hirdetés
hirdetés

Az egészségügyi salátatörvény gyógyszerellátást érintő rendelkezései

A HGYSZ a legújabb salátatörvény azon gyógyszerellátást érintő rendelkezéseit veszi sorra, melyek nem a homeopátiához kapcsolódnak. A rendelkezések 2019. január elsejével léptek hatályba.

hirdetés

A Gyógyszertörvény

A 2005.  évi XCV. törvény egyik módosítása felhatalmazást ad az egészségügyért felelős miniszternek, hogy rendeletben határozza meg a gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre és azok kezelésére vonatkozó részletszabályokat. Emellett a miniszter határozza meg a biztonsági elemek kezelésre jogosultak körét is. A módosítás azt jelzi, hogy az egyedi dobozazonosító rendszer februári bevezetéséig még további jogszabályi rendelkezések jelennek meg a rendszer alkalmazásával kapcsolatban, jelzi a HGYSZ honlapja.

Az egészségügyi kamarai törvény

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény két ponton is módosult. Az egyik változás, hogy eltörlik azt a rendelkezést, mely szerint azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg. A másik, hogy könnyebb lesz eldönteni, hogy több megyei kamara érintettsége esetén melyik megye etikai bizottsága lesz jogosult lefolytatni az etikai eljárást.

A Gyógyszergazdaságossági törvény

A kamarai törvényhez hasonlóan a 2006. évi XCVIII. törvény is két lényeges ponton módosul. Az első rendelkezés alapvetően csak technikai módosítás. Az elmúlt években a Patika Tőkeprogram kezeléséért felelős állami szervezet többször is változott, ami minden egyes alkalommal törvénymódosítást igényelt. A mostani megfogalmazás viszont általánosan csak a „tőkealap-kezelő” kifejezést használja, így a jövőben egy esetleges szervezeti változás miatt már nem kell törvényt módosítani.

A második rendelkezés a közforgalmú gyógyszertárak áthelyezésével kapcsolatos. Eddig az az áthelyezés egyik indoka az lehetett, hogy a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga az ingatlan tulajdonosának a bérlőt hátrányosan érintő rendelkezése okán megszűnik. Ez a rendelkezés azért volt problémás, mert nagyon sok esetben az ingatlan tulajdonosa és a bérbeadó személye nem volt azonos. (Tipikusan ilyenek az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, ahol az önkormányzatok egy vagyonkezelő céget alapítanak az ingatlanok kezelésére). Ennek következtében előfordultak olyan esetek, amikor az ingatlan tulajdonosa részéről nem történt intézkedés, azonban az ő nevében eljáró bérbeadó megszűntette a gyógyszertár bérleti jogát.

Az új szabályozás értelmében, ha a gyógyszertár már nem használhatja tovább az ingatlant, kérheti az áthelyezését, függetlenül attól, hogy kinek a döntése folytán szűnik meg az ingatlan használatát biztosító jogosultság. Emellett nagyon fontos az is, hogy a jogalkotó úgy írta át a jogszabály szövegét, hogy nem csak a bérleti jogviszony megszűnése adhat alapot az áthelyezésre. Ingatlant használni többféle jogviszony alapján lehet, melyek közül a bérleti jog csak az egyik. Eddig azonban csak a bérleti jogviszony számított, január 1-től azonban bármilyen másik jogosultág megszűnése is lehetőséget ad a gyógyszertár áthelyezésére.

A Szabálysértési törvény és a Büntető törvénykönyv

Az előző blogbejegyzésünkben már szót ejtettünk a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény nem-konvencionális eljárásokkal kapcsolatos módosításáról. Emellett lényeges változás az is, hogy a gyógyszerhamisítással kapcsolatos rendelkezések pontosítják a Szabálysértési törvényben és a Büntető törvénykönyvben is.

A jogszabály itt található.

(forrás: Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés