hirdetés
hirdetés

Az idei Patikanap szakmai témája az adherencia-fejlesztés

Magyarázni sem kell a kamara választását: a krónikus betegek ingatag terápiahűségéről riasztó adatokat ismerünk. S az is bizonyos, hogy  a gyógyszerészek kezében még sok kihasználatlan eszköz van a terápiakövetés megerősítésére, véli dr. Matejka Zsuzsanna szakgyógyszerész a MarketingPirulában.

hirdetés

Az idei Patikanap (június 12.) szakmai témája az adherencia-fejlesztés lesz.

Közismertek azok az adatok, melyek szerint a krónikus betegek 50 százaléka a terápia elsô évének végére nem szedi, vagy nem az elôírásoknak megfelelôen alkalmazza a számára folyamatosan szükséges készítményeket. Ez a lemorzsolódás a második év végére eléri a 80-85 százalékot! Megdöbbentô vizsgálati eredmények olvashatók például arról, hogy a szív- és érrendszeri katasztrófán átesettek a számukra életfontosságú véralvadásgátló kezelést is jelentôs arányban abbahagyják, ezzel veszélyeztetve a saját túlélésüket.

Az adherencia hiánya azon krónikus betegségek esetében a legnagyobb, ahol maga a kórkép nem okoz fájdalmat, (pl. magas vérnyomás, hypercholesterinaemia) ugyanakkor a kezelésre alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai a beteg számára kellemetlenek. Ám olyan krónikus kóroknál is jellemzô a „terápiahűtlenség”, ahol a gyógyszeres kezelés elmaradása, vagy helytelensége a beteg számára kifejezetten kellemetlen következményekkel, életminőség romlással jár (pl. aszthma, COPD, diabetes, rheumatoid arthritis). Az antibiotikumok esetében közismert, hogy még relatíve rövid ideig alkalmazandó gyógyszercsoportok esetében is magas az aránya a kúra idô elôtti felfüggesztésének.

A gyógyszerek expediálása során ténylegesen minimális lehetôség van a terápiahûség erôsítésére. Az e-recept bevezetése, az egyedi dobozazonosítási rendszer sajnos még tovább csökkentette a páciensekkel való érdemi szakmai kapcsolattartást. Emiatt az adherencia javítását célzó tevékenységeket a gyógyszer-kiadástól idôben és térben elkülönítve lehet hatékonyan végezni. Ennek a megvalósítását jelenleg nehezíti a szakember és finanszírozás hiánya, ugyanakkor az ilyen jellegû szakmai munka jelentôsen erôsíti a páciensek kötôdését a gyógyszertárhoz, ezáltal javíthatja a jövedelmezôséget.

A terápiahûséget erôsítik azok a metodikák, amelyek a beteg mindennapjaiba dokumentált monitorozást építenek be. Ilyen a gyógyszerelési napló, az eszközös mérési paraméterek rögzítése (vérnyomás, vércukor, koleszterin, testsúlymérés, lépésszámláló, stb.). Fontos, hogy az önmonitorozást vállaló pácienstôl a gyógyszerész elvárja a rendszeres visszajelzést, további tanácsokkal lássa el, a jó együttmûködést ne felejtse el megköszönni, megdicsérni, a sikerélményt megadni.

Az e-recept bevezetésének indokolásában számtalan fórumon hivatkoztak arra, hogy a rendszer lehetôvé teszi, hogy az orvosok és a gyógyszerészek képet kapjanak a betegek gyógyszerelésérôl, monitorozni tudják a gyógyszeralkalmazást. Sajnos azonban ez a gyakorlatban nem valósult meg, holott információtechnikai szempontból az adatok rendelkezésre állnak. Nagy valószínûséggel megjósolható, hogy az orvosok idô, szándék és finanszírozás hiányában egyhamar nem szándékoznak a „felhôbôl” elemezgetni betegeik gyógyszerkiváltási szokásait. A gyógyszertáraknál hasonló okok miatt nem valósul meg a monitorozás. A krónikus népbetegségben szenvedôk életminôsége szempontjából nagyon hasznos lenne egy olyan szisztéma kialakítása, amely az adagolási elôírásnak megfelelôen monitorozná a gyógyszerfelhasználást, és figyelmeztetne a szükségessé váló újabb gyógyszerbeszerzés esedékességére. Az emelt szintû gyógyszerészi gondozás fontos eleme lehet egy ilyen tevékenység, ami a páciensekbôl a törôdés, az odafigyelés érzésének élményét váltaná ki.

A teljes cikk

(forrás: marketingpirula.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés