hirdetés
hirdetés

Az orális fogamzásgátlók hatása a halálozásra

Az amerikai Nurses’ Health Study frissen publikált eredményei szerint az orális fogamzásgátlók alkalmazása nem befolyásolja az összhalálozást. Bizonyos halálokokra viszont kihat a régebbi, nagyobb hormontartalmú tabletták tartós szedése: az emlőrákos halálozást növeli, a petefészekrák okozta mortalitást csökkenti.

hirdetés

Azóta, hogy közel hat évtizede bekerültek a terápiába, az orális fogamzásgátlók a leggyakrabban szedett gyógyszerek a fertilis korú nők körében. Alkalmazásuk előnyeit és lehetséges kockázatait számos vizsgálatban elemezték. A két legszélesebb körű korábbi tanulmány, a 17 ezer nő bevonásával végzett Oxford-Family Planning Association Contraceptive Study, valamint a 46 ezer nő adatait feldolgozó, prospektív Royal College of General Practitioners’ Oral Contraception Study  azt jelzi, hogy az orális kontraceptívumok (OC) szedése nem hat ki az októl független halálozásra, az alkalmazott gyógyszerkészítmény és az egyéni kockázati tényezők azonban befolyásolják a tablettaszedés előnyei és lehetséges kockázatai közötti egyensúlyt.

Az egyesült államokbeli Nurses’ Health Study keretében minden eddiginél átfogóbban, 121 és fél ezer ápolónő bevonásával elemezték az OC-alkalmazás és a mortalitás kapcsolatát. Az 1976-ban elindított tanulmány résztvevői kérdőíves felmérésben nyilatkoztak egészségi állapotukról, gyógyszerszedési szokásaikról és életmódbeli jellemzőikről (pl. táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás, nőgyógyászati kórelőzmény, daganatos betegségek a családi anamnézisben), majd 1982-ig kétévente ugyanígy frissítették adataikat az újonnan diagnosztizált betegségek és az előző felmérés óta megjelenő rizikófaktorok köréről. Mivel a vizsgálat eredeti fő célkitűzése az OC-szedés és az emlőrák viszonyának megállapítása volt, a felmérésbe csak olyan házas nőket vontak be, akik kórelőzményében nem szerepelt emlőtumor. Az OC-alkalmazás alapján – a kezelés indokától (fogamzásgátlás vagy egyéb ok, például endometriosis) függetlenül – két csoportra osztották a nőket: azokra, akik soha nem szedtek, és azokra, akik legalább egy ciklusban szedtek fogamzásgátlót.

A gyógyszerszedés összesített időtartamáról (≤1 év, 1–2 év, 2–5 év, 5–10 év, ≥10 év) és az utolsó gyógyszerbevétel óta eltelt időtartamról (≤4 évtől ≥15 évig felosztott kategóriák szerint) szintén tájékozódtak. A kérdőívben rögzített adatok helyességét telefonos interjúval erősítették meg: a válaszok a bármikori OC-szedés vonatkozásában 99 százalékos, a gyógyszerszedés időtartamát illetően 94 százalékos egyezést mutattak. A résztvevőket 36 éven át, 2012 szeptemberéig követték, így az életkoruk előrehaladtával párhuzamosan jóval több halálesetet regisztráltak, mint a hasonló témájú korábbi vizsgálatokban (pontosan 18-szor annyit, mint a General Practitioners’ Oral Contraception Study során). Az elhalálozásról és annak okáról a kutatók a résztvevők családtagjaitól, illetve az országos népesség-nyilvántartásból tájékozódtak, saját becslésük szerint 98 százalékos pontossággal. Az OC-alkalmazással kapcsolatos adatok reprodukálhatóságát és érvényességét egy kisebb vizsgálattal (Nurses’ Health Study II, n=215) is igazolták.

 

Eredmények

A résztvevők 52,3 százaléka (n=63 626) soha nem szedett orális fogamzásgátlót, míg 47,7 százalékuk (n=57 951) szedett, átlagosan 4,1 éven át. A 3,6 millió személyévet felölelő 36 éves követés alatt 31 286 haláleset következett be (közülük 11 781 daganatos, 6032 kardiovaszkuláris, 855 emésztőrendszeri, 9212 egyéb betegség, 1084 baleset vagy erőszakos halálok miatt, 4381 tisztázatlan okból). A statisztikai elemzés nem jelzett szignifikáns különbséget a két csoport összhalálozása között, bizonyos halálokok azonban a statisztikai szignifikancia határértékét elérő szorosságú kapcsolatot mutattak az OC-alkalmazással. Így az emlőrák okozta halálozás esélyét kismértékben növelte (relatív hazárd [HR]: 1,08), míg a petefészekrákkal összefüggő (HR: 0,86), és a kardiovaszkuláris eredetű halálozást (HR: 0,90) csökkentette a gyógyszerszedés. Érdekes módon a bármikori OC-szedés a baleset vagy erőszakos halálok – elsősorban az öngyilkosság – miatti mortalitással is kapcsolatban állt, a kutatók azonban kizárják az ok-okozati összefüggés valószínűségét.

Az OC-szedés időtartamát és az utolsó fogamzásgátlási ciklus óta eltelt időtartamot is figyelembe véve a szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy a hosszabb távú kezelés és az utolsó gyógyszerszedés óta eltelt hosszabb idő egyaránt növeli az összhalálozást, ami valószínűleg az hosszabb OC-szedés miatti nagyobb emlőrák-kockázattal és az e miatti nagyobb halálozással állhat összefüggésben. A gyógyszerszedés óta eltelt hosszabb időtartam kihatásának magyarázata pedig vélhetően a korai (első és második generációs) orális fogamzásgátlók összetételében rejlik, az 1950-es évektől az 1980-as évekig forgalomban lévő készítmények ugyanis még jóval nagyobb mennyiségű ösztrogént tartalmaztak, mint a mai modern fogamzásgátlók. Emellett a forgalmazott OC-k egyötöde szekvenciális készítmény volt, azaz a ciklus első 16 napján szedett tabletta csak ösztrogént tartalmazott, amit csak a 17–21. nap között bevett tablettákban egészített ki gesztagén komponens. Ennek ellenére a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a valaha ilyen fogamzásgátlókat szedő nők halálozása sem nő olyan mértékben, hogy ez aggodalomra adjon okot.

 

Következtetések

A robusztus Nurses’ Health Study megerősíti az OC-alkalmazás és a halálozás közötti kapcsolat témakörében korábban publikált jelentősebb vizsgálatok megállapításait, és kellően nagy statisztikai erővel bír ahhoz, hogy ne csak az összmortalitás, hanem a specifikus halálokok tekintetében is megbízható eredményt adjon. A megállapítások jelentőségét növeli, hogy az első és második generációs fogamzásgátlókat szedő nők zöme még életben van, így a tanulmány megállapításai egyértelműen vonatkoztathatók rájuk. Mivel azonban az orális fogamzásgátlók jelentős változásokon mentek keresztül a bevezetésük óta eltelt évtizedek során, a szerzők hasznosnak tartanák az újabb OC-k mortalitásra gyakorolt hatásának hasonlóan részletes és hasonlóan hosszú távú vizsgálatát a jövőben.

 

(Forrás: Charlton BM et al. Oral contraceptive use and mortality after 36 years of follow-up in the Nurses’ Health Study: prospective cohort study. BMJ 2014; 349 doi:  http://www.bmj.com/content/349/bmj.g6356 [megjelenés: 2014. október 31.])

 

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés