hirdetés
hirdetés
2020. június. 01., hétfő - Tünde.
hirdetés

Banális fertőzésbe is belehalhatunk

Manapság már kézzelfogható közelségbe került az a kor, amikor – az antimikróbás szerekkel szembeni széles körű rezisztencia miatt – akár mindennapos fertőzések vagy kis sérülések is halálosak lehetnek – figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet a rezisztenciával foglalkozó első globális felmérés kapcsán.

hirdetés

„Minden területen igen nagy arányban figyelhető meg az antibiotikummal szembeni rezisztencia olyan baktériumok esetében, melyek sebfertőzések, tüdőgyulladás, húgyúti és hematogén infekciók gyakori kórokozói – áll a genfi székhelyű szervezet jelentésében, mely azt is megállapítja, hogy jelentős hiányosságok vannak a fertőző betegségek surveillance-a, illetve az adatok megosztásának koordinálása terén.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia különösen nagy problémát jelent akut tuberkulózisban, mely globálisan körülbelül 630 ezer beteget érint, de az alkalmazott gyógyszerek terápiás hatékonyságának csökkenését figyelték meg maláriában, HIV-fertőzésben és influenzában is – figyelmeztet a WHO. A gonorrea esetén 10 ország jelentette, hogy a betegség jelenleg már nem kezelhető antibiotikumokkal.

„A jelentés azt mutatja, hogy a rezisztencia globális trenddé nőtte ki magát, és nem olyan jelenség, mely csak a szegény országokban vagy a fejlődő világban fordul elő – emlékeztetett Keiji Fukuda, a WHO egészségbiztonsági igazgatója egy genfi sajtótájékoztatón. – A helyzetet máris nagyon komolyan kell vennünk.”

Miközben egyes gyógyszercégek már évekkel ezelőtt leálltak a fertőzések kezelésére alkalmas új gyógyszerek fejlesztésével, és erőiket a nagyobb profitot ígérő krónikus betegségek, köztük a cukorbetegség és szívbetegség gyógyszereinek kutatására csoportosították át, mások meglátták a lehetőséget és az egyre növekvő, ámde kielégítetlen igényeket. A Cubist Pharmaceuticals például legalább négy új antibiotikumot tervez piacra dobni 2020-ig, és ebben az évben körülbelül 400 millió dollárt kívánnak befektetni az ezzel kapcsolatos kutatásokba. A massachusettsi székhelyű cég Dificid nevű terméke 2011-ben kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt az Egyesült Államokban, mellyel 30 év óta az első szer a Clostridium difficile okozta kórházi fertőzések terápiájában. Emellett többek között a Merck, a Sanofi és az Actelion is dolgozik olyan új gyógyszerek kifejlesztésén, mellyel kezelhető vagy megelőzhető lehet a Clostridium difficile-fertőzés.

Mindeközben a betegek számára egyre kevesebb lehetőség kínálkozik, amennyiben antibiotikumkezelésre szorulnak.

„Elképesztő arányú antibiotikumrezisztenciát látunk, akármerre is nézünk – így kommentálja Jennifer Cohn, az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi nonprofit segélyszervezet orvosigazgatója a WHO jelentését. − Arra van a legsürgősebb szükség, hogy határozott globális akciótervet dolgozzunk ki az antibiotikumok racionális alkalmazására, hogy a megfelelő minőségbiztosítással rendelkező antibiotikumok azokhoz jussanak el, akiknek valóban szükségük van rájuk, ugyanakkor kerüljük a felesleges alkalmazást, illetve olyan árképzést biztosítsunk, hogy akiknek szükségük van rá, azok anyagi okok miatt ne legyenek elzárva a hatásos kezeléstől.”

Az antimikrobiális rezisztencia globális egészségbiztosítási fenyegetést jelent, mely ellen csak a kormányok szoros együttműködésével lehet eredményesen fellépni, amihez olyan statisztikák szükségesek, melyek megbízható adatokkal szolgálnak a közegészségügyi stratégiák felállításához – zárul a WHO dokumentuma.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

(forrás: Bloomberg, PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés