hirdetés
hirdetés

„Beültetett minilabor” a személyre szabott tumorterápiához

Egy, a daganatba implantálható miniatürizált gyógyszerleadó rendszer segíthet az adott betegnél leghatásosabb kezelési mód kiválasztásában – ígérik az MIT kutatói egy új fejlesztés bemutatása kapcsán.

hirdetés

A daganatterápiás gyógyszerek széles tárházával számos tumortípus ellen sikerrel vehetjük fel a harcot, az onkológiai gyakorlatban mégis mindennapos probléma, hogy az esetek jelentős hányadában nem jelezhető előre, hogyan reagál egy adott beteg egy-egy konkrét gyógyszerre. Kinél melyik hatóanyagtól remélhető a lehető legjobb terápiás hatás?

A Massachusetts-i Technológiai Intézet (MIT) kutatói olyan gyógyszerleadó rendszert fejlesztettek ki, amellyel egyidejűleg akár 30-féle hatóanyag terápiás hatása vizsgálható in vivo, személyre szabottan. A daganatszövetbe ültethető „minilaborból” szabaddá váló gyógyszermolekulák 200–300 mikrométeres távolságra jutnak el az implantátum felszínétől úgy, hogy egymással nem érintkeznek a tumorszövetben, így egymás hatását nem befolyásolják. A rizsszemnyi méretű implantátumba bármilyen gyógyszermolekula inkorporálható, és a kutatók által kidolgozott egyedi formulálási eljárásnak köszönhetően az egyes hatóanyagok nagyjából a terápiás alkalmazásra jellemző koncentrációban érik el a daganatsejteket. Az implantátum mindössze egy napot tölt a szervezetben, mielőtt a környező daganatszövettel együtt eltávolítják. A kimetszett szövetet rétegenként vizsgálják: a szöveti penetráció mértékét, a sejtpusztulást, illetve a proliferációt speciális festéssel teszik láthatóvá.

 

A „beültethető minilabor” monoterápia és gyógyszerkombinációk hatékonyságának tesztelésére is alkalmas. Kép forrása: Massachusetts Institute of Technology

 

Az egyénenkénti gyógyszerhatás értékelése kiemelt jelentőségű a célzott daganatterápiás szerek alkalmazásakor, amelyek csak bizonyos egyedi tumorjellemzők – például specifikus génmutációk – jelenlétében hatékonyak” – mutat rá a kutatócsoport a Science Translational Medicine című folyóiratban megjelent közleményében. Dr. Oliver Jonas, a tanulmány első szerzője szerint a tumor natív mikrokörnyezetben vizsgált gyógyszerérzékenysége sokkal pontosabb képet ad a daganat viselkedéséről és pontosabban jelzi előre a várható terápiás hatást, mint az e célra jelenleg alkalmazott laboratóriumi módszerek bármelyike.

A preklinikai vizsgálatok tanúsága szerint a módszer biztonságos, és a lokális hatásosság igazoltan jó jelzője a szisztémás kezelés hatásosságának. A kutatók egérkísérletben számos gyógyszer és tumortípus esetében vizsgálták a „beültethető minilabort”, amely nemcsak egy-egy farmakon önálló hatásának, hanem gyógyszer-kombinációk hatékonyságának tesztelésére is alkalmas. A humán prosztatarák, emlőrák és melanoma egérmodelljein végzett kísérletekben egyértelműen megnyilvánult a szóban forgó daganatok változatos gyógyszerérzékenysége. Az emlőrák egyik legagresszívebb formája, a sem ösztrogén-, sem progeszteronreceptort nem expresszáló, Her2-negatív tumortípus esetében a leggyakrabban alkalmazott ötféle gyógyszermolekula közül a paclitaxel bizonyult a leghatásosabbnak, ezt követte a doxorubicin, a cisplatin, a gemcitabin és a lapatinib. Ugyanerre a megállapításra jutottak az intravénás injekcióban alkalmazott szisztémás kezelés vizsgálatakor, ami azt mutatja, hogy a „beültethető minilabor” pontos képet ad a tumor in vivo gyógyszerérzékenységéről.

Az egyedülálló „minilabor” független szakértők szerint is jelentős előrelépést hozhat a személyre szabott rákgyógyászatban, és az új gyógyszerek fejlesztésében is hasznos eszköz lehet.  A kutatócsoport terv szerint már a jövő év folyamán megkezdi az eszköz alkalmazásának humán vizsgálatát, elsőként emlőrákos betegek bevonásával.

 

Azonos irány, más megoldási móddal

Hasonló közös fejlesztésen dolgoznak az amerikai Fred Hutchinson Cancer Research Center és a Presage Biosciences kutatói is. A CIVO™ néven szabadalmaztatott mogoldás egy mikroinjekciós gyógyszerleadó eszköz és az in vivo gyógyszerhatás kvantitatív értékelésére alkalmas analitikai módszer kombinációja. A CIVO™ segítségével egyidejűleg nyolcféle farmakon hatása vizsgálható úgy, hogy a mikroinjekciós technikával a szolid tumor különböző mélységeibe jutatják az egyes gyógyszervegyületeket. Ennek köszönhetően a módszer arról is informál, hogyan befolyásolja a daganatos sejtek mikrokörnyezete – így például az oxigénellátottság vagy a daganat érhálózata – a terápiás hatásosságot, ami a daganatok heterogenitása miatt komoly gyakorlati jelentőségű. Az értékelés ebben az esetben is 24 óra elteltével, a tumor kis részletének kimetszése után, mikroszkópos elemezéssel történik.

 

A CIVO™ mikroinjekciós rendszer. Kép forrása: Presage Biosciences

 
A CIVO™ eredményes in vivo alkalmazhatóságát szintén a Science Translational Medicine legfrissebb számában mutatták be. A lymphoma egérmodelljein végzett kísérletsorozatban vizsgált daganatellenes szerek (vincristin, doxorubicin, mafosfamid, prednisolon) CIVO microinjekciója a szisztémás kezelés hatását jól reprezentáló lokális hatást váltott ki. A többszörösen gyógyszerrezisztens limfómák egérmodelljében a CIVO pontosan jelezte a doxorubicinnel és a vincristinnel szembeni rezisztenciát, a mafosfamiddal szemben pedig meglepően nagy érzékenységet mutatott. Mi több, közel százféle gyógyszer szűrő jellegű kipróbálásával egy, a gyógyszerrezisztens kórforma kezelésében eddig nem alkalmazott mTOR-gátló hatóanyag jó terápiás hatását is igazolták, ami azt jelzi, hogy az in vivo gyógyszerérzékenység vizsgálata új terápiás lehetőségek megtalálásában is új utat nyithat.

 

(Források: MIT, Science Translational Medicine)

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés