hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 03., hétfő - Hermina.
hirdetés

Alternatív terápiák és étrend-kiegészítők a daganatos betegek kezelésében

Betegségek gyógyítására nem alkalmasak

A daganatos betegek körében rendkívüli mértékben elterjedt az alternatív eszközök alkalmazása a nyugati típusú gyógyászat által kínált terápiák mellett vagy helyett, miközben nem állnak rendelkezésre kellő tudományos igénnyel elvégzett humán klinikai vizsgálatok ezeknek az eljárásoknak, eszközöknek, szereknek a hatásosságára és biztonságosságára vonatkozóan.

hirdetés

A komplementer és alternatív medicina (KAM) előretörése az egészségügyi piacon ma már nem kérdőjelezhető meg. A KAM hét fő kategóriája a test-lélek kezelések (például jóga, meditáció, akupunktúra, relaxációs technikák stb.) hagyományos és népi gyógyászat, speciális diéták és táplálkozási programok, gyógynövény-terápiák, manuális kezelések, kémiai és farmakológiai ágensek és bioelektromos alkalmazások(1). Komplementer medicinának tekinthetők azok az eljárások, amelyek eltérnek a nyugati, hagyományos, más néven allopátiás orvoslás terápiás módszereitől/eszközeitől, de azokkal együtt, azokat „kiegészítve” alkalmazza a páciens. Alternatív gyógyászatról akkor beszélhetünk, ha a kezeléskor egyáltalán nem alkalmazzák a nyugati gyógyászat által kínált terápiás eszközöket, csak az attól eltérő alternatívákat (2).

Felmérések a KAM használatáról

A KAM hazánkban is egyre inkább tért hódít, a hivatalos és a nem hivatalos medicinában is. Az 1999-ben készült, a természetgyógyászati módszerek felhasználásával kapcsolatos, országos reprezentatív felmérés eredményei szerint a felnőtt lakosság 15–20 százaléka fordult legalább egyszer valamilyen természetgyógyászati módszerhez vagy termékhez (3). Ugyanakkor ne feledjük, hogy a lehetőségek tárháza az egyszerű megfázás csipkebogyóteával való kezelésétől addig terjedhet, hogy a daganatos beteg elzárkózik a sebészeti beavatkozástól, és inkább a „csodaszerrel” történő gyógyítást választja.

Egy nemrégiben megjelent hazai közlemény szerint a háziorvosok egytizede természetgyógyász végzettséggel is rendelkezik, egynegyedük alkalmaz is ilyen módszereket, sőt 45 százalék esetében maga vagy családtagja is igénybe vesz ilyen gyógymódokat, de döntő többségük beismerte, hogy nem elég tájékozott a nem konvencionális gyógymódokat illetően. Ugyanakkor döntő többségük tudni szeretné, hogy betegei milyen egyéb módszerekkel élnek a gyógyulás érdekében (4).

Felmérések sokasága támasztja alá, hogy a diagnosztizált daganatos betegek számának növekedésével arányosan nő azon alternatívák száma, amelyek a nyugati gyógyászat által kínált terápiás lehetőségektől különböző módon kínálják az állapotjavulást, netán a gyógyulást a betegek számára (5, 6). Egy, az Amerikai Egyesült Államokban, 2000-ben, daganatos betegek körében végzett felmérés szerint 99,3 százalék hallott a KAM-ról, 83,3 százalék legalább egyféle KAM-megközelítést alkalmazott, de mindössze 61,8 százalékuk osztotta meg kezelőorvosával ezt az információt. Leggyakrabban spirituális megközelítést (80,5 százalék), vitaminokat/növényeket (62,6százalék) és fizikoterápiás eljárásokat (59,2százalék) használtak (7). Tascilar és munkatársai 2006-ban megjelent összefoglaló közleményében 25 és 84 százalék közötti KAM-használatot írt le onkológiai betegek körében, a világ számos országában végzett felmérések eredményei alapján (6). Perlman 2012-es felmérése szerint a daganatos betegek 75 százaléka alkalmaz valamilyen KAM-módszert, eljárást, 57,6 százalékuk rögtön a diagnózis felállítását követően (5).

A leginkább elterjedt termékek

A legtöbb közleményben, amely a KAM daganatos betegek körében történő alkalmazásáról szól, a különböző növényi alapú termékek előkelő helyet foglalnak el a gyakorisági sorban. Egy brit felmérés szerint a KAM különböző eszközeit (akár többet is egyszerre) használó páciensek 53 százaléka természetes kiegészítőket, 50,6 százaléka vitaminokat, 40 százaléka zöldteát, 30,5 százaléka gyógynövényeket és a népi gyógyászat eljárásait, 16,2 százaléka kínai gyógynövény-terápiát vetette be gyógyulása érdekében (8). A természetes kiegészítők között a probiotikumok, a halolaj, a lenmag, a melatonin jelent meg, a gyógynövények, a népi gyógyászat elemei főként a fokhagyma, a gyömbér, az aloe vera, az Essiac (Arcticum lappa – bojtorjángyökér, Rumex acetosella – juhsóska, Ulmus rubra – vörös szil belső kérge, Rheum palmatum – indiai rebarbaragyökér), a ginzeng és a laetril voltak. Perlman közleményében az E- és C-vitamin, a szójakivonat, a fokhagyma, a szelén, a fűrészpálma-kivonat, a zöldtea, a koenzim Q10, az orbáncfű, a melatonin, az Essiac, a fagyöngy (Iscador), a máriatövis, a laetril, a cápaporc használatáról tesz említést daganatos betegek körében (5). Nagyon gyakoriak a hagyományos kínai gyógyászatban alkalmazott növények (9), és néhány éve megjelentek a gyógygombák és egzotikus növények is a termékek között.

Friss és nagyon jól használható, szabadon elérhető az amerikai National Cancer Institute kiadványa, a PDQ Integrative, Alternative, and Complementary Therapies Editorial Board online adatbázisa foglalja össze a KAM során leggyakrabban alkalmazott kivonatok, szerek tudományos hátterét (pontosabban annak hiányát) (10). Részletesen bemutat számos készítményt, például a 714-X-et, a Stanislaw Burzynski nevéhez fűződő antineoplasztonokat, a Cancell/Cantron/Protocel néven forgalomba kerülő terméket, a cápa- és marhaporcot, a Gerson-terápiát, a Gonzalez-diétát, a nagy dózisú C-vitamint, a hidrazin-szulfátot, a laetrilt, a fagyöngyöt, a Newcastle-betegség vírusát, a PC-SPES-t, a Sun soup terméket.

Akkor is árt, ha nem árt

Külön közleményben lenne érdemes bemutatni ezeknek a komplementer és alternatív eljárásoknak a mellékhatásait, de mivel erre itt nincs mód, csak néhány fontos, a páciens egészségét, életminőségét jelentősen befolyásoló tényezőt lehet kiemelni: nagyon gyakori a szükséges és (tudományos vizsgálatokkal alátámasztott) hatásos kezelés elmaradása, az életminőség romlása, a közvetlen fizikai károsodás, interferencia a bizonyítottan hatásos terápiával, így ez utóbbi hatásának elmaradása, az értékes idő elvesztegetése, anyagi károk és akár pszichés sérülés is (11). Ugyancsak érdemes megemlíteni a figyelmetlenségből adódó szennyeződések (pl. rosszul beazonosított gyógynövény) hatásait, sőt patogén mikroorganizmusokkal, nehézfémekkel, peszticidekkel történő szennyezettséggel is számolni kell.

Hazánkban nincsenek naprakész adatok arra vonatkozóan, hogy a különböző daganatos betegségekben szenvedők hány százaléka használ olyan terméket/eljárást, amely nem része a hagyományos, nyugati orvoslásnak. Nem kétséges az sem, hogy hazánkban – és mint ahogy ezt korábban bemutattam, máshol is – időszakonként megjelennek újabb csodaszerek, amelyek néhány évig vezetik az eladási listát, majd – mivel hatásosságukat még a gyógyult betegek számával sem igazán lehet jellemezni, nemhogy tudományos vizsgálatokban felmérve – idővel eltűnnek, vagy csak nagyon kicsi piaci részesedés mellett találják meg a potenciális fogyasztókat.

Legális és illegális piac

Tapasztalatok szerint hazánkban az étrend-kiegészítők és a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek azok a jól definiált termékek, amelyek gyakran kerülnek a daganatos betegséggel diagnosztizáltak elé. A „jól definiált” jelen esetben azt jelenti, hogy elnevezésük, piacra kerülésük feltételei és még néhány fontos tulajdonságuk jogszabályokban meghatározott, így betartásuk ellenőrizhető. Számos, piacon lévő, többnyire nem legális és sokszor az interneten keresztül árusított, a daganatos betegeknek gyógyulást kínáló (csoda)szer azonban meghatározhatatlan típusú termék, gyártása, összetétele stb. nem szabályozott, nem ellenőrizhető, illegális és rendkívül veszélyes.

Étrend-kiegészítők

Az étrend-kiegészítők összetételéről, piacra kerülésük feltételeiről több magyar nyelvű közlemény is megjelent (12, 13). Itt most csak röviden kerülnek tárgyalásra. Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek kiszerelési formájuk miatt alkalmasak kis mennyiségek adagolására – emiatt gyakran meg is tévesztik a fogyasztókat, hiszen emlékeztetik őket a gyógyszerekre. A vonatkozó szabályozás szerint [37/2014. (IV. 26. ESZCSM rendelet az étrend-kiegészítőkről] tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat) és egyéb táplálkozási vagy élettani szempontból hasznos összetevőket tartalmazhatnak. Összetételük rendkívül változatos, szinte csak a fantázia szab határt annak, hogy mi kerülhet bele az étrend-kiegészítőbe, no meg szerencsére az az európai uniós alapelv, hogy csak biztonságos élelmiszer hozható forgalomba az EU piacán (178/2002/EK). Ennek alapján azok az étrend-kiegészítők, amelyek nem tekinthetők biztonságosnak, kitilthatók a kereskedelmi forgalomból. A terméket a piacra helyezést megelőzően, vagy azzal egy időben be kell jelenteni az OGYEI-nél (korábban OÉTI), ahol a termék benyújtott dokumentációja alapján megállapítják, hogy potenciálisan okozhat-e egészségkárosodást a fogyasztónak. Amennyiben a kockázat lehetősége fennáll, az illetékes közegészségügyi hatóság a termék forgalmazását megtilthatja. A termék egészségre gyakorolt hatásának kommunikációja egy európai uniós előírás (élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet) szerint, szigorú tudományos elveket követve lehetséges. Lényeges kiemelni azonban, hogy a termék legálisan forgalomba kerülhet úgy, hogy egészségre gyakorolt kedvező hatásai nincsenek tudományos elvek mentén összeállított vizsgálati protokoll szerint bizonyítva.

Az étrend-kiegészítők kémiai összetétele, a felhasznált összetevők, növények, növényi részek, a feldolgozási eljárás, az ezekből származó egészségügyi kockázat legtöbbször csak részben vagy nem is ismert. Az összetevők nagy mennyiségű, hosszú ideig történő fogyasztásának hatásai (mellékhatásai) nem ismertek, nincsenek vagy csak elenyésző számban érhetők el toxikológiai, farmakológiai adatok. „Egzotikus” eredetű készítmények tisztasága nem garantált (nehézfémek, Európában régen betiltott növényvédő szerek, egyéb kemikáliák, mérgező növények, növényi részek, ismeretlen állati kórokozók, gombák, toxinok jelenléte előfordulhat). Nincsenek bizonyított terápiás hatásaik, különösen nem krónikus betegségekben, és nem helyettesíthetik az orvostudomány által kínált terápiás eljárásokat, lehetőségeket. Semmilyen tudományosan megalapozott vizsgálat nem igazolja a daganatos betegségek gyógyításában, kezelésében betöltött jótékony szerepüket. Az étrend-kiegészítők egészséges – a táplálkozásukra kevésbé figyelő – emberek részére készültek, nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, változatos, vegyes étrendet sem egészséges, sem beteg ember esetében.

Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek

A speciális gyógyászati célra szánt tápszerek – a vonatkozó jogszabály szerinti definíció (24/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelet) alapján – olyan különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, amelyek különleges eljárással, beteg emberek diétás ellátására készültek és orvosi felügyelet mellett használandók. E termékek olyan betegek kizárólagos vagy részleges táplálására szolgálnak, akiknél a természetes eredetű tápanyagok vagy azok metabolitjainak felvétele, emésztése, felszívódása, feldolgozása vagy kiválasztása korlátozott, csökkent vagy zavart, valamint más, orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet áll fenn és az nem biztosítható a hagyományos étrend megváltoztatásával (14). A speciális gyógyászati célra szánt termékek előállításakor az orvosi, táplálkozási alapelveket be kell tartani, ki kell elégíteniük azon személyek tápanyagigényeit, akiknek szánták, biztonságosnak és hatékonynak kell lenniük, és az adott táplálkozási célra való alkalmasságot, hatékonyságot tudományos adatokkal kell alátámasztani. Az alkalmazásuk során tapasztalt mellékhatások bejelentése kötelező az OGYÉI-nél. A tápszerek esetében csak erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet végezhet kis- és nagykereskedelmi tevékenységet. Vannak köztük kizárólagosan fekvőbeteg-gyógyintézetekben használható készítmények, illetve olyanok is, amelyek vényre felírhatók a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok alapján.

A speciális gyógyászati célra szánt tápszer a szakorvos kezében olyan, bizonyítékokon alapuló terápiát segítő, támogató eszköz, amely annak hatékonyságát jelentősen növelni képes, bizonyos esetekben létfontosságú lehet a beteg számára. Bár jogi besorolása szerint a tápszer élelmiszer, mégsem laikusok, hanem szakemberek kezébe való, a vény nélkül megvásárolható termékek alkalmazása előtt is érdemes kikérni a kezelőorvos véleményét. A jogszerűen forgalomban lévő, bejelentett speciális gyógyászati célra szánt tápszerek listája az OGYÉI honlapján elérhető.

Összegzés

Az étrend-kiegészítők és a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek közötti legfontosabb eltérés tehát, hogy míg az étrend-kiegészítő piacra kerülhet úgy, hogy élettani hatásának igazolása nem kötelező (kivéve, ha egészségre vonatkozó állítást akar a gyártó használni a terméken, de ez természetesen nem lehet gyógyító hatás), a tápszerek esetében jogszabályi előírás alapján kötelező a biztonságosság és hatásosság bizonyítása. Mindkettőre igaz azonban az, hogy betegségek gyógyítására nem alkalmasak.

Kijelenthetjük, hogy bár számos, jogszerűen vagy illegálisan piacon lévő termék elérhető a daganatos betegek számára, amelyek kommunikációja a betegségből való gyógyulás vagy legalábbis az állapotjavulás lehetőségét sugallja, ezek nagy többségének emberi szervezetre gyakorolt hatásait nem vizsgálták. Biztonságos alkalmazhatóságuk, terápiás hatásuk nem igazolt, ezért óva kell inteni a betegeket ezek használatától, akár a nyugati orvoslás kínálta terápiás lehetőségek kiegészítőjeként, akár annak helyettesítőjeként.

Irodalom

1. Exploring the Science of Complementary and Alternative Medicine. National Center for Complementary and Alternative Medicine Third Strategic Plan 2011–2015. US Department of Health and Human Services. National Institute of Health, 2011. https://nccih.nih.gov/sites/nccam.nih.gov/files/about/plans/2011/NCCAM_SP_508.pdf

2. Deng G, Cassileth B. Complementary or alternative medicine in cancer care – myths and realities. Nat Rev Clin Oncol advance online publication 30 July 201. http://www.nature.com/nrclinonc/journal/v10/n11/full/nrclinonc.2013.125.html

3. Buda L. Az alternatív medicina tudományos orvosláshoz való viszonyának, társadalmi-lélektani, egészség-szociológiai hátterének elemzése és az egészségügyi ellátásban betöltött szerepének komplex empirikus vizsgálata. PhD-értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, Pécs, 2003.

4. Soós SÁ, Eőry A, Eőry A, et al. Nem konvencionális gyógymódok a háziorvos szemszögéből. Orv Hetil 2015;156(28):1133–9.

5. Perlman A, Lontok O, Huhmann M, et al. Prevalence and correlates of postdiagnosis initiation of complementary and alternative medicine among patients at a comprehensive cancer center. J Ocol Practice 2012;9(1):34–43.

6. Tascilar M, de Jong FA, Verweij J, et al. Complementary and alternative medicine during cancer treatment: beyond innocence. The Oncologist 2006;11:732–41.

7. Richardson MA, Sanders T, Palmer JL, et al. Complementary/Alternative medicine use in a omprehensive Cancer Center and the implications for oncology. J Clin Oncol 2000;18(13):2505–14.

8. Chang KH, Brodie R, Choong MA, et al. Complementary and alternative medicine use in oncology: A questionnaire survey of patients and health care professionals. BMC Cancer 2011;11:196. http://www.biomedcentral.com/1471-2407/11/196

9. Molassiotis A, Fernadez-Ortega P, Pud D, et al. Use of complementary and alternative medicine in cancer patients: a European survey. Ann Oncol 2005;16:655–63.

10. PDQ Integrative, Alternative, and Complementary Therapies Editorial Board. Levels of Evidence for Human Studies of Integrative, Alternative, and Complementary Therapies (PDQ®): Health Professional Version. PDQ Cancer Information Summaries Bethesda (MD): National Cancer Institute (US), 2002–2016. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK82221/

11. Jarvis WT. How quackery harms. In: Dubious Cancer Treatment. (Ed: Barrett S, Cassileth BR) American Cancer Society, Florida Division, Tampa, FL, 1991.

12. Lugasi A, Horacsek M, Martos É. Étrend-kiegészítők a hazai piacon: a termékek forgalmazását, összetételét meghatározó jogszabályi előírások. Orv Hetil, 2010;151(39):1563–72.

13. Lugasi A, Horacsek M, Martos É. Étrend-kiegészítők a hazai piacon: az összetevők táplálkozás-élettani értékelése, előnyök és kockázatok; az étrend-kiegészítők szerepe a táplálkozásban. Orv Hetil 2010;151(48):1965–76.

14. Lugasi A. Étrend-kiegészítők összehasonlítva a speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerekkel. Háziorvos Továbbképző Szemle, 2009;XIV(6):372–4.

Lugasi Andrea, PhD, tanszékvezető főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék, Budapest
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés