vastagságú film 14 hónapon át biztosított kiegyensúlyozott hatóanyag-felszabadulást, amit a Paula T. Hammond vezette kutatócsoport a ciklooxigenáz (COX) enzim gátlásának mérésével igazolt. A COX-gátlás mértéke összevethető volt a szájon át adott diklofenák általi COX-gátlással, ami azt jelzi, hogy a biofilmbeli hatóanyag hosszabb távon sem szenved el károsodást.

A filmréteg vastagságának változtatásával tetszőlegesen módosítható a mátrixbeli hatóanyag mennyisége, a farmakon megválasztásától függően pedig sokoldalúan változhat a terápiás alkalmazások köre. Ha a gyógyszer-tartalmú film biodegradábilis nanorészecskék bevonatát képezi, lokálisan beinjekciózható a kezelni kívánt területre (például ízületbe), de a technológia arra is módot ad, hogy implantátumok (például ízületi protézisek) felszínére vigyék fel a gyógyszeres nanofilmet és így biztosítsák a hosszantartó farmakoterápiát. Ha a prototípustól eljut a terápiás felhasználásig, a beteg számára kényelmes, a kezelőorvos számára az adherenciához kapcsolódó buktatókat kiküszöbölő kezelési alternatívát kínálhat a jövőben, többek között például a krónikus fájdalom, az ízületi gyulladás vagy a tuberkulózis ellátásában.

Dr. B. D.
a szerző cikkei

(forrás: MIT News)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés